Szélsőjobboldali elkövetők?

Romagyilkosságok: Lezárta a nyomozást a rendőrség

_{2010.08.09 16:47}_MTI

Csizner Zoltán összesítése szerint a nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló bűncselekmény-sorozatban 9 helyszínen összesen 78 lövés történt, 7 helyszínen összesen 11 Molotov-koktélt dobtak el. A bűncselekmények során hatan haltak meg, köztük egy gyerek, továbbá öten súlyosan megsérültek és köztük is van egy gyerek.

A nyomozók szerint összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették az elkövetők.

Az NNI megbízott vezetőjének közlése szerint a bűncselekmény-sorozat azért is egyedülálló, mert a korábbiakkal ellentétben nem szexuális indíttatású volt, nem anyagi haszonszerzés motiválta a tetteseket, hanem az emberölés volt a céljuk.

NNI: három gyanúsított adta le a halálos lövéseket

Három gyanúsított adott le halálos lövést a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozatban - közölte Tóth András, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnügyi főosztályának vezetője hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Mint mondta, Nagycsécsen P. Zsolt, Tatárszentgyörgyön és Kislétán K. István, Tiszalökön K. Árpád adott le halálos lövést.

A rendőrség által bemutatott táblázat szerint - amely összefoglalta a bűncselekmények helyszíneit és az elkövetőket - a negyedik gyanúsított, Cs. István csak az utolsó két helyszínen volt jelen, akkor is sofőrként.

Ugyanakkor - derül ki a táblázatból - jellemzően K. Árpád volt az, aki biztosította az elkövetéshez a két társát, K. Istvánt és P. Zsoltot, bár voltak olyan bűncselekmények is, amelyeket K. Árpád egyedül követett el.

Három gyanúsítottal szemben lehet a vád előre kitervelt, aljas indokból elkövetett emberölés

A romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat három gyanúsítottját - K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot - társtettesként, sok ember életét veszélyeztetve, részben 14 év alatti sérelmére, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, csoportos fegyveres rablással és lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel gyanúsítják.

A Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőn számolt be a nyomozás eredményéről, és mutatták be azt a táblázatot, hogy a négy elkövetőt mivel gyanúsítják.

E szerint K. Árpádot továbbá foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel is gyanúsítják, amiért 2008. június 2-án kétszer rálőtt a debreceni menekülttáborra, és ennek során egy ember könnyebben megsérült.

A bűncselekmény-sorozat negyedik gyanúsítottját, Cs. Istvánt - aki két helyszínen sofőr volt - előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják a rendőrök.

Két gyanúsított kötődött szélsőséges szervezetekhez

A romák sérelmére elkövetett támadássorozat két gyanúsítottja, K. István és P. Zsolt volt szélsőjobb beállítottságú, mindketten kötődtek szélsőséges szervezethez - mondta Tóth András, a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi főosztályvezetője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

A főosztályvezető a gyanúsítottakról szólva közölte: K. Árpád az ismerősei elmondása szerint csendes, zárkózott személyiség volt, aki nézeteit nem hangoztatta, nem hívta fel magára a figyelmet. K. István köztudottan romaellenes, antiszemita volt és ezt hangoztatta is.

Az iskolában magatartási zavarai voltak, és szélsőséges szervezetekhez kötődött.

A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két szervezet a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség valamint a Vér és Becsület volt.

A harmadik gyanúsított, P. Zsolt bűnözői kapcsolatokkal rendelkezett, ő is szélsőjobb beállítottságú volt, romaellenes, és ő is kötődött a két előbb említett szélsőséges szervezethez - mondta.

Lezárta a nyomozást a rendőrség

Lezárta a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a romagyilkosságok ügyében; a rendőrség mind a négy, őrizetbe vett gyanúsított ellen vádemelést javasol - jelentette be Csizner Zoltán, az NNI megbízott vezetője budapesti sajtótájékoztatóján hétfőn.

Csizner Zoltán összesítése szerint a nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló bűncselekmény-sorozatban 9 helyszínen összesen 78 lövés történt, 7 helyszínen összesen 11 Molotov-koktélt dobtak el. A bűncselekmények során hatan haltak meg, köztük egy gyerek, továbbá öten súlyosan megsérültek és köztük is van egy gyerek.

A nyomozók szerint összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették az elkövetők. Az NNI megbízott vezetőjének közlése szerint a bűncselekmény-sorozat azért is egyedülálló, mert a korábbiakkal ellentétben nem szexuális indíttatású volt és nem anyagi haszonszerzés motiválta a tetteseket.

