Már nem "csak" a szigetcsoportról van szó

Szigetvita: felszíre kerültek a két kormány gyengeségei

Nem pusztán a vitatott hovatartozású szigetcsoportról szól a Japánban és Kínában több mint egy hete indult tiltakozási hullám.

2012.09.21 15:16MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ennél jóval többről van szó: a tokiói és pekingi kormány munkájával való elégedetlenség kifejezéséről - mutattak rá a The Wall Street Journal című amerikai napilap riporterei. George Nidhiyama és James T. Areddy, az újság tokiói és sanghaji tudósítói úgy látják, a szigetvita a két országban egyaránt felszínre hozta a politikai vezetés súlyos gyengeségeit, ami megnehezíti egy mindkét fél számára elfogadható diplomáciai megoldás megtalálását, és tovább súlyosbítja a két gazdasági nagyhatalom közötti feszültséget. 

A vita gyújtópontja az volt, hogy Tokió múlt kedden állami kézbe vette a Kína által is magának követelt, japánul Szenkaku, kínaiul Tiaojü néven ismert kelet-kínai-tengeri szigetcsoport három tagját. Az ezután Kína-szerte kirobbant erőszakos Japán-ellenes tüntetéseken többen elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a jelenlegi - éppen nemzedékváltás előtt álló - pekingi vezetés képtelen érvényesíteni a szigetországgal szembeni területi követeléseket. Több demonstráló hazafias dalokat énekelve Mao Ce-tung volt kínai diktátor képét emelte a magasba, utalva a mostani politikai elit gyengeségére.
 
Nem véletlen, hogy a Kínai Kommunista Párt szoros figyelemmel követi a "vörös" maoista kultúra felélesztésén dolgozó, a politikai életből időközben száműzött Po Hszi-laj sorsát, akinek mozgalma még mindig nagy népszerűségnek örvend az egyebek mellett a társadalmi egyenlőtlenségek miatt bosszús lakosság körében. Az elégedetlen hangok feladják a leckét Hu Csin-tao leköszönő elnök várható utódjának, Hszi Csin-ping jelenlegi alelnöknek is, aki kénytelen lesz elgondolkodni azon, miként kezelje az egyre haragosabb nacionalistákat. 

"A japánok miatti elégedetlenség nyilvánvaló. A tüntetők mindeközben hangot adnak a kínai kormánnyal és társadalommal való elégedetlenségüknek is" - mutatott rá Mao Soulung, a pekingi Renmin Egyetem politikai szakértője. Liu Csünning közismert kínai politikai elemző úgy látja, hogy a kommunista párt a mostani Japán-ellenes tüntetések engedélyezésével egyúttal lehetőséget ad a társadalom elégedetlen tagjainak, hogy "kontrollált" körülmények között kiengedjék az elmúlt évek során felgyülemlett gőzt.

A kormány toleranciája azonban nem tartott sokáig: csütörtökön a pekingi hatóságok rövid szöveges üzenetekben szólították fel a lakosságot, hogy tartózkodjon az újabb demonstrációktól. Ez aligha tekinthető a Japán-ellenes érzések elfojtását célzó lépésnek, sokkal inkább a politikai vezetéssel szemben megfogalmazott kritikák elhallgattatására irányul. A Global Times című népszerű angol nyelvű kínai napilap egyik e heti kommentárjában párhuzamot vont a mostani tüntetések és a közel száz évvel ezelőtt szerveződött Május 4. Mozgalom között.
 
Az újság emlékeztetett arra, hogy 1919-ben több ezer diák vonult Peking utcáira, így tiltakozva a külföldi ellenőrzés alatt álló kelet-kínai területeket Japánnak ítélő versailles-i egyezmény ellen. A megmozdulás politikai ébredéssel párosult, és egyéb más tényezőkkel együtt előkészítette a terepet a következő évtizedekben lejátszódó kommunista hatalomátvételhez. Közben Japánban a Noda Josihiko vezette kormány is szorult helyzetben van, hiszen az egy éven belül esedékes parlamenti választásokon minden bizonnyal vereséget mérnek rá a Kínával szemben jóval keményebb álláspontot képviselő rivális pártok. 

Vagyis Tokió és Peking esetében is igaz, hogy a kormánynak rendkívül kicsi a mozgástere a szóban forgó diplomáciai csetepatéban; ahhoz, hogy a hazai közönség kedvében járjon, nem tűnhet gyengének. Az érem másik oldala azonban az, hogy mindeközben veszélybe kerülnek az értékes kínai-japán kereskedelmi kapcsolatok, amelyeknek esetleges romlása óriási károkat okozna mindkét állam gazdaságának. "Sajnálatos dolog, hogy a politikusok aláássák azt a kapcsolatot, amelyet a két ország magánszektorai hosszú évek alatt építettek fel" - vélekedett Hiromasza Jonekura, Japán vezető üzleti érdekcsoportjának vezetője. 

A Kínában szervezett tüntetések több helyütt japán éttermek és cégek elleni erőszakos támadásba torkolltak, aminek nyomán számos vállalat az ideiglenes bezárás mellett döntött. Azóta már többen, köztük a Sony Corp. és az Aeon Co. jelezték, hogy folytatják a működést, míg mások, például a Toyota Motor Corp. továbbra is zárva maradnak.

Kínának ezen kívül egy másik szempontot is figyelembe kell vennie, mielőtt bármilyen lépésre szánná el magát a szigetvitában, mégpedig Washington véleményét. Egy kemény válasz ugyan kedvező fogadtatásra találna otthon, nem úgy az Egyesült Államokban, amelyet az nagyobb katonai és stratégiai befolyásszerzésre ösztönözne a régióban a hatalmi egyensúly biztosítása végett. 

Az Egyesült Államok nem foglal állást a Szenkaku-szigetek feletti szuverenitással kapcsolatos vitában, de elismeri, hogy Tokió tényleges adminisztratív ellenőrzést gyakorol a terület felett. Így az "egyértelműen az amerikai-japán védelmi szerződés hatálya alá esik" - jelentette ki pénteken a washingtoni külügyminisztérium kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkára az amerikai szenátus külkapcsolatokkal foglalkozó albizottsága előtt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.