Akarnak-e a lányok a babára hasonlítani?

Igazi Barbie-k: ők ütötték meg a genetikai főnyereményt?

Gyermekkorunkban még nem akarunk úgy kinézni, mint Barbie - a baba csinos, tökéletes, de mégiscsak egy baba. Később azonban egyre nő azoknak a lányoknak a száma, akik valóban kezdenek rá hasonlítani. Vajon tényleg ők a követendő példa?

2011.05.02 19:00kamaszpanasz.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Biztosan emlékszünk azokra a napokra első vagy második osztály körül. Amikor Barbie volt a mindennapi életünk központja. Iskolából hazajövet mindig megterveztük Barbie aznapi programját. "Ma Barbie strandra megy'", vagy "Ma Barbie és Ken moziba mennek'" Egyszer sem mondtuk: "Ma Barbie az edzőterembe megy" vagy "Ma Barbie a plasztikai sebészhez megy'".

Nem, a gyerekkori ártatlan léleknek nem lényeges a testkép. 7-8 éves lányként valószínűleg te sem figyeled meg, hogy vajon mennyire tökéletes. Persze, Barbie tökéletes, de csak mert műanyagból van. Szereted fésülgetni a selymes, véletlenül sem lenőtt, tökéletes szőke haját. Szereted mindenféle, főleg rózsaszínű cuccokba öltöztetni.

De azért ténylegesen sosem szeretnél olyan lenni, mint ő. Nem szeretnél a helyében lenni. Tökéletesnek lenni.

A kamasz fiatalok sokkal logikusabban gondolkoznak. Számukra Barbie csak egy baba - egy csinos baba, de csak egy baba. A kamaszok azonban most, hogy "öregebbek", és állítólag bölcsebbek is, egyre több olyan lányt látnak, akik majdnem olyanok, mint a tökéletes Barbie. Mert igen, ilyen lányok tényleg léteznek.

Tényleg Barbie a szépségideál?

Amikor látják őket, nem Barbie-ra, hanem magukra gondolnak. Elkezdenek azon töprengeni, hogy miért ezek a lányok ütötték meg a genetikai főnyereményt, és ők vajon miért kapták ezt a zsíros, szeplős bőrt. Ez nem túl igazságos. De tényleg igazságtalanság lenne?

Ha szükséglet szépnek lenni, miért nem szép a nagy többség? Pedig tudnak jókat beszélgetni, bulizni, sportolni, csak épp testileg nem tökéletesek. De hát nem szükségszerű szépnek lenni!

Igen, ezt a legtöbben megértik, csak nem kamaszkorban. Ki is dönti el, mi a szép és mi nem? Hogyan mer valaki bárkit máshoz hasonlítani? A külső nem képviseli azt, amik belül vagyunk. Ha valamiért, hát ezért nem szabad.

És kövérnek lenni miért olyan rossz dolog? Tudtad, hogy a kövérkés és pufók lányokat ténylegesen az 1700-as években szexinek tekintették? Vagy a bolyhos, kócos haj miért a nemkívánatos haj?

Bízzuk a természetre?

Egyszerű azt mondani, hogy semmit nem kell tennünk a testünk és a szépségünk érdekében, - mert végülis Barbie sem kondizik - éljen a természetesség! Könnyebb beszélni, mint valamit ténylegesen tenni a célért. Nem kell tagadni, hogy mit érzünk belül.

Hogy azon töprengünk, miért nem lettünk olyanok, mint Cameron Diaz, magasak, karcsúak és szépek? Vagy nekünk miért nem adatott olyan gyönyörű arc és haj, mint Liv Tylernek?

Miért akarunk úgy kinézni, mint ezek a nők? Ha úgy néznénk ki, annyi pasit szedhetnénk fel, amennyit akarnánk (ha akarnánk egyáltalán), az emberek mágnesként vonzódnának hozzánk.

Nem aggódnánk mindenesetre a külsőnk miatt, fókuszálhatnánk más, fontosabb dolgokra, ami lehet akár karrier, iskola, belső szépség. Sokaknak mondják, hogy hiába vagy szép kívül, míg nem vagy az belül. Őszintén, kamaszként nem sokan veszik be "az igazi szépség belülről fakad" dumát.

Akkor a belső szépség az igazi?

Az igazság az, hogy a külső szépségre sokkal jobban koncentrálunk. A külső és a belső szépség