Az emberölés nem eszköz, hanem maga a bűncselekmény célja volt - szögezte le, hozzátéve, hogy korábban ilyennel nem találkoztak. Hangsúlyozta: a nyomozás végére azonban zárt bizonyítékláncot állítottak fel, ami az elkövetők személyét és cselekvőségüket egyértelműen bizonyítja. Mint mondta, a sorozatjelleget az támasztotta alá, hogy hasonló sértetti körrel szemben követték el a hasonló bűncselekményeket, az elkövetés időpontjai is hasonlók voltak, mint ahogyan az elkövetési eszközök (vadászfegyver és Molotov-koktél) is.

A sorozat-jelleget erősítette az is, hogy a bűncselekmények egyre brutálisabbak lettek: amíg az első támadásoknál a Molotov-koktéllal és a nem célzott lövésekkel pánikot, félelmet keltettek az elkövetők, az utolsó, kislétai támadásnál már közvetlen közelről lőttek az áldozatra. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint korábbi sérelmekből fakadó bosszú és a félelemkeltés volt a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat elkövetőinek motivációja.

Csizner Zoltán, az NNI megbízott vezetője az MTI kérdésére azt mondta: az elkövetők személyes sérelme a régmúltban történt, az nem kapcsolódott a bűncselekmény-sorozat áldozataihoz. Nincs kapcsolat az elkövetők és az áldozatok között - szögezte le. Hozzátette: a tettesek a településeket - ahol a támadásokat végrehajtották - úgy választották ki, hogy "nem sokkal a bűncselekmény elkövetése előtt történt olyan esemény, ami a társadalom érdeklődését felkeltette", így ők is felfigyeltek az adott településekre.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mi alapján választották ki az elkövetők a sértetteket, Csizner Zoltán azt válaszolta: a megközelítés és a távozás biztonsága volt az elsődleges szempontjuk, hogy a támadás minél kevesebb kockázattal járjon. A sértetteknek semmilyen közük nem volt ehhez, egyszerűen pont ők laktak ott - tette hozzá.

Az NNI a bűncselekmény-sorozat felderítésére nyomozócsoportot állított fel, az FBI viselkedéselemző egységétől kértek tanácsot és rekord összegű, 100 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki. (A nyomravezetői díjat a rendőrség végül nem fizette ki.)

A nyomozás során 509 tanút hallgattak ki és több ezret "szólítottak meg" a különböző adatgyűjtések során, több mint 5 millió távközlési adatot ellenőriztek, 170 szakértőt vontak be a munkába, 1.916 "tétel" a lefoglalt bizonyíték és 33 ezer oldal a nyomozati irat.

Felidézte: az NNI kilenc bűncselekmény ügyében folytatott eljárást: 2008. július 21-én Galgagyörkön dobtak Molotov-koktélt és lőttek lakóházakra, augusztus 8-án Piricsén tették ugyanezt, a támadásban egy ember súlyosan megsérült. 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban lőttek lakóházra, szeptember 29-én Tarnabodon.

A tarnabodi bűncselekmény után három ember került a rendőrség látókörébe, érdemi védekezést nem adtak elő, a tanúvallomások azonban terhelőek voltak rájuk nézve és a fegyverszakértő is megállapította, hogy a bűncselekmény elkövetése idején fegyvert használtak.

Végül bebizonyosodott, hogy nem ők voltak a tarnabodi támadás elkövetői. 2008. november 3-án Nagycsécsen - mint Csizner Zoltán fogalmazott - fordulóponthoz ért a bűncselekmény-sorozat, mivel ketten is meghaltak a támadásban.

Alig egy hónappal később, december 15-én Alsózsolcán életveszélyes sérüléseket okoztak, amikor az udvaron dolgozókra adtak le lövéseket. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön egy apa és a fia is meghalt, amikor rájuk lőttek, április 22-én Tiszalökön egy ember halt meg a támadásban, augusztus 3-án pedig Kislétán támadtak romákra, itt már nem távolról, lesből lőttek, hanem szinte testközelbe kerültek áldozatukhoz.

A rendőrség szerint a besenyszögi fegyverrablásnál K. Árpád, K. István és P. Zsolt volt jelen, a debreceni menekülttábor elleni támadást egyedül K. Árpád hajtotta végre. Galgagyörkön, Piricsén, Tarnabodon, Nagycsécsen és Kislétán K. Árpád, K. István és P. Zsolt volt jelen és valamennyien lőttek is, a kislétai halálos lövést K. István adta le.

Tatárszentgyörgyön is ott voltak mind a hárman, de egyedül K. István lőtt, ő adta le a halálos lövéseket. K. Árpád egyedül hajtotta végre a debreceni és a nyíradonyi támadást, Alsózsolcán és Tiszalökön pedig K. István volt a társa, a lövéseket - így a tiszalöki halálosat is - K. Árpád adta le. A negyedik gyanúsított, Cs. István csak az utolsó két helyszínen volt jelen, akkor is sofőrként - mondta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!