Internet Hungary

Szalai Annamária: nem a szabályozás a lényeg, hanem az ember

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladata az információhoz, a tájékozódáshoz, a tudáshoz és a kulturális értékekhez való szabad és egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása - mondta a hatóság elnöke kedden a siófoki Internet Hungary konferencián tartott köszöntőjében.

_{2012.10.16 17:04}_{MTI, ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Szalai Annamária magát a rendezvényt különleges lehetőségnek tartja a szakmai párbeszédekre, hiszen, mint fogalmazott, a "szabad információáramlás felbecsülhetetlen érték". Az NMHH elnöke szerint fontos, hogy az állam biztosítsa a javakhoz - mint a tudás, információ, kulturális értékek - való hozzáférés egyenlő lehetőségét, továbbá az állam feladatának nevezte azt is, hogy egyszerre biztosítsa a szabadság és az önrendelkezés jogát, valamint az internet tekintetében is érvényt szerezzen a jogos önvédelem elvének. Ezzel kapcsolatban említést tett a tudatos médiahasználat fontosságáról, valamint azokról a programokról, amelyek az interneten nyújtanak védelmet a felhasználóknak.

A hatóság elnöke az infokommunikációs piac szereplői előtt álló egyik legizgalmasabb problémának a hálózatsemlegesség kérdését nevezte, amely - mint mondta - a szabályozó szervek számára is rejteget kihívásokat. Hangsúlyozta: a probléma az új típusú internetes szolgáltatások és alkalmazások szabad megválasztása és a hagyományos szolgáltatók, az internet hozzáférést biztosító infrastruktúra tulajdonosok eltérő érdekei között van.

Szalai Annamária a kérdésben irányadónak nevezte az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének állásfoglalását, amely kimondja: minden olyan elektronikus kommunikáció, amelyet hálózaton keresztül továbbítanak, egyenlő elbánás alá kell hogy essen.

Az Európai Unió tartalomhoz való hozzáférés kapcsán rögzített elvárása pedig az, hogy a felhasználók hozzáférhessenek az információkhoz és terjeszthessék azokat, illetve használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat - hangsúlyozta az NMHH elnöke.

"Az NMHH hitvallása, feladatértelmezése tehát nem lehet más, mint hogy ezen keretek között biztosítsuk az információs javakhoz való hozzáférés szabadságát, egyenlőségét, versenysemlegességét" - emelte ki Szalai Annamária. Majd hozzátette, hogy a hatóság munkája nem a szabályozásról szól, hanem az emberről, aki szabadon szeretné használni az infokommunikáció eszközeit.

A miniatürizálásé a jövő

A miniatürizálást nevezte az egyik kulcstényezőnek az infokommunikációs fejlesztésekben Ian Pearson brit futurológus a siófoki Internet Hungary konferencián tartott előadásában.

A kutató elképzelhetőnek tartotta, hogy a jövőben az ember számára szükséges adathalmazt olyan apró eszközök segítségével tartjuk magunknál, mint egy ékszer. Az adatok megjelenítésére szerinte egy szemüveghez hasonló eszköz is alkalmas lesz a jövőben, de az is lehet, hogy egyes helyeken közös, kihelyezett kivetítő eszközök állnak majd az emberek rendelkezésére.

A kutató szerint 2020-ra vagy 2025-re már az emberiség rendelkezésére állhat a képek megjelenítésére alkalmas úgynevezett aktív kontaktlencse, amellyel akár a televízió adásait is nézhetjük nagy felbontásban, a szemünket csukva tartva.

A Google is fejlesztett olyan különleges szemüveget, amely mindarra képes, amire egy okostelefon - mondta a trend elemzője, Patrick Heneghan. A hang által vezérelt, zenelejátszásra, hangfelvétel és fotó vagy videó készítésére és küldésére is alkalmas eszköz egyik előnye, hogy használójának szabadon marad a keze. A cég másik újítása, egy még fejlesztés alatt álló eszköz a GPS technológia felhasználásával az autóvezetőknek nyújt majd segítséget, akár a balesetek elkerülésében is. Az eszköz földrajzi adatokat gyűjt, és hosszú távon azt is lehetővé tesz majd, hogy az autó akár magától eljusson a célállomásra.

