Nőtt az agresszív gyűlölet a zsidókkal szemben

Bántalmazott berlini rabbi: többet kell tenni az antiszemitizmus ellen

A német társadalom túlnyomó többsége elutasítja az antiszemitizmust, de az utóbbi években erősödött az agresszív gyűlölet a zsidókkal szemben, ez ellen pedig többet kell tenni mindenkinek, aki azt szeretné, hogy Németország demokratikus állam maradjon.

2012.09.06 21:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Daniel Alter egy sajtóbeszélgetésen kifejtette: felmérések szerint a 82 milliós Németország lakosságának nagyjából 25 százaléka látens antiszemita. A zsidóellenességnek ez a formája "fájdalmas, de nem agresszív és nem veszélyezteti a demokráciát", ugyanakkor létezik és erősödik az antiszemitizmus erőszakos, nyílt, "nyers és primitív" formája is, amely nemcsak a zsidóságot, hanem a demokratikus államberendezkedést is veszélyezteti - vélekedett a rabbi.

Daniel Alter Németországban született és nőtt fel, és az elsők között volt, akit a holokauszt óta Németországban rabbivá avattak. Vallásoktatói munkája mellett a vallások közötti párbeszéd ösztönzését célzó projektekben is dolgozik társadalmi munkában. Az 53 éves berlini rabbit az előző héten kedden kora este Friedenau kerületi lakása környékén 4-5 fiatalember a hatéves lánya szeme láttára megtámadta, mert kipát viselt. Az arcára mért ütlegektől eltörött a járomcsontja. A támadók öltözékük és beszédük alapján "nyilvánvalóan bevándorló családból származó fiatalok" voltak - idézte fel az esetet.

Az ügyben a berlini rendőrség politikai indíttatású bűncselekményekkel foglalkozó osztálya kezdett eljárást. Eddig csupán annyit közöltek, hogy ismeretlen tettesek ellen nyomoznak, és a feltárt adatok alapján a támadók valószínűleg török vagy arab származású fiatalok voltak.

Daniel Alter szerint a hatóságok "elkötelezetten és professzionálisan" dolgoznak az ügyön, ami igen megnyugtató. Nem csupán megnyugtató, hanem lelkesítő és bátorító "a szolidaritásnak az a gyönyörű hulláma", amelyet a támadás elindított. A Facebookon például flashmobot - villámtüntetést - szerveztek az antiszemitizmus ellen, és a demonstráció résztvevői mind kipát viseltek, pedig korántsem voltak mind vallásos zsidók. A berlini városvezetés több tagja - köztük Klaus Wowereit főpolgármester - is tüntetőleg kipát viselt a hét végén több nyilvános rendezvényen - idézte fel Alter, hozzátéve, hogy a szolidaritásnak számtalan más formáját is tapasztalta a támadás óta.

A német társadalom "széles és erős törzse elutasítja az antiszemitizmust", de léteznek "párhuzamos valóságok is". Egészen más kipát viselni egy jómódú városrész rendezett terén fényes nappal, mint egy "problémás negyed utcáin késő este" - mondta Alter. Szerte Németországban vannak területek, ahol "nem érvényes az alaptörvény", és "felvilágosítás és nevelés helyett szélsőséges ideológiát táplálnak a fejekbe" - tette hozzá.


A németországi zsidó közösség a rendszerváltás körül alig harmincezer emberből állt. A létszám időközben meghaladta a százezret, mindenekelőtt a volt Szovjetunió tagországaiból indult bevándorlási hullám következtében. Németországban ma már két rabbiképző intézet is működik, ami még akár tíz éve is elképzelhetetlen volt. E folyamat hatására a zsidó közösség jóval "láthatóbbá vált a nyilvánosságban", ugyanakkor az antiszemita tendenciák erősödése nem hozható közvetlen összefüggésbe ezzel, hiszen a jelenkori antiszemitizmus jellemző vonása a "zsidók nélküli zsidógyűlölet", vagyis az, hogy az antiszemiták "nem ismernek zsidókat, de mindet gyűlölik" - mondta Alter.

A zsidóellenes uszítás egyszerre jellemző a szélsőjobboldali, újnáci szubkultúrára és a szélsőséges iszlamista eszméket követő közösségekre. Az előbbi réteg tagjai jellemzően német, az utóbbi tagjai jellemzően bevándorló családból származnak, és mindkét rétegre jellemző, hogy az utóbbi néhány évben "erőszakosabb és veszélyesebb" lett - mondta Daniel Alter. Hozzátette: a felesége már három éve figyelmeztette, hogy az utcán "nem ártana sapkát húzni a kipára", de nem vette komolyan a figyelmeztetést. A támadás óta betartja az intelmet, és ezt tanácsolja másoknak is.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: eszébe sem jutott, hogy elhagyja az országot, de úgy véli, hogy az erősödő antiszemitizmus ellen "mindenkinek többet kell tenni", mert a gyűlölet a demokratikus intézményrendszert is fenyegeti. Hangsúlyozta: a történtek "elmondhatatlan indulattal" töltik el, de "néhány ostoba fiatal" miatt nem hajlandó változtatni a nézetein, továbbra is az a meggyőződése, hogy a vallások közötti párbeszéddel és neveléssel eredményeket lehet elérni, hiszen "senki sem születik gyűlölettel a szívében".

Borúsabb gondolatokat fogalmazott meg Charlotte Knobloch, a németországi zsidók központi tanácsának (ZJD) korábbi elnöke, a müncheni zsidó közösség vezetője, aki az 1972-es müncheni nyári olimpián izraeli sportolók ellen elkövetett merénylet évfordulóján, a Süddeutsche Zeitung szerdai számában megjelent publikációjában kifejtette: holokauszt-túlélőként az utóbbi hatvan évben abban hitt, hogy Németországban van a helye, és szüntelenül védelmezte az országot, mert azt gondolta, hogy "az ország és lakói megérdemlik", nyolcvanadik születésnapja felé közeledve viszont kezd gyengülni a hite. A vallási indíttatású körülmetélésről kezdett közéleti vitától Daniel Alter megtámadásáig egyre több olyan esemény történik, amelyek hatására felmerül a kérdés, hogy "akarnak-e még velünk, zsidókkal együtt élni a németek" - írta Knobloch.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.