Lendületben a német-francia tengely

Megújul az Európai Unió

Az EU fizetni fog a reformokért, vagy csak mézesmadzag a szolidaritási mechanizmus? "2013 a fejlődés éve volt, a kemény munka kezd kifizetődni."

2013.12.19 17:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Elkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az Európai Tanács idei utolsó ülése, az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója, amelynek első napirendi pontja a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP), amellyel legutóbb 2008-ban foglalkoztak az uniós tagállamok vezetői.

A védelempolitikáról folyó egyeztetésre a NATO főtitkárát, Anders Fogh Rasmussent is meghívták.

A dán politikus a csúcs helyszínére érkezve abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy ha Európa országai erősebbek, az a NATO-t is erősebbé teszi, az észak-atlanti szövetség feladataihoz jobban hozzá tudnak járulni, de el kell kerülni az EU és a NATO feladatai, képességei közötti átfedést és az erőforrások elfecsérlését.

"Nincs olyan, hogy európai hadsereg, csak tagállami képességek léteznek, és annak érdekében, hogy javíthassuk védelmünket és többet kaphassunk a pénzünkért, a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük. Ez az okos védelem" - húzta alá Rasmussen.

Diplomaták szerint a CSDP-ről folytatott megbeszélés célja az, hogy az unió közös fellépése hatékonyabb és láthatóbb, látványosabb legyen, valamint, hogy a tagállamok hogyan bővíthetnék, illetve fejleszthetnék közös védelmi és biztonságpolitikai képességeiket. Emellett pedig az európai védelmi ipar erősítése is szóba kerül majd, amely egyrészt szolgálná a kapacitásfejlesztést, másrészt a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedés beindításához is hozzájárulna. Egy név nélkül nyilatkozó tagállami diplomata arra is rámutatott, hogy ezen a területen egyértelmű a brit és a francia dominancia, a törekvés pedig az egységes védelmi piac megteremtése. A tisztviselő arra is rámutatott, hogy a honvédelem és a hírszerzés a legérzékenyebb tagállami terület, valamint, hogy a kisebb tagállamok hadiipara aligha lenne versenyképes a nagyobb országokéval.

Az uniós diplomáciát ismerő forrás az állam- és kormányfők döntéseinek globális kontextusára is rámutatott, mondván: a geopolitikai és geostratégiai hangsúlyok Európából egyre inkább Ázsia felé helyeződnek át, így a NATO-t hagyományosan vezető Egyesült Államok figyelme is egyre inkább arra irányul, ezért Európának alapvető érdeke, hogy ezen a téren fejlessze képességeit.

Martin Schulz, az EP elnöke, Herman Van Rompuy, az ET elnöke, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök (balról jobbra) - körberajongás

A csúcstalálkozóra érkezve Angela Merkel német kancellár annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az EU-országoknak globálisan össze kellene hangolniuk politikájukat, és Európának szorosabban együtt kell működnie a védelem- és biztonságpolitika terén. Hasonlóan nyilatkozott Francois Hollande francia elnök is, aki anyagi hozzájárulást is vár uniós partnereitől afrikai műveleteihez. David Cameron brit kormányfő viszont élesen eltérő hangot ütött meg. Annak szerinte is van értelme, hogy az uniós országok együttműködjenek, de arról hallani sem akar, hogy az EU-nak saját védelmi képességei, hadserege, légiereje legyen.

A védelmi politika megvitatása után vacsora következik, melynek során az állam- és kormányfők a gazdasági és monetáris unió továbbfejlesztésének lehetőségeiről egyeztetnek majd. A csúcs légkörét alapvetően pozitívan befolyásolja majd diplomaták szerint, hogy szerdán a pénzügyminiszterek a bankunió utolsó pilléréről, a bankszanálási mechanizmusról is egyetértésre jutottak. Az állam- és kormányfők így főleg arra a lehetőségre összpontosíthatnak, amelynek az volna a lényege, hogy a tagállamok szerződésben vállalnának bizonyos strukturális reformokat, amiért cserébe egy úgynevezett szolidaritási mechanizmus révén akár pénzt, anyagi támogatást is kaphatnának. Itt viszont több tagállam is felvetette, hogy a dolog egyik oldala, a szerződésben vállalt reformokra vonatkozó rész jóval kidolgozottabb, mint az, hogy milyen forrásokból táplálkozna a szolidaritási mechanizmus. Az elképzelés onnan ered, hogy egyes tagállamok szerint az elmúlt években kidolgozott, többszörösen összetett uniós gazdasági kormányzási rendszer sem képes arra, hogy rábírjon egyes tagállamokat fontos reformintézkedések megtételére.

Ezt volna hivatott amolyan mézesmadzagként elősegíteni a szolidaritási mechanizmus. Más tagállamok viszont azt vetették fel, hogy a strukturális reform egyrészt az adott ország elemi érdeke, így nem volna indokolt ezért még fizetni is. Más eurózóna-tagországok szerint pedig nem teljesen világos, hogy miért kellene egy relatíve szegényebb országnak pénzt adnia azért, hogy egy náluk nagyobb és gazdagabb állam strukturális reformokat hajtson végre.

A csúcsot megnyitva, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy december megfelelő időpont a visszatekintésre.

"2013 a fejlődés éve volt, a kemény munka kezd kifizetődni, (...) visszatért a növekedés, és - bár továbbra is nagy - a legtöbb országban megállt a munkanélküliség növekedése, és jövőre csökkenni is fog" - adta meg az alaphangot az állam- és kormányfők tanácskozásához a belga politikus.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.