Ukrán válság

Medvegyev magyaráz, Putyin fenyegetőzik, egy olasz riporter meghalt

Az 1994-es budapesti memorandum szerint az Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását.

_{2014.05.25 08:50MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az orosz kormányfő szerint az 1994-es budapesti memorandum aláírói nem vállaltak garanciát Ukrajna területi egységére. Dmitrij Medvegyev ezt a Rosszija 1 állami televíziós csatorna szombati politikai magazinműsorának adott interjúban jelentette ki.

Az orosz miniszterelnök az amerikai Bloomberg televíziónak kedden adott interjújában elhangzottakat erősítette meg, miszerint Oroszország nem tudja és nem is fogja szavatolni Ukrajna területi épségét. "Senkinek semmit nem kell garantálnunk, mert sosem vállaltunk magunkra erre vonatkozó kötelezettségeket, de abból indulunk ki, hogy a legfőbb feladat a helyzet csillapítása Ukrajna területén" - mondta Medvegyev.

Az 1994-es budapesti memorandum szövege szerint az Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusáról.

A Vesztyi v Szubbotu című esti műsorban Dmitrij Medvegyev alaptalannak nevezte a vádakat, miszerint Oroszország megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait, így a budapesti memorandumot is azzal, hogy elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától. A politikus jogi abszurdumnak nevezte, hogy a világon bármely ország tudná garantálni egy másik ország területi egységét. Azt mondta, hogy Oroszország garanciavállalása az Egyesült Államokkal és más országokkal együtt "arra a helyzetre terjedt ki, ha valaki veszélyeztetné Ukrajna szuverenitását".

Medvegyev szerint területi egységét csak maga Ukrajna tudja biztosítani, az ország népe, az ukrán hatalom. Hozzátette, hogy "mindaz, ami a Krímmel történt, teljesen más jellegű történet. Maga a nép, amely Ukrajna önálló részeként határozta meg magát, áll elő a népszavazási kezdeményezéssel, majd a referendumon úgy döntött, hogy kilép abból az államból". Azt mondta végül, hogy "a világban vannak olyan helyzetek, amikor "az államok felosztódnak".

Dmitrij Medvegyev azt is kijelentette az orosz állami televíziós csatorna műsorában, hogy aligha lesz egyszerűbb a párbeszéd Ukrajnával a vasárnapi elnökválasztás után, mert az országban "nagyon bonyolult a belpolitikai helyzet, és gazdasága siralmas állapotban van".

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBÉE) - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jogelődje - 1994-es budapesti csúcstalálkozója alkalmával aláírt memorandumban a felek Ukrajna biztonságának szavatolását is vállalták, és kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak az erő alkalmazásától az országgal szemben, illetve a gazdasági nyomásgyakorlástól - cserébe azért, hogy Ukrajna csatlakozzon az atomsorompó-szerződéshez és átadja a területén lévő atomfegyvereket Oroszországnak.

_{Forrás: youtube.com}

Az orosz államfő arra figyelmeztette az Európai Uniót, ha akadályokat gördít a Déli Áramlat építése elé, akkor Moszkva új útvonalat keres a gázvezetéknek. Vlagyimir Putyin ezt a világ legnagyobb hírügynökségeinek vezető munkatársaival tartott szentpétervári találkozón mondta szombaton.

Az orosz elnök közölte: "ha továbbra is lesznek problémák a Déli Áramlattal, és Brüsszel állandóan megakasztja a kerekeket ezzel a projekttel kapcsolatban, akkor más változatokat vizsgálunk meg olyan országokon keresztül, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak". Ebben az esetben Brüsszel "kap még egy tranzitországot" - tette hozzá.

Putyin úgy fogalmazott később: "nem értem, miért csinálják ezt a brüsszeliek. Ha nem akadályoznak bennünket, készen állunk megvalósítani ezeket a beruházásokat, az Északit és a Délit is".

Az ukrán válság, valamint az orosz-ukrán gázvita közepette az Európai Parlamentben az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések szigorítását szorgalmazzák. Ha az Európai Bizottság hallgat a parlamentre, akkor a szankciók az olyan nagyszabású energetikai beruházásokat is sújthatják, mint a Déli Áramlat - jegyezte meg Vlagyimir Putyin fenyegetésével kapcsolatban az RBK orosz üzleti-politikai hírportál.

A Déli Áramlat gázvezeték megvalósítását az is nehezíti, hogy a testület tavaly év végén kifogást emelt az uniós tagállamok és Oroszország között a Déli Áramlat földgázvezeték megvalósításáról kötött kormányközi megállapodások ellen. Brüsszelben arra hivatkoznak, hogy azok ellentétesek az uniós normákkal. Januárban Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter Moszkvában megállapodott arról, hogy a Déli Áramlattal kapcsolatos jogi és műszaki kérdések rendezésére Moszkva és Brüsszel munkacsoportot hoz létre. A tárgyalások azonban az ukrán válság miatt elakadtak.

A Déli Áramlaton a tervek szerint 2015-től juttatják el az orosz gázt az európai országokba, így Magyarországra is. A vezetékrendszer a Fekete-tenger alatt, majd Bulgáriában, Szerbiában és Magyarországon keresztül kiépített, Ausztriában végződő szakaszokból áll majd. Ausztriával csak nemrég írt alá szándéknyilatkozatot a Gazprom az ottani szakasz megépítéséről, korábban Olaszországban végződött volna a Déli Áramlat.

Az Északi Áramlat gázvezeték a Balti-tengeren keresztül szállít földgázt Oroszországból Németországba. A Gazpromnak ugyanakkor nincs hozzáférése az uniós szabályozás miatt az Északi Áramlatot a Cseh Köztársasággal összekapcsoló, Németország területén futó Opal gázvezetékhez, pedig az ukrán válság miatt ezen a vezetéken szeretné növelni az Európába menő szállításokat.

Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a kelet-ukrajnai Szlovjanszk közelében gránáttűzben meghalt egy olasz fotóriporter és a tolmácsa, egy francia tudósító pedig megsebesült.

Szlovjanszk az oroszpárti szakadárok egyik erőssége. Andrea Rocchelli és társai autóval jártak egy közeli faluban, amikor egy aknavető gránát robbant fel mellettük - közölték az úgynevezett Donyecki Népköztársaságban. Rocchelli és Andrej Mironov tolmács halálos sebet kapott, William Roguelon francia tudósító pedig sérülésekkel kórházba került.

Egyelőre sem az ukrán, sem az olasz hatóságok nem erősítették meg a hírt, és azt sem tudni, ki adta le a lövést az aknavetőből. Az észak-donyecki Szlovjanszknál súlyos harcok folytak a héten a szakadárok és az ukrán hadsereg katonái között.

Ha megerősítik a hírt, Rocchelli lesz az első külföldi tudósító, aki életét vesztette a Kelet-Ukrajnában április közepe óta tartó összecsapásokban.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter