Emigránssors

Lampedusai katasztrófa - Európa a megoldáson gondolkodik

A lampedusai hajószerencsétlenség után az európai vezetők a jövő héten az esetleges újabb tragédia megelőzéséről tárgyalnak majd, de a hatékony közös intézkedések elfogadása ismét beleütközik az országok közötti nézetkülönbségekbe.

2013.10.06 19:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A téma már kedden napirenden szerepel a belügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso ezután Olaszország kérésére Lampedusára utazik – jelentette be vasárnap Enrico Letta olasz miniszterelnök.

Franciaország az október 24-25-i EU-csúcsértekezleten szeretné napirendre venni a bevándorlás kérdését. "Az államfőknek tényekben és tettekben kell kifejezniük méltatlankodásukat" – mondta Laurent Fabius francia külügyminiszter.

Ezek a nyilatkozatok azután hangzottak el, hogy erőteljes bírálatok érték az uniós tagállamok bevándorlási politikáját a feltehetően több mint 300 halálos áldozatot követelő csütörtöki hajótörés után. Elsősorban az unión belüli egyeztetés hiányát, a menekültügyre fordított összegek alacsony mértékét és a leggazdagabb országok önzését bírálják.

A Szicíliától délre fekvő Lampedusa-sziget térségében csütörtök hajnalban gyulladt ki és süllyedt el egy afrikai menekülteket szállító csempészhajó. A vízbefúltak száma elérheti a 360-at is. A pontosabban meg nem állapítható adatok szerint 480-520, főként szomáliai és eritreai menekült volt a hajón, amely Líbiából indult.

Brüsszeli szakértők rámutatnak, hogy az egyes katasztrófák után elhangzó szép szavak rendre politikailag robbanásveszélyes, bonyolult kérdésekbe ütköznek, például a 2014 tavaszán esedékes európai parlamenti választások közeledtével.

"Válság idején bátorság kell" ahhoz, hogy közösen vizsgáljuk meg a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket – hangsúlyozta egy uniós vezető.

A bevándorlási politikák a tagállamok kezében vannak, és a belpolitikai aggodalmak függvényének tekintik ezeket – sajnálkozott Michele Cercone, Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szóvivője.

Egyes vezetők úgy látják, hogy a tagállamok egyedül nem képesek fellépni, és valódi "átfogó, szolidáris és kiegyensúlyozott európai bevándorlási politikát" sürgetnek, mint ahogyan erről Didier Reynders belga külügyminiszter is beszélt szombaton.

Rövid távon kevéssé valószínű, hogy megváltozzanak az érvényben lévő szabályok. A 2003-ban elfogadott Dublin II Rendelet értelmében az EU területén menedéket kérőknek abban az országban kell benyújtaniuk a kérelmet, amelyikbe beléptek. Ezt a rendszert szüntelen ostorozzák a déli országok, elsősorban Olaszország, Görögország, illetve Spanyolország, amelyek a menedékkérelmek kezelésének megosztását követelik.

Az északi országok viszont arra hivatkoznak, hogy kiveszik részüket a teherből, mert a 2012-ben Európában jóváhagyott 102 700 kérelem több mint kétharmadát Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban, illetve Belgiumban fogadták el.

Ha semmilyen előrehaladást nem lehet elérni ebben a kérdésben, az európaiak megállapodhatnak abban, hogy erősítik a bevándorlókat szállító embercsempész bűnszövetkezetek elleni harcot: szigorítják az embercsempészeket sújtó büntetőintézkedéseket, és fokozzák a tengeri határok őrizetét.

Olaszország szerint jobban kell ellenőrizni a líbiai partokat, ahonnan a Kadhafi-rendszer bukását követő zűrzavar miatt egyre több illegális bevándorló indul el hajóval. Ez az ellenőrzés többek között a 2004-ben létrehozott európai határőrizeti ügynökség, a Frontex feladata. "Mindenki elismeri, hogy a Frontex nem áll a helyzet magaslatán" – jegyezte meg vasárnap Laurent Fabius, aki szégyennek nevezte, hogy az ügynökség éves költségvetése nem haladja meg a 60 millió eurót (közel 18 milliárd forint).

Az EU kidolgozta az európai határőrizeti rendszert (EUROSUR) is, amelynek célja, hogy javítsa a tagállamok között a menekülteket szállító, veszélyben lévő hajók "megfigyelésére, azonosítására és megsegítésére" irányuló erőfeszítések koordinálását. Az Európai Parlament várhatóan a jövő héten fogadja el a programot, amelynek a költsége 2014 és 2020 között 244 millió euró lesz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.