ELEMZÉS

Politikai űrt hagy maga után az iraki elnök

Dzsalal Talabáni iraki elnök váratlan távozása a politikából nem jöhetett volna rosszabbkor a kurdok, szunniták és síiták között egyre növekvő feszültség által fenyegetett népe számára.

2013.02.08 09:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A fortélyos politikai veteránt sokan tekintik fontos ellensúlynak a síita muszlim miniszterelnökkel, a tekintélyelvű rendszer kiépítésével vádolt Núri al-Málikival szemben. Talabáni éppen akkor betegedett meg, amikor a tetőpontjára hágott a Máliki által vezetett kormány és az ország jelentős kurd és szunnita kisebbsége közötti konfliktus, amelynek eredete az olajszerződésekből származó bevételek elosztásában és a vitatott hovatartozású, kőolajban gazdag területek fölötti ellenőrzésben rejlik. A kormány és az Észak-Irakban autonómiával bíró kurdok az utóbbi hetekben kölcsönösen fenyegetőztek és mozgósították csapataikat.
   
A vallási csoportok közötti erőszak többféle módon nyilvánult meg az utóbbi hetekben. Miután letartóztatták egy magas rangú szunnita politikus testőreit, több tízezer szunnita tüntető követelte Máliki lemondását, hivatalos szintű diszkriminációra hivatkozva. "A legnagyobb probléma Talabáni megbetegedésével az, hogy így senki nincs, aki megfékezze Málikit" - nyilatkozta az Egyesült Államok korábbi diplomatája, Peter W. Galbraith. "Máliki egyszerűen tisztelte őt. Úgy érezte, Talabáni jelenlétében nem lehet olyan diktatórikus", mint szeretne - tette hozzá.
   
A miniszterelnök hívei tagadják, hogy Máliki "kezdő diktátor" volna, arra hivatkozva, hogy nem lépte túl alkotmányban meghatározott jogköreit.
   
Irakot, különösen a 2010-es döntetlen kimenetelű választások óta, a vallási és etnikai sokszínűségből fakadó politikai krízisek gyötrik. A választás nyomán egy szunniták által vezetett tömb lett a parlament legnagyobb pártja, de kormányképes többség híján Máliki megtarthatta a pozícióját egy szélesebb síita koalíció élén.
   
A politikai zűrzavar és a szunnita lázadók egyre gyakoribb támadásai, különösen az amerikai csapatok 2011-es kivonulása óta, olyan aggodalmakra adtak okot, miszerint az ország szétszakadhat, vagy pedig visszazuhanhat a 2006-2007 véres küzdelmeihez hasonló vallási viszályok állapotába.
   
Stephen Wicken, a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (Háborúkutató Intézet) munkatársa szerint Máliki túlfeszíthette a húrt, és Irak alkalmasint a széthullás peremére jutott. "A kurdokkal való végletes ellentét kiélezése 2012 végén, valamint a szembefordulás a szunnita arabokkal jelentősen megnövelte a kockázatokat és kiélezte a feszültséget"  - fogalmazott Wicken. Toby Dodge, az iraki politika jó ismerője szerint Máliki nemigen tűr ellenvéleményt, ugyanakkor ő parancsol a kellően erős hadseregnek, így képes egyben tartani az országot.
   
Irak vallási konfliktusai mindig is megoldhatatlannak tűntek, még egy olyan tehetséges közvetítő számára is, mint Talabáni. "De ő legalább képes volt mindenkivel szóba állni" - mondja Galbraith, az elnök régi barátja.

A túlsúlyos és szívproblémákkal küzdő Talabáni decemberben szenvedett agyvérzést, amelyet követően Németországba szállították gyógykezelésre. Barazan Sejk Otmán, az elnök szóvivője azt nyilatkozta, hogy "Talabáni hallja a hozzá szólók hangját", de hosszú pihenésre van szüksége. Ez arra utal, hogy Talabáni még messze van a felépüléstől.
   
Talabáni második négyéves államfői ciklusából még kettő esztendő van hátra. A jobbára jelképes pozíciót még nem nyilvánították megürültnek, így a 30 napos várakozási idő sem kezdődött el, amelynek lejárta után be kell tölteni az elnöki posztot. Úgy tűnik, az iraki pártok inkább várnak Talabáni lehetséges visszatértére, semmint hogy megkezdjék az utódlási harcot.
   
Politikusként Talabáni képesnek tűnt a vallási megosztottság fölé emelkedni. "Ellentétben a többi iraki politikussal, Talabáni úgy gondolja, hogy más csoportoknak az ország megóvása érdekében tett engedmények nem jelentik személyes büszkeségének a megsértését" - véli Hadi Jalo elemző.
   
A 2006-2007-es szunnita-síita erőszakhullám idején Talabáni jóváhagyta kurd csapatok Bagdadba irányítását, hogy ütközőként szolgáljanak a két felekezet fegyveresei között. 2010-ben nem írta alá Szaddám Husszein egyik legfontosabb emberének felakasztásának jóváhagyását, amellett érvelve, hogy a 70 éves Tárik Azíz már túl idős a kivégzéshez. Tavaly pedig menedéket nyújtott egy vezető szunnita politikus, Tárik al-Hasemi miniszterelnök-helyettesnek, akit a kormány azzal vádolt, hogy kivégzőosztagokat tart fenn. Talabáni vendégházából Hasemi később Törökországba távozott; egy bagdadi bíróság távollétében halálra ítélte.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.