Háborús bűnök

Hágai ügyészek Seselj újbóli bebörtönzését követelik

A törvényszék november 6-án hagyta jóvá a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökének ideiglenes szabadon bocsátását a politikus súlyos egészségügyi állapotára hivatkozva.

2014.12.01 18:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/sakhorn38

A háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj ismételt bebörtönzését követelik a hágai Nemzetközi Törvényszék ügyészei – számolt be róla a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn. Seselj radikális pártja szerint viszont vezetőjük nem tér vissza önként Hágába.

A törvényszék november 6-án hagyta jóvá a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökének ideiglenes szabadon bocsátását a politikus súlyos egészségügyi állapotára hivatkozva. Szerbiába visszatérve azonban az ultranacionalista Seselj kijelentette: a gyógykezelésnél sokkal fontosabbnak tartja, hogy újból aktívan részt vegyen a politikában.

A hágai ügyészség hétfői közleménye szerint Seselj viselkedésével egyértelműen bebizonyította: egészségi állapota nem akadályozza abban, hogy elfogadhatatlan kijelentéseket tegyen, amelyek sértőek az áldozatokra nézve.

Ezért azt követelik, hogy a szabadon bocsátásáról szóló döntést vonják vissza, rendeljék vissza Seseljt Hágába, és azonnal tartsanak meghallgatást egészségügyi állapotáról, illetve azokról a feltételekről, amelyeknek egy esetleges újbóli szabadon engedéskor meg kellene felelnie. Indoklásuk szerint egy vádlottat csak akkor lehetne szabadon engedni, ha a törvényszék bírói testülete biztos abban, hogy az visszatér, amikor ügye folytatódik.

Seselj ezzel szemben többször is kijelentette: önként soha nem tér vissza Hágába. Emellett az ultranacionalista politikus fenyegető kijelentéseket tesz azokra, akik együttműködnek a törvényszékkel, ami egyértelműen sérti a szabadon bocsátás feltételeit. Az ügyészek közleményére reagált az SRS is, megismételték vezetőjük többször is hangoztatott állítását, miszerint önként nem tér vissza börtönébe.

Amennyiben a Nemzetközi Törvényszék elfogadja az ügyészek kezdeményezését, visszarendeli Seseljt, ő pedig ígéretéhez híven nem tesz ennek eleget, akkor meglehetősen kényes helyzet alakulhat ki.

A szerb vezetésnek ugyanis kiadatási kötelessége van Hága felé, vagyis Seselj két korábbi leghívebb követőjének, Aleksandar Vucic miniszterelnöknek és Tomislav Nikolic elnöknek kellene meghoznia az erről szóló döntést.

Seselj Szerbiába való visszatérése óta többször is árulónak nevezte egykori követőit, elsősorban az európai uniós csatlakozási folyamat, de a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés miatt is.

A horvát szábor a múlt szerdán fogadta el azt a határozatot, amelyben felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ítélje el a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj ideiglenes szabadlábra helyezését, és követelte a szerb ultranacionalista politikus visszaküldését hágai börtönébe, hogy ott várja meg az ítéletet.

Egy nappal később pedig az Európai Parlament is elfogadott egy dokumentumot, amelyben felszólítja a hágai törvényszéket, hogy vizsgálja felül a radikális politikus szabadlábra helyezésére vonatkozó döntését.

Az EP elítélte a szélsőséges szerb pártvezető háborúra uszító gyűlöletbeszédét, akárcsak azt a szándékát, hogy Szerbiát letérítse az európai útról, ezen kívül Szerbia szemére vetette, hogy az politikai és jogi értelemben nem reagált megfelelően Seselj visszatérésére.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök pedig lemondta a december közepére tervezett belgrádi Kína-Közép-Kelet-Európa konferencián való részvételt, mert szerinte a szerb vezetés nem reagált megfelelően a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj szabadon engedésére.

A 60 éves Seselj majdnem 12 évet töltött Hágában, de ügyében nem született ítélet. 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, pere azonban csak 2007-ben kezdődött. Mindvégig maga látta el védelmét, minden vádpontban ártatlannak vallotta magát.

A többi között azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Seseljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.

Ügyében tavaly részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a tavaly októberre tervezett ítélethirdetés.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.