Gondtalan hajózás a Jeges-tengeren

Orosz álmot vált valóra a globális felmelegedés

Az Északi-sarkvidék a legrövidebb út Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség legnagyobb piacai között.

2011.10.18 20:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nagyot fordult a világ tíz év alatt, legalábbis Vlagyimir V. Bozanov, egy jeges-tengeri óceánjáró kapitánya így véli: idén először ugyanis nem állta útját egyetlen jégdarab sem, amikor vízre szállt, és Oroszország legészakibb pontja mellett is elhaladva 2300 mérfölddel (4260 kilométerrel) arrébb vontatott egy uszályt.

Tíz évvel ezelőtt még a nyár kellős közepén is ritka kivételnek számított egy "jégmentes" út - idézte fel emlékeit a hajóskapitány.

A The New York Times amerikai napilap riportjában emlékeztet arra: környezetvédelmi szakemberek már egyértelművé tették, hogy a globális felmelegedés egyik látványos következménye az északi-sarki jégmezők olvadása, amelynek szomorú vesztesei és markukat dörzsölő haszonélvezői egyaránt vannak. Utóbbiak közé tartoznak a hajózási társaságok, valamint számos halászati és bányászati vállalat is.

A jeges-tengeri hajózásról az oroszországi Arhangelszkben nemrég megrendezett konferencián Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította az északi-sarki olvadással összefüggésben kirajzolódó új üzleti projekteket.

"Az Északi-sarkvidék a legrövidebb út Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség legnagyobb piacai között. Ez egy kiváló lehetőség a költségek optimalizálására" - hangsúlyozta az orosz kormányfő.

Bár Oroszország már a Szovjetunió szétesését követően, 1991-ben megnyitotta a nemzetközi hajózás számára az északi partvonala mentén, az úgynevezett északkeleti átjárón történő közlekedést, a hajótársaságok igazából csak mostanában kezdik felfedezni maguknak ezt az útvonalat. A jég olvadásának következményeként ugyanis az orosz partoktól már jóval távolabb is lehet szelni a hullámokat, lehetővé téve, hogy az Európából Ázsiába tartó nagy óceánjárók a Szuezi-csatorna helyett erre vegyék az irányt. Míg 2009-ben csupán két nemzetközi teherszállító hajó közlekedett az északkeleti átjárón a két földrész között, addig idén már 18 jármű választotta ezt a lehetőséget. Néhányan már azt pedzegetik, az útvonal idővel hasonló szerepet tölthet be a nemzetközi hajózás életében, mint a Szuezi-csatorna, persze most még igen messze van az évi 18 ezer hajó áthaladásával büszkélkedő egyiptomi mesterséges vízi közlekedési út forgalmától. Az orosz közlekedési minisztérium mindenesetre bizakodó, érvei között szerepel például, hogy a hollandiai Rotterdamból a japán Yokohamáig az északkeleti átjárón hajózva mintegy 4450 mérfölddel (8240 kilométerrel) rövidebb az út, mint a Szuezi-csatornán keresztül.

A Tschudi norvég hajózási vállalat már felismerte a jeges-tengeri folyosóban rejlő lehetőségeket, és erre haladva szállít vasércet Kínába. Mint Felix Tschudi cégvezető elmondta, így 16 nappal rövidül meg a szállítási idő, nem beszélve arról a 300 ezer dollárról (mintegy 64 millió forintról), amit egy-egy hajózás alkalmával megspórolnak. "A hajózó közösségben alig néhányan tudnak erről az útvonalról" - nyilatkozta nemrég Tschudi egy interjúban. Sokat faragott le kiadásaiból a Norilszk orosz színesfémbánya-óriás is, amely az utóbbi időszakban több millió rubelt hagyott részvényesei zsebében azzal, hogy nem kellett jégtörőket bérelnie jeges-tengeri szállításaihoz.

A jégtakaró zsugorodása a hajózás egyszerűsödése mellett a természeti kincsek kinyerése terén is új távlatokat nyitott a térségben. A Citigroup amerikai bankcsoport moszkvai irodája már meg is nevezte azt az öt orosz céget, amelyek nagyot profitálhatnak a globális felmelegedésnek bolygónkra gyakorolt hatásából. A listán a Szovcomflot állami hajózási vállalat és a Norilszk mellett az ország két legnagyobb földgázipari cége, a Gazprom és a Novatek, valamint a Rosneft állami olajvállalat is szerepel, utóbbi már meg is állapodott az Exxon Mobil amerikai energiaóriással, hogy fúrásokat végez a jeges-tengeri régió részét képező Kara-tengerben.

Az Északi-sarkvidék olvadásában "érdekeltek" számára "jó hír": tudósok nemrég arról számoltak be, hogy az utóbbi tíz év során az északi-sarki jégtakaró a korábbi két évtizedre kiszámolt átlagos nagyságához képest kétharmadára zsugorodott.( A szakértők szeptemberi adatokkal kalkulálnak, vagyis az évnek azt a részét veszik figyelembe, amikor a jégmező a legkisebb.) Egy, az Északi-sarkot tanulmányozó norvég csoport becslése szerint 30-40 éven belül a Jeges-tenger egésze jégmentes lesz nyáron.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.