Történelmi fordulópont

Krím Oroszországhoz csatlakozott - ostrom és halál követte - mesterlövészek munkában

Az ostromlók megszállták a központot, az ukrán katonák elbarikádozták magukat az egyik épület második szintjén.

_{2014.03.18 21:35MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Fotó: MTI}

A Kremlben aláírták az orosz-krími megállapodást a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden. Nyugati vezetők és az ukrán kormány törvénytelennek minősítették a szerződést és bírálták Moszkvát, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök hidegháborús retorikával vádolta a Nyugatot, és Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet.

A megállapodást Putyin, Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá. A Kreml György-termében orosz politikusok, vallási vezetők és közéleti személyiségek üdvrivalgással fogadták az aláírást, és felállva tapsolták meg azt. A bejelentést követően a moszkvai Vörös téren és Oroszország-szerte tízezrek ünnepelték a Krím "visszatérését".

Nem sokkal az aláírást követően az orosz csapatok ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját a Krím félsziget székhelyén, Szimferopolban - közölte Dmitro Timcsuk, az ukrán Katonapolitikai Kutatóközpont vezetője. A szakértő szerint a katonai objektum körüli házak ablakaiból orosz mesterlövészek "dolgoznak". Egy ukrán katona életét vesztette, egy másik megsebesült az ostromban - közölte Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője.

Az ostromlók megszállták a központot, az ukrán katonák elbarikádozták magukat az egyik épület második szintjén. A támadók fegyverletételre szólították fel őket, de az ukrán katonák nem adják meg magukat. Az orosz parlament két háza előtt tett, szenvedélyesen hazafias hangvételű beszédében Putyin védelmébe vette Oroszország lépéseit, és azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek.

Élesen bírálta és a nemzetközi jogot sértőnek nevezte az Egyesült Államok külpolitikáját Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetére utalva. Ugyanakkor a Krím Ukrajnától való elszakadását kimondó népszavazás jogszerűségét bizonygatva az ENSZ-nek és az Egyesült Államoknak a koszovói precedens kapcsán hozott döntéseire hivatkozott, amelyeket Oroszország korábban élesen elutasított Moszkva a mai napig nem ismeri el Koszovót független államként.

Bírálatok

Az ukrán kormány törvénytelennek nevezte, és nem fogadja el az orosz-krími megállapodást. "A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló úgynevezett megállapodás aláírása, valamint az orosz elnök ehhez kapcsolódó beszéde ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek. Putyin beszéde nagyon tisztán jelezte, hogy milyen valós veszélyt jelent Oroszország a nemzetközi biztonságra nézve" - jelentette ki Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kijelentette: a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus a politikaiból a katonai fázisba lépett. Sürgette, hogy sürgősen hozzanak létre bizottságot védelmi minisztériumi szinten az 1994-es budapesti memorandum aláírói, Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország részvételével. Jacenyuk értékelése szerint a krími válságnak nem lesz gyors megoldása, ugyanakkor bizalmát fejezte ki, hogy a konfliktus még mindig rendezhető diplomáciai szinten.

Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter ezzel párhuzamosan azt mondta: amennyiben Oroszország elismeri a krími vezetés által a félszigeten lévő ukrán tulajdon államosítását, Kijev "fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen veszteségei kompenzálására az Ukrajna, illetve más államok területén lévő orosz tulajdonokból".

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban közölték, hogy az Európai Unió nem ismeri el, és a jövőben sem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását. Bírálta Moszkvát az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is. Az EU-országok külügyminiszterei még hétfőn szankciókat fogadtak el több orosz és ukrán vezető ellen az ukrajnai válsággal kapcsolatban. A korlátozó intézkedések között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása szerepel.

Függetlenségi nyilatkozat

Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak az unió által törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített krími népszavazás megrendezéséért. Joe Biden amerikai alelnök a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott varsói sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a lépéseket fog tenni a NATO megerősítésére, és a világ által el nem ismert "földfoglalásnak" nevezte a krími orosz katonai intervenciót és a félsziget annektálását.

Az ukrán válság folyamán - elemzők szerint a mély német-orosz gazdasági kapcsolatok miatt - európai kollégáinál valamivel mérsékeltebb hangnemet képviselő Angela Merkel német kancellár szintén törvénytelennek nevezte a keddi lépést, de a nap folyamán azt is közölte, hogy Oroszország továbbra is tagja a G8-csoportnak.

A krími parlament hétfőn adott ki függetlenségi nyilatkozatot, majd kérelmezte a félsziget felvételét az Oroszországi Föderációba, miután az előző napi népszavazáson hivatalos adatok szerint a részvevők 96,77 százaléka támogatta a terület csatlakozását Oroszországhoz. A népszavazást ukrán és nyugati vezetők törvénytelennek nevezték. A NATO szerint a referendum megtartásának körülményei önmagukban is hiteltelenné tették az eljárást, a népszavazásra sietve, katonai intervenció közepette került sor, a médiát manipulálták, és nem volt lehetőség szabad vita lefolytatására.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter