A "magyar sikerágazat",

Kihívások előtt az infokommunikáció

Az infokommunikációs és távközlési (ICT) ágazat jelenét és jövőjét meghatározó trendekről tájékozódhattak hazai és külföldi szakemberek csütörtökön Budapesten, a T-Systems Magyarország szakmai konferenciáján.

2012.11.15 20:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója az ICT-ágazat magyarországi jelentőségét, gazdasági súlyát, kilátásait és a további fejlesztések előtt álló akadályokat vázolta fel előadásában. Elmondta, hogy az ágazat fejlődése egyértelműen az elmúlt két évtized magyar sikertörténete. 

Az ágazat szolgáltatásainak minősége a legmagasabbak között van Európában, a magyar mobilhálózatok megbízhatósági és minőségi színvonala nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő. Mattheisen rámutatott, hogy az elmúlt három évben közel 500 milliárd forint távközlési fejlesztési beruházás történt az országban. 

A magyar ICT-ágazat árbevételének 10-12 százalékát fordítja beruházásra, ami nemcsak más ágazatokhoz képest, hanem külföldi összehasonlításban is magas arány. Az ICT-ágazat Magyarország bruttó hazai termékének 11 százalékát állítja elő, és évi 15 milliárd forinttal az egyik legnagyobb megrendelője a magyar kis- és középvállalati szektornak. A sikertörténet folytatásához azonban fenntartható és kiszámítható üzleti környezetre van szükség - hangsúlyozta Christopher Mattheisen, hozzátéve: ellenkező esetben az ágazat nem lesz képes kiaknázni a teljes benne rejlő potenciált. 

Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy az ágazat vállalatai teljes mértékben tudatában vannak a magyar gazdaság és politika előtt álló példátlan kihívásoknak, a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében az elmúlt években hozott intézkedések egy része azonban megítélésük szerint indokolatlanul és igazságtalanul nagy terheket ró rájuk. A Magyar Telekom vállalati és intézményi ügyfélkörnek testre szabott infokommunikációs megoldásokat nyújtó érdekeltsége, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója, Budafoki Róbert a konferencián a vállalat stratégiájának fő irányairól tájékoztatta a résztvevőket.
 
A gazdasági világválság ICT-ágazatra gyakorolt hatásairól és a technológiaváltáshoz vezető útról tartott előadást Steven Frantzen, az International Data Service (IDC) kutatásokért felelős vezető alelnöke. Rogán Antal, a Magyar Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának elnöke, a Fidesz frakcióvezetője az infokommunikációs nemzetgazdasági jelentőségét, és a fejlesztésben a kormányra háruló szerepet vázolta fel a konferencia résztvevőinek. 

Emlékeztetett arra, hogy az ország stagnáló-csökkenő gazdasági teljesítménye ellenére is a KSH legfrissebb adatai szerint az első félévben az ICT-ágazat teljesítménye 4,5 százalékkal emelkedett.

Rogán Antal adatokkal támasztotta alá a szektor felhasználói oldalán elmúlt években elért "döbbenetesen gyors" ütemű növekedést: 2009-ről 2011-re az internet előfizetések száma Magyarországon 2,8 millió környékéről 4,2 millióra emelkedett, az országban négy millióan használják rendszeresen az internetet, 11 millió mobil előfizetés van, emellett 2,2 millió a vezetékes szélessávú és 1,7 millió a mobil internet előfizetések száma. 

Rámutatott, hogy miközben Magyarországon óriási előrelépés történt az internet-hozzáférés területén, felhasználói oldalon és az elérhető szolgáltatások számos területén nagy kihívásokkal kell szembenézni. A 15 év feletti magyar lakosság körében a digitális írástudatlanság mértéke még ma is közel ötven százalékos. Különösen nagy lemaradás tapasztalható az időseknél, a hátrányos helyzetűeknél a kistelepülésen élőknél. 

Az új generációs, nagy sávszélességet biztosító infrastruktúra a magyar települések közel felében még mindig nem érhető el, a lakosság néhány százaléka számára pedig semmilyen elérhető szélessávú struktúra nem áll rendelkezésre. Rogán Antal a kormányzat előtt álló legfontosabb informatikai fejlesztési feladatnak az előfizetések növekedésében és az új mobil eszköz, az okostelefon megjelenésében rejlő lehetőségek kiaknázását jelölte meg. 

Rámutatott, hogy mindazok a szolgáltatások, amelyek a már meglévő infrastruktúrában elérhetőek lennének, csak lassacskán szaporodnak, és szinte egyáltalán nem gyarapodnak a kormányzati közösségi szolgáltatások tekintetében. Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának elnöke négy fejlesztési területet jelölt meg: az államigazgatási szolgáltatások bővítését, a digitális írástudás színvonalának emelését, az e-gazdaság térnyerésének elősegítését és a szélessávú internetes infrastruktúra bővítését.
 
Elmondta, hogy a politika és a gazdaság világában egyaránt csak könnyen és egyszerűen hozzáférhető, a nagy információtömegben a pontos tájékozódást lehetővé tévő szolgáltatásokkal lehet megteremteni a bizalmat a szolgáltató és a felhasználó között. "A jövő fogyasztójához és a jövő választójához az út mostantól kezdve az okostelefonján keresztül vezet" - fogalmazott Rogán Antal.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.