Így lett Románia elnöke

Magyarországon Johannisra ennyien szavaztak

Klaus Johannis nemcsak az erdélyi megyékben és a nagyobb városokban tudta legyőzni Victor Pontát, de a külföldi szavazatokat is hatalmas fölénnyel vitte. Egyedül Palesztinában gyűjtött be eggyel kevesebb voksot, mint ellenfele.

2014.11.21 10:25ma.hu
hirdetés

A román Központi Választási Iroda közzétette a második forduló eredményeinek jegyzőkönyvét. E szerint Klaus Johannis külföldön 338.873 szavazatot kapott (89,73%), míg ellenfele mindössze 38.778 voksot gyűjtött be (10,26%). Magyarországon például 3237-en szavaztak, ebből mindössze 198-at kapott Ponta, azaz 93,88%-kal Johannis nyert itt is. De lássunk néhány további példát is, a teljes táblázatot pedig itt nézheti meg:

Ország

Victor Ponta

Klaus Johannis

Afganisztán

84 (22,88%)

283 (77,11%)

Dél-Afrika

25 (16,02%)

131 (83,97%)

Albánia

17 (25,75%)

49 (74,24%)

Algéria

19 (29,68%)

45 (70,31%)

Szaúd-Arábia

23 (13,60%)

146 (86,39%)

Argentína

7 (17,07%)

34 (82,92%)

Örményország

8 (33,33%)

16 (66,66%)

Ausztrália

114 (7,60%)

1385 (92,39%)

Ausztria

560 (5,87%)

8973 (94,12%)

Azerbajdzsán

13 (10,74%)

108 (89,25%)

Klaus Johannis egyébként teljesen váratlanul győzte le Victor Pontát, aki egyszerűen nem kalkulált azzal a következménnyel, hogy a külföldön élő románok egy része nem szavazhatott. Egyes lapok szerint egyenesen megalázta saját népét azzal, hogy brutálisan megfosztotta őket a szavazati joguktól.

A bukaresti politikai elemzők szerint az elnöki tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő azért veszítette el a választást, mert kormánya akadályozni próbálta a hagyományosan jobbra húzó diaszpórát választójoga gyakorlásában. A romániai elnökválasztás második fordulójában az ez ellen tiltakozó külföldi vendégmunkások és a fiatalok példátlanul magas részvétele nyomán az esélytelenebbnek tartott jobboldali jelöltet, Klaus Johannist választották Románia elnökévé a következő öt évre.

Teodor Melescanunak, az éppen csak egy hete kinevezett román külügyminiszternek ugyanis öt napja volt arra, hogy javítani próbáljon a külföldi szavazókörök működésén. Elődje, Titus Corlatean a voksolás november 2-ai első fordulójában történt szabálytalanságok nyomán mondott le november 10-én. De így is csaknem háromszor annyian (378 ezren) voksoltak a vasárnapi román elnökválasztáson, mint az első fordulóban, mégis sokan voltak, akiknek többórás sorban állás után sem sikerült voksolniuk.

Johannis egyébként a leggyorsabban népszerűvé vált politikus Európában, hiszen kedvelőinek száma gyakorlatilag az utóbbi egy héten duplázódott meg: az elnökválasztási kampány utolsó hetét még 520 ezer kedvelővel kezdte, és a szavazás előtti napon előzte meg csak Pontát. A két politikus Facebook-kedvelőinek egymáshoz viszonyított aránya megegyezett azzal az 55-45 százalékos aránnyal, amellyel Johannis végül megnyerte az elnökválasztást Pontával szemben.

A vesztes szociáldemokraták szerint Pontát nem a jobboldal, hanem a "Facebook-párt" győzte le, aminek az interneten futótűzként terjedő, Ponta-ellenes lázadás hozta a nem remélt eredményt. Ebben meghatározó szerepe volt azoknak a videóknak és fényképeknek, amelyeket a közösségi fórumokon tettek közzé a külföldi szavazóköröknél kígyózó kilométeres sorokról.

Egyébként Klaus Johannis nemcsak az erdélyi megyékben tudta legyőzni Victor Pontát, hanem az olyan nagyobb városokban is első helyen tudott végezni, ahol a megyében egyébként riválisa kapott több szavazatot.

Simán lehetett volna új szavazóköröket nyitni

A fentiekből kifolyólag Teodor Melescanu, az egy hete kinevezett román külügyminiszter is lemondott, arra hivatkozva, hogy az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában nem sikerült úgy megszerveznie a külföldi szavazókörök munkáját, hogy minden szavazni óhajtó román állampolgár leadhassa voksát.

Melescanu-nak mindössze öt napja volt arra, hogy javítani próbáljon a külföldi szavazókörök működésén. Elődje, Titus Corlatean a voksolás november 2-ai első fordulójában történt szabálytalanságok nyomán mondott le november 10-én.