Patrick Heneghan arról is beszámolt, hogy a Google évente mintegy 500 korrekciót végez keresőprogramjain, amelyeken keresztül naponta csaknem 100 milliárdnyi keresés zajlik a világban.

Az infokommunikációs szektor a GDP mintegy 6 százalékát adja, megelőzve olyan ágazatokat, mint az építőipar vagy a mezőgazdaság - mondta a szektor magyarországi helyzetét bemutató előadásában Kelemen Gábor, a Q 3 Politics munkatársa. Elmondta azt is, hogy az e-kormányzati szolgáltatások tekintetében Magyarország a 31. helyen áll 190 ország közül, az ENSZ felmérése szerint.

Mint mondta, az ország az uniós átlagot meghaladó, jó pozícióban van a szélessávú internetelérés tekintetében is, ám még mindig van mintegy 4,2 millió ember Magyarországon, aki még soha nem használta a világhálót.

A matematikaoktatás az informatika korában felemelheti az országot

Az infokommunikációs szektor és a szoftverfejlesztő cégek jövőjéről is hallhattak előadásokat a siófoki Internet Hungary konferencia résztvevői kedden. A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója az alkalmazásfejlesztésben látja cége jövőjét, míg a Graphisoft alapítója a magyar matematikaoktatás egyedülállóságát kiemelve azt mondta, hogy az informatika korában nagyhatalommá tehetné az országot.

A digitális piac nyitottá vált, a kommunikációs cégek már nem tarthatják saját hálózatukon belül az ügyfeleiket. Céljuk a minél nagyobb lefedettség, ezért hálózataikat össze kell kapcsolniuk - mondta előadásában a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója. Christopher Mattheisen szerint ezért arra kell törekedni, hogy a széles körű lehetőségeket nyújtó alkalmazások segítségével szolgálják ki és tartsák meg az ügyfeleket, nem a hálózatban tartással.

Bár a kommunikációs cégek még mindig perc alapon mérik forgalmukat, a telefonálási idő növekedése Európában már nem várható - mondta a vezérigazgató, aki az adatforgalomban azonban jelentős, több mint 40 százalékos bővülést prognosztizált a következő öt évre.

Elmondta azt is, hogy jelenleg Magyarországon a telefonoknak mindössze a húsz százaléka okostelefon, de arányuk rövidesen több mint 50 százalékra emelkedik.

Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója hangsúlyozta: az államnak az infrastruktúra, az oktatás magas színvonalú biztosításával kell segítenie a vállalkozásokat, nem pedig támogatással. Szerinte Magyarországot a matematikai kultúrája, a természettudományok tisztelete emelheti ki és teheti nagyhatalommá az informatika korában.

Kijelentette: hiba lenne, ha nem nyílna lehetőség a matematika emelt szintű oktatására a legtehetségesebbek számára, csak azért, hogy a diákok órarendjébe beférjen a mindennapos testnevelés. Véleménye szerint ezzel több száz éves hagyomány veszne el.

A világpiacon sikeres magyar cégek egyértelmű közös jellemzője szerinte az, hogy sosem kaptak állami támogatást, így megtanulták, hogyan éljenek a vevők pénzéből, nem pedig a befektetőkéből.

Magda Walter (Nagy-Britannia) a Nyílt Társadalom Alapítvány által koordinált, 60 országban folyó kutatás eredményeit ismertette előadásában. A projekt kelet- és közép-európai kutatásainak szerkesztője elmondta: az azonos metodológia alapján, a közszolgálati médiát, a digitális aktivitást, az üzleti modelleket, valamint a jogi keretet is vizsgáló felmérés általános megállapítása, hogy továbbra is a televízió a legfontosabb információforrás.

Bár a gazdasági válság az interneten is érezteti hatását, a fiatalok gyakran ebben a médiumban bíznak a leginkább, különösen a közép-európai régióban. A világon mindenütt érezhető a közösségi média ugrásszerű fejlődése, és egyre nő azok száma, akik elsősorban blogokból tájékozódnak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!