Obama sietett megnyugtatni szövetségeseit

Nehéz helyzetben az öböl menti országok és Izrael

Az öböl menti államok, amelyek úgy érzik, elhagyta őket amerikai szövetségesük, attól tartanak, hogy az iráni atomprogramról vasárnap megkötött megállapodás tápot ad Teherán regionális ambícióinak.

2013.11.24 18:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A megegyezést mindenáron megakadályozni törekvő Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek pedig az AP amerikai hírügynökség szerint nemigen marad más választása, mint elfogadni az általa történelmi hibának nevezett megállapodást.

Szaúd-Arábia és a többi öböl menti állam egyelőre nem kommentálta az aznap hajnalban a Hatok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország), valamint Irán között létrejött átmeneti megállapodást, amelynek értelmében Teherán a szankciók részleges feloldása fejében korlátozza nukleáris tevékenységeit.

Dzsamal Hasoggi szaúdi elemző szerint az öböl menti országok elvben jó viszonyra törekszenek Iránnal. "A megállapodás azonban kizárólag az atomprogramra vonatkozik, márpedig ezeknek az országoknak a fő gondja a térség ügyeibe való iráni beavatkozás". Az öböl menti országok az elemző szerint attól tartanak, hogy Teherán a megállapodást úgy tekinti, hogy szabad kezet kapott a térségben, ahol Iránt azzal vádolják, hogy katonai támogatást nyújt Bassár el-Aszad szíriai rendszerének, és zavart kelt Bahreinben vagy Jemenben.

Barack Obama vasárnap sietett megnyugtatni szövetségeseit, mondván, hogy "országa továbbra is szilárdan elkötelezett Izrael és öböl menti partnerei iránt, akiknek jó okuk van szkeptikusan fogadni Irán szándékait".

Dzsamal Hasoggi szerint az öböl menti országoknak és Izraelnek nem ugyanaz az álláspontjuk Iránnal kapcsolatban, a zsidó állam számára ugyanis a fő probléma az atomkérdés.

Anvár Eski, a dzsiddai székhelyű Közép-keleti Stratégiai Kutató Intézet vezetője amiatt aggódik, nehogy a szankciók enyhítéséből származó mintegy 7 milliárd dollárt az iráni vezetés saját népe szolgálata helyett a térségbeli válságok szítására használja fel. A kutató utal az öböl menti országok panaszaira, akik szerint síita szomszédjuk "szunniták és síiták közötti vallási feszültségeket szít, az arab világban - Szíriában, Libanonban vagy Jemenben - meglévő válságokat mélyíti, illetve területi konfliktusa van az Egyesült Arab Emírségekkel".

Az öböl menti országok bizalmatlanságát az az érzés is táplálja, hogy fő szövetségesük és védelmezőjük, az Egyesült Államok magukra hagyta őket. Hasoggi szerint az az érzésük, hogy az Obama-kormányzat már nem érdeklődik a térség problémái iránt. Egyébként érdekes egybeesés: a kőolajban gazdag térség elhanyagolása épp akkor történik, amikor az Egyesült Államok 2015-től várhatóan a világ első számú olajtermelő országa lesz.

Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter a tárca első női szóvivőjével

Benjámin Netanjahu szerint a megállapodás történelmi hiba volt, mert javarészt érintetlenül hagyja az iráni nukleáris létesítményeket, miközben az Irán számára fájdalmas gazdasági szankciókat enyhítve aláaknázza a későbbi, átfogó megállapodást. Izrael attól is tart, hogy Teherán, amely Izrael elpusztításával fenyegetőzött, atomfegyverrel felszerelve az izraeli határ közelében tevékenykedő militáns szervezeteknek - mint például a libanoni Hezbollahnak - is védelmet nyújtana.

A megállapodás megkötésével azonban Netanjahunak nem sok cselekvési tere maradt. A megállapodás javarészt az iráni jóindulaton, a jövőben meghatározandó nemzetközi megfigyelési rendszeren és a még érvényben lévő szankciókon alapszik.

Joel Guzanski, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének elemzője szerint nem valószínű egy Izraelt is kielégítő megállapodás megkötése, mert az amerikai és izraeli álláspontok eltérnek egymástól. Izrael számára bármilyen urándúsítás probléma, míg Washington eltűri a nukleáris létesítmények fejlesztését, amíg azok nem alkalmasak atomfegyver előállítására.

Guzanski szerint azért rossz a megállapodást, amit az jelképez: elfogadják Iránt mint leendő atomhatalmat.

Guzanski szerint Izrael mindazonáltal rövidesen lépni fog, hogy mielőbb javítson az Egyesült Államokkal való viszonyán, és mindent megtesz annak érdekében, hogy befolyásolja az Iránnal megkötendő átfogó megállapodásról folytatandó tárgyalásokat. Ennek részei lehetnek beszédek, katonai akcióval való fenyegetés vagy titkos diplomáciai lépések. Izrael közvetlenül nem vesz részt a tárgyalásokon, de több tárgyalóval szorosabb kapcsolatban áll.

Guzanski szerint Izrael fő kártyája, a katonai akció feltehetően most kikerül az eszköztárból.

"Hogyan tehetné meg Izrael - miután az egész nemzetközi közösség kezet rázott és megállapodást írt alá Iránnal -, hogy önállóan lépjen fel?" - mondta. Ez olyan lenne, mintha valaki elszabotálná az Irán tárgyalóasztalhoz ültetése és a megállapodás érdekében tett tízéves erőfeszítéseket."

Efraim Aszkuláj, az izraeli atomenergia bizottság volt tisztviselője szerint a vasárnapi megállapodás nem is olyan rossz Izrael számára, miután korlátozza az iráni urándúsítást és lassítja az araki nehézvizes reaktor építését. Szerinte azonban megmaradt Iránnak "a kitörés" lehetősége, azaz az, hogy nukleáris robbanófejet hozzon létre, talán a döntést követő négy-hat hónapon belül.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.