Nem haladnak előre a japánok

Három évvel a pusztító földrengés és szökőár után

Több mint negyedmillió túlélő még mindig átmeneti szállásokon lakik, és a már eddig is problémás újjáépítést egyes félelmek szerint tovább hátráltathatják a 2022-es tokiói olimpia jövőre kezdődő munkálatai.

2014.03.10 14:43MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI, archív

Habár a japán kormány 25 ezer milliárd jent (54,4 ezer milliárd forint) különített el az újjáépítésre, a 2011. március 11-i természeti katasztrófa által érintett három part menti prefektúrában - Mijagiban, Ivatében és Fukusimában - 36 hónap alatt mindössze a tervezett lakások kevesebb mint nyolc százaléka készült el, és várhatóan több tízezren még évekig nem költözhetnek vissza egykori lakhelyükre.

A katasztrófa után összesen 470 ezer embert telepítettek ki otthonából, közülük 267 ezren a mai napig ideiglenes lakhelyen élnek. Bár a 25 ezer milliárdos keret felhasználásával kapcsolatban felmerültek visszaélések, az újjáépítés lassúsága elsősorban nem a pénzhiány, hanem logisztikai problémák számlájára írható.

A katasztrófa sújtotta területeken folyó építkezések folyamatos munkaerő- és nyersanyaghiánnyal néznek szembe, és az ottani lakosok és tisztviselők attól félnek, hogy az olimpiai beruházások és más infrastrukturális projektek a következő években még inkább el fogják szívni az erőforrásokat a három elpusztított prefektúrától.

Beszédes adat, hogy 25 évvel ezelőtt még 7,5 millió ember dolgozott a japán építőiparban, de mára számuk ötmillióra csökkent, és harmaduk már 55 éven felüli.

A szektor kapacitásait pedig a végletekig feszíti, hogy a kormány országszerte infrastrukturális beruházásokkal próbálja pörgetni a gazdaságot, például csak a tokiói olimpiára tíz stadiont, 1500 kilométernyi csatornavezetéket, valamint számos utat és hidat kell megépíteni vagy felújítani.

Mindemellett a kormány által felajánlott kétmillió jenes lakástámogatást eddig csak a jogosult háztartások 55 százaléka vette igénybe. Az is hátráltatja a lakások elkészültét, hogy az újjáépítés első fázisában egyes nagyberuházásokra - például az utak helyreállítására vagy a cunami ellen védő hatalmas hullámtörők építésére - összpontosítottak a hatóságok.

"Először ki kell vájniuk a helyoldalt és egy új autóút-alagutat kell építeniük. A házunk felépítése csak ezután jöhet" - mondta Kisi Szavako, egy 76 éves kitelepített.

Gondot okoz továbbá, hogy az elpusztított part menti településeket biztonsági okokból a korábbinál magasabban fekvő helyeken kell újjáépíteni, de ezen földek a legtöbb helyen kisbirtokosok kezében vannak, ők pedig nem akarnak megválni tőlük.

Ráadásul szakértők szerint Mijagi, Ivate és Fukusima jövőjét a házépítés felgyorsítása sem oldaná meg, a kitelepítettek közül ugyanis jellemzően az idősek akarnak visszatérni, a fiatalok már megtelepedtek az ország más pontjain.

Márpedig ha a fiatalabb rétegek nem költöznek vissza, a térség munkaerő hiányában gazdaságilag fenntarthatatlanná válhat.

A balesetet szenvedett fukusimai atomerőműben eközben továbbra is vízszivárgásokkal küzdenek, és egyelőre nem tudni, hogy hosszabb távon mi lesz azzal a 436 ezer tonna erősen sugárszennyezett vízzel, amit átmeneti tartályokban tárolnak a létesítmény területén.

Habár az atombaleset miatt kitelepítettek egy része már visszatérhetett otthonába, egyes falvak vélhetően már soha nem fognak lakhatóvá válni az erőmű környékén.

A 2011. március 11-i természeti katasztrófában a legfrissebb adatok szerint 15.884 ember vesztette életét, és 2.636 embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván, miután földi maradványaikat nem találták meg. Szakemberek szerint igen nyugtalanító, hogy időközben már háromezer fölé nőtt azok száma, akik a katasztrófa után, de a természeti csapáshoz köthető okokból - például a depresszió vagy stressz által kiváltott öngyilkosság miatt - vesztették életüket.

A katasztrófa az ország gazdaságát is megrázta, a tokiói Shoko Research kutatóintézet szerint összesen 1402 vállalati csődöt okozott közvetve vagy közvetlenül a földrengés és cunami.

A becsődölt cégek összesen 1,49 ezer milliárd jenes visszafizetetlen kölcsönöket hagytak maguk után. Szintén közvetve, de a 2011-es események az ország gazdasági talpra állását is alááshatják, a fukusimai katasztrófa után leállított atomerőművek kapacitásainak kiesése miatt ugyanis Japán minden eddiginél hatalmasabb összegeket kénytelen kőolaj- és földgázimportra költeni.

Ebből kifolyólag pedig tavaly rekordmértékű kereskedelmi deficitet könyvelt el, és vélhetően 1980 óta először fog fizetési mérleg hiányt regisztrálni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.