Melescanu szerint jobb szervezéssel, számos önkéntes segítségével lehetővé tették, hogy csaknem háromszor annyian (378 ezren) voksoljanak vasárnap, mint az első fordulóban, de tény, hogy sokan voltak, akiknek többórás sorban állás után sem sikerült voksolniuk.

Teodor Melescanu ennek felelősségét magára vállalva elnézést kért az érintettektől, és lemondott.

A távozó tárcavezető kifejezte meggyőződését: a jelenlegi román választási törvény idejétmúlt, és olyan jogszabályra van szükség, amely figyelembe veszi a külföldön dolgozó román polgárok növekvő számát. Úgy vélekedett, olyan korszerű megoldásokra van szüksége Romániának a külföldi voksolás hatékony megszervezéséhez, mint az előzetes regisztráció, vagy a levélben való szavazás.

Melescanutól az ellenzék azt követelte kinevezése után, hogy további szavazóköröket nyisson külföldön, miután az első fordulóban bebizonyosodott, hogy a meglévőknél nem jutott mindenki sorra. Melescanu - elődjéhez hasonlóan - azt hajtogatta, hogy erre nincs törvényes keret, holott a Központi Választási Iroda (BEC) szerint nem lett volna jogi akadálya.

A BEC szerint csak a belföldi szavazóköröknél létezett a választói névjegyzék megváltoztatásának tilalma, de ez a külföldiekre nem vonatkozik, mert ott mindenki pótlistára szavaz.

A Facebookon már előbb eldőlt

Klaus Johannis, Románia újonnan megválasztott államfője az első európai politikus, akinek több mint egymillió kedvelője van a Facebookon - közölte szerdán internetes oldalán a Romania Libera című lap.

Románia decemberben hivatalba lépő új elnökének Facebook-oldalán kedden haladta meg az egymilliót a lájkolók száma. A Romania Libera szerint ezzel olyan közismert politikusokat utasított maga mögé, mint Angela Merkel német kancellár (900 ezer), Francois Hollande francia elnök (517 ezer), vagy David Cameron brit miniszterelnök (410 ezer).

Romániában szociáldemokrata ellenfele, az elnökválasztás nagy vesztese, Victor Ponta román miniszterelnök követi Johannist a Facebook-rangsorban 720 ezer kedvelővel, míg a hivatalban lévő Traian Basescu államfőnek 320 ezer szimpatizánsa van a közösségi oldalon.

A román lap szerint az európai politikusok közül Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök állt legközelebb ahhoz, hogy átlépje a bűvös egymilliót, neki 990 ezer kedvelője van, de Johannis elhúzott mellette.

A frissen megválasztott - ráadásul sokak szerint karizmával sem rendelkező - Johannis ugyanis a leggyorsabban népszerűvé vált politikus Európában, hiszen kedvelőinek száma gyakorlatilag az utóbbi egy héten duplázódott meg. Johannis az elnökválasztási kampány utolsó hetét még 520 ezer kedvelővel kezdte, és a szavazás előtti napon előzte meg ellenfelét, Victor Pontát.

A politikai elemzők szerint az sem véletlen, hogy vasárnap este, a voksolás végén a két politikus Facebook-kedvelőinek egymáshoz viszonyított aránya megegyezett azzal az 55-45 százalékos aránnyal, amellyel Johannis megnyerte az elnökválasztást Pontával szemben.

A magyar többségű megyékben is Johannis aratott

A vasárnapi román államfőválasztáson a magyar többségű megyékben Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott, és országosan Hargitában győzött a legnagyobb arányban 79,78 százalékkal - mutatott rá a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzésében, amelyben kitértek arra is: bár Johannis győzelme váratlan, de ez nem jelenti azt, hogy a román kormány politikájában bármilyen változás állna be.

A kutatóintézet összegzése szerint Klaus Johannis nemcsak az erdélyi megyékben tudta legyőzni Victor Pontát, emellett olyan nagyobb városokban is első helyen tudott végezni, ahol a megyében egyébként riválisa kapott több szavazatot.

A részvételi arány megyei eloszlása is különbözött az első forduló vonatkozó adataitól: az erdélyi megyék egy része a legnagyobb részvételi aránnyal büszkélkedő megyék között helyezkedett el, míg Moldvában nem volt akkora növekedés az első fordulóhoz képest.

