Bűnügy-kronológia

Mérgezéses merényletek

Azért hantolták ki a közelmúltban Jasszer Arafat néhai palesztin vezető földi maradványait, hogy nemzetközi igazságügyi szakértők meg tudják állapítani, mérgezés áldozata lett-e vagy sem.

2012.12.02 23:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az eljárásra azért került sor, mert egy svájci intézet szakértői rendkívül mérgező, halált okozó radioaktív anyagot, polóniumot találtak egy állítólag Arafat által viselt ruhadarabon. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az elmúlt évtizedekben nagy nemzetközi figyelmet keltő mérgezéses merényletekről:

Sztepan Bandera (1909-1959) - a második világháború alatti ukrán nacionalista, függetlenségpárti mozgalom vezetője. Az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetője, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítója. Bandera a Szovjetunió 1941-es náci lerohanása után rövid időre a németek mellé állt, majd szembefordult velük, a háború nagy részét egy koncentrációs táborban töltötte, 1944-től a szovjetek ellen harcolt. A KGB 1959. október 15-én Münchenben végzett vele, titkos ügynökük egy lépcsőházban ciános folyadékot lövellt Bandera arcába.
   
Georgi Markov (1929-1978) - a bolgár ellenzéki író 1969-ben emigrált Londonba. Írásait otthon betiltották, még a könyvtárakból is eltüntették köteteit, távollétében börtönbüntetésre ítélték. Markov a BBC bolgár adása és a Szabad Európa Rádió munkatársa lett, cikkeiben ostorozta a kommunista rezsimet és annak első számú vezetőjét, Todor Zsivkovot. 1978. szeptember 7-én, Zsivkov születésnapján követtek el ellene merényletet Londonban, valószínűleg a bolgár és a szovjet titkosszolgálat közös akciójában. Egy buszmegállóban mérgezett hegyű esernyővel szúrták meg, ricint juttatva a lábába. Markov szeptember 11-én halt meg a kórházban, a méregkapszulát a boncoláskor találták meg. A nyomozást a harmincéves elévülési idő lejártával 2008-ban meghosszabbították a bolgár hatóságok.
   
Viktor Juscsenko (1954-) volt ukrán kormányfő (1999-2001), majd államfő (2005-2010). Az ellenzéki jelölt Juscsenko a 2004-es elnökválasztási kampány során lett egyre rosszabbul, arcát bőrkiütések csúfították el és gyötrő hátfájás kínozta. A tünetek azután jelentkeztek, hogy a politikus szeptember 5-én Ihor Szmesko ukrán titkosszolgálati vezetővel vacsorázott, szeptember 10-én egy bécsi kórházba került. Itt gyulladást állapítottak meg a gyomorban, a vékonybélben, a hasnyálmirigyben és a fülben, valamint májdudort s egy periférikus arcideg bénulását. Mint később kiderült, Juscsenko dioxinmérgezést szenvedett, a politikust tetrakloridbenzoparadioxinnal (TCDD), a dioxinvegyület legveszélyesebb fajtájával mérgezték meg.
 

Alekszandr Litvinyenko (1962-2006) - orosz ellenzéki, volt titkosszolgálati tiszt. Litvinyenko 1988-ban lett a szovjet titkosszolgálat, a KGB tisztje, majd a Szovjetunió széthullása után a KGB utódszervezete, az FSZB alezredese. 1998-ban állt a nyilvánosság elé azzal, hogy főnökeitől utasítást kapott a később Londonba menekült oligarcha, Borisz Berezovszkij meggyilkolására, majd azt állította, hogy az 1999-ben elkövetett, több mint 300 áldozatot követelő és a második csecsen háború kirobbantásához ürügyül szolgáló házrobbantásokat az FSZB követte el. Litvinyenko a megtorlástól tartva 2000-ben Londonba szökött, ahol politikai menedékjogot és később brit állampolgárságot is kapott. Több leleplező könyvet is írt, s 2006-ban nyomozásba kezdett a neves orosz tényfeltáró újságírónő, Anna Politkovszkaja meggyilkolásával kapcsolatban. Litvinyenko nem sokkal később, 2006. november 26-án hosszas haláltusa után halt meg egy londoni kórházban, a boncolás szervezetében a halálos adagot több mint tízszeresen meghaladó 210-es izotópú, radioaktív polóniumot mutatott ki. A mérgezés pontos körülményei ma sem ismertek, valószínűnek tűnik, hogy Litvinyenkót két egykori ügynöktársa mérgezte meg a Kreml megbízásából egy londoni szállodában teázás közben november 1-jén. A feltételezett tetteseket Oroszország nem adta ki a gyilkosság ügyében nyomozó brit hatóságoknak.
   
Almazbek Atambejav (1956-) kirgiz államfő. Atambajevet 2007-ben, amikor még a miniszterelnöki tisztséget töltötte be, próbálták megmérgezni egy félvezetőgyár államosítása miatt. A politikus hivatalában ivott meg egy pohár vizet, ezután két napig feküdt kómában, majd egy hetet töltött egy törökországi kórházban. A diagnózis szerint ismeretlen eredetű méreg okozott májgyulladást, s hosszú méregtelenítő kúrán kellett átesnie.
   
Turgut Özal (1927-1993) - Az 1989-ben török elnökké választott, részben kurd származású Turgut Özal már hivatalba lépésekor szívbeteg volt, korábban műtéten is átesett. 1993-ban hivatalos jelentés szerint szívroham végzett vele, de sokan, így családja is azt állították: mérgezés áldozata lett, mert politikájával sokak útjában állt, így állítólag arra is készült, hogy kezdeményezze a Törökországban hosszú ideje konfliktusforrást jelentő kurd kérdés rendezését. Holttestét idén októberben exhumálták, hogy tisztázzák az államfő halálának körülményeit. A november közepén lezárult vizsgálat szerint a maradványokban a normálisnál tízszer nagyobb mennyiségben találtak DDT (diklór-difenil-triklóretán) rovarirtó szert, nyomokban a nehézfémek közé tartozó kadmiumot, valamint két radioaktív elemet, polóniumot és ameríciumot, így valószínű, hogy Özalt megmérgezték.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.