Kvázi-birodalmi tervek

Eurázsiai unió: második peresztrojkára készül Putyin?

Vlagyimir Putyin megválasztott orosz elnök rendszerének a nyolcvanas években tapasztalthoz hasonló átalakítására, egy második peresztrojkára készül, s eközben a hadsereg modernizálásával és az Eurázsiai Unió megalapításával kvázi-birodalmi terveket sző.

2012.03.08 08:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ez hangzott el szerdán Washingtonban egy, a Woodrow Wilson Központ Oroszországra és az egykori szovjet köztársaságokra szakosodott Kennan Intézete által szervezett tudományos konferencián.

Az orosz elnökválasztás egy pusztán technikai esemény volt, mert Dmitrij Medvegyev elnök és Vlagyimir Putyin miniszterelnök már tavaly szeptember 21-én, az Egységes Oroszország párt kongresszusán előre megmondta, hogy mi fog történni - mondta Sztanyiszlav Belkovszkij, a moszkvai Nemzeti Stratégiai Intézet igazgatója.

Úgy vélekedett: a választással kapcsolatban jó előre világos volt, hogy az egyfordulós lesz, mert Putyin nincs felkészülve egy második fordulóra és az események ilyen alakulása felvethette volna akár annak a lehetőségét is, hogy veszítsen. Ezért nem meglepő, hogy manipulálták az eredményeket. Belkovszkij szerint az eredmények azt mutatják, hogy Putyin a falusi lakosság, a városi szegények és a nemzetiségi köztársaságok elnöke, nem a nagyvárosi, művelt oroszoké.

A szakértő úgy látja, a választásokkal kapcsolatban arra is fény derült, hogy Putyin azon elit - állami tisztségviselők és üzletemberek - számára is elfogadhatatlanná vált, amelyet pedig ő maga juttatott a hatalomra. A megmutatkozott politikai zavarok nyomán Putyin egy újabb peresztrojkára készül, olyanra, amilyet Mihail Gorbacsov hajtott végre - mondta az orosz elemző.

Mint ahogy a szovjet pártvezetés által kezdeményezett átalakítás, a régi-új orosz elnök peresztrojkája is a fennálló rendszer javítására törekszik, nem annak feladására. Belkovszkij ennek a változásnak a jeleként értékelte, hogy a jövőben nem kinevezik, hanem választják majd az orosz területi kormányzókat, liberalizálják a pártok regisztrációját és a parlament megválasztásának szabályait. Rámutatott, hogy Oroszországban 2014-2015-ben egy alkotmányozó gyűlés fogja felülvizsgálni a szuperprezidenciális rendszert, aminek eredményeképpen 2016-ra új elnökválasztást írhatnak ki.

"Ez egy tisztességes ürügyül szolgálna Putyinnak a lemondásra" - vélekedett Sztanyiszlav Belkovszkij. Ariel Cohen, a konzervatív Heritage Foundation alapítvány vezető kutatója úgy vélekedett: a moszkvai hatalom nem vonta le a művelt politikai osztályok által kezdeményezett 20. századi orosz forradalmak tanulságait. Ezek vérfürdőköz vezettek, mert a felső hatalom nem elégítette ki felelősségteljesen a követeléseiket.

A szakértő szerint az állam vezetése inkább az ellenzéki erők ellehetetlenítésére és démonizálására törekszik, mint a velük való párbeszédre.

Cohen kijelentette: nem látja Oroszországban azt a "kritikus tömeget", amely a rendszer fellazulása esetén liberális demokráciát teremthetne az országban. Kételyét fejezte ki, hogy a megnövekedett szabadság feltételei között a Jabloko lenne az a párt, amely képes lenne a változások élére állni.

Cohen kifejtette, hogy a gyakorlatilag a kőolaj és a fölgáz világpiaci árától függő Oroszországban a választási viták során egyáltalán nem került napirendre az ország modernizációjának kérdése, sem a politikai berendezkedés működő jogállammá tétele, sem pedig a gazdaság infrastruktúrájának tekintetében, aminek fejlesztésére pedig több ezer milliárd dollárt kellene fordítani. Putyin ehelyett olyan kvázi-birodalmi tervekről beszélt, mint az orosz haderő 10 éven belüli, 700 milliárd dolláros korszerűsítése és a Szovjetunió több egykori köztársasága részvételével létrehozandó Eurázsiai Unió, amelynek működtetése egy költséges nemzetközi bürokrácia felállítását feltételezi.

Cohen rámutatott, hogy az elnökválasztási kampány során a Nyugattal való "drámai konfrontáció" volt megfigyelhető, valamint az Amerika-ellenes és az idegengyűlölő retorika. A szakértő ezért azt javasolta, hogy Barack Obama elnök kormányzata, amely oly nagy figyelmet fordított a az amerikai kapcsolatok "újraindítására", vizsgálja felül az eddigi álláspontját, és egyebek mellett semmiképp sem adja fel a rakétavédelmi elképzeléseket.

Henry Hale, a George Washington Egyetem Európai, Orosz és Eurázsiai Tanulmányok Intézetének adjunktusa szerint a választáson tapasztalt csalás - több potenciális ellenjelölt kizárása után - már nem befolyásolta érdemben Vlagyimir Putyin győzelmét.

Megfogalmazása szerint a kampány idején a "médiatér ellenőrzött megnyitása" volt megfigyelhető az ellenzék egyes képviselői előtt. Hale rámutatott: alkotmányos fékek és egyensúlyok beiktatása nélkül nem lehet garancia arra, hogy egy jövőbeni új orosz elnök ne próbálna meg ismét a hatalomban maradni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.