Az új államfő országosan Hargitában győzött a legnagyobb arányban 79,78 százalékkal, de Kovászna megye sem maradt el sokkal ettől, ott a szavazók 77,95 százaléka Johannisra szavazott. A két megye ugyanakkor sereghajtó a részvétel tekintetében: Hargita 47,83-al és Kovászna 49,85 százalékkal foglalja el az utolsó két helyet. Ezzel együtt itt is növekedett a részvételi arány az első fordulóhoz képest annak ellenére, hogy nem volt magyar jelölt, az RMDSZ pedig nem végzett direkt mozgósítást a választók körében.

Összességében elmondható, hogy Klaus Johannis váratlanul győzte le Victor Pontát és lett Románia elnöke, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Románia kormányának politikájában bármilyen változás állna be, hiszen az ország miniszterelnöke így Victor Ponta maradt - jegyezték meg.

Kitértek arra is: távlatilag elképzelhető a parlamenti többség megváltozása a parlamenti választások előtt, Johannis politikai kötődései azonban nem annyira egyértelműek, mint elődjéé voltak: a volt nagyszebeni polgármester csupán néhány éve szállt be az országos politikába, ezért akár az őt elnöki székbe segítő alakulatoktól is függetlenítheti magát a jövőben.

A kutatóintézet kiemelte: az elsőfordulós magyar eredmények kapcsán elmondható, hogy Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök fölényesen győzött a Szilágyi Zsolt, Erdélyi Magyar Néppárt elnökével való összehasonlításban, a magyar jelöltekre leadott voksok 86,11 százalékát szerezte meg, míg Szilágyi Zsolt a 13,88 százalékát. Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti államfőválasztás eredményeivel összehasonlítva látszik, hogy a magyar jelöltek 10 109 szavazattal többet szereztek, mint 2009-ben, az RMDSZ jelöltjének mostani teljesítménye azonban 43 037 szavazattal maradt el az akkori eredménytől.

Az erdélyi megyék részvételi aránya ezúttal is elmaradt az országos átlagtól, szociológusok becslése szerint a magyar részvétel még ehhez képest is alacsonyabb volt: ez 8,5 százalékkal alacsonyabb mozgósítottságot jelent a magyarok körében a többségiekhez viszonyítva. Ennek oka kettős: egyrészt a magyarok érezték, hogy ennek a választásnak számukra kisebb a tétje, nem volt közvetlen mozgósító ereje a voksolásnak, másrészt - főként Székelyföldön kívül - sok magyar nemzetiségű választópolgár adta már az első körben szavazatát az egyik esélyes jelöltre, vélhetően Klaus Johannisra. Becslések szerint az esélyes, azaz nem magyar jelöltekre szavazó magyar választók aránya akár a 25 százalékot is elérhette ezen a választáson.

A liberálisok 2015-ben, legkésőbb 2016-ban akarnak kormányra kerülni

A román jobbközép ellenzék fő erejét képező új Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2015-ben, legkésőbb 2016-ban, a parlamenti választások alkalmából akar kormányra kerülni - mondta Klaus Johannis megválasztott román elnök, az új PNL társelnöke.

A régi PNL és a Demokrata Liberális Párt (PDL) összeolvadása nyomán megalakult új PNL nevében Johannis elmondta: most az a legsürgősebb, hogy a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök kormánya terjessze be a parlamentbe a 2015-ös évi állami költségvetés-tervezetet.

Hozzátette: akarják látni, hogy a Ponta-kormány miből fedezi a választási kampány idején tett ígéreteit, illetve a kampánycélokra elköltött jelentős kiadásokat, és esetleg milyen adóemelésekre kényszerül emiatt a jövő évben.

Romániában élénk találgatás folyik arról, hogy az ellenzéki Johannisnak a vasárnapi elnökválasztáson szerzett győzelme nyomán meddig maradhat hatalmon a Ponta-kormány.

Johannis leszögezte, hogy a PNL át akarja venni a hatalmat, ugyanis egy Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett, "megkozmetikázott" kormány helyett mélyreható változásra van szükség. A vasárnapi elnökválasztáson ugyanis ezt az üzenetet fogalmazták meg a választók - hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy 2015-ben milyen módszerrel, esetleg a parlament feloszlatásával és előre hozott választással akarják-e átvenni a hatalmat, Johannis elmondta: a kormányt bizalmatlansági indítvány beterjesztésével lehet megbuktatni a parlamentben.

A sajtótájékoztatón jelen volt Vasile Blaga, az új PNL másik társelnöke, aki leszögezte: nem fogadják vissza az ellenzéki pártokból az elnökválasztás előtt a PSD-hez vagy egyéb kormányzati politikai erőkhöz átállt honatyákat.

Jelenleg a román parlamentben a PSD-nek kényelmes parlamenti többsége van, amely a szociáldemokraták holdudvarába tartozó Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) és a Konzervatív Párttal (PC), illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt alkot kormánykoalíciót.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Belépés és regisztráció hirdetés
hirdetés
hirdetés
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.