"Életét áldozta hitéért"

Kaukázusi hírportál számolt be a csecsen lázadóvezér haláláról

Egy kaukázusi hírportál kedden közölte, hogy Doku Umarov csecsen lázadóvezér már nincs az élők sorában.

2014.03.18 19:05MTI
freedigitalphotos.net

Az észak-kaukázusi lázadókat támogató, csecsenekkel szimpatizáló kavkazcenter című internetes oldalon megjelent közlés szerint a Kaukázusi Emirátus nevű szervezet hivatalosan tudatta, hogy alapítója "életét áldozta hitéért".

A Kreml első számú ellenségének tartott Doku Umarov halála áttörést jelentene Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a kaukázusi lázadók elleni harcban. Doku Umarov halálhírét korábban már több alkalommal bejelentették.

Legutóbb a februári szocsi téli olimpia előtt Ramzan Kadirov csecsen elnök közölte, hogy a számos oroszországi terrorakciót magára vállaló hadurat megölték, csak a holttestét keresik.

Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság szóvivője a Ria Novosztyi hírügynökségnek ugyanakkor nem tudta megerősíteni az évek óta keresett csecsen hadúr halálhírét kedden. A kaukázusi régió elszakításáért harcoló szélsőséges iszlám csoportosulás parancsnokságának tájékoztatása nem szól arról, mikor és hogyan ölték meg Umarovot.

Csak annyit írtak, hogy az általuk mártírnak nevezett hadúr 20 évet áldozott életéből az iszlám "szent háborúnak", a dzsihádnak. 1994-ben, "ahogy tudomást szerzett arról, hogy az orosz csapatok betörtek Csecsenföldre, feladta jövedelmező üzletét Oroszországban és hazatért".

Arra is emlékeztettek, hogy Aszlan Maszhadov volt csecsen elnök Umarovot tette meg a csecsen nemzetbiztonsági bizottság titkárának az első csecsen háború idején (1994-1996-ban), majd később, 2007-ben a hadúr kikiáltotta a Kaukázusi Emirátust.

Doku Umarov tavaly nyáron egy videoüzenetben szólította fel az iszlám lázadókat, hogy mindent tegyenek meg a (február 7-től 23-ig megrendezett) szocsi téli olimpia megakadályozására.

A játékokra Oroszország komoly biztonsági erőket mozgósított, nem történt semmilyen terrorcselekmény. Tavaly december végén ugyanakkor Volgográdban két robbantásos merénylet oltotta ki 34 ember életét. Az öngyilkos akcióknak mintegy 70 sérültje volt.

A kaukázusi iszlám állam megteremtéséért, az észak-kaukázusi régió Oroszországtól való elszakításáért kíméletlen harcot folytató Umarov volt az értelmi szerzője a Moszkva-Szentpétervár expresszvonat 2009 novemberében elkövetett kisiklatásának, amely során 29 ember halt meg. Umarovhoz köthetőek a moszkvai metróban 2010 márciusában elkövetett, 41 ember életét követelő öngyilkos merényletek.

A csecsen hadúr az orosz főváros egyik legforgalmasabb repülőterén, Domogyedovón 2011-ben elkövetett, 37 ember halálát okozó öngyilkos robbantás megszervezését is magára vállalta. Az Egyesült Államokban 2011-ben 5 millió dollár vérdíjat tűztek ki Umarov fejére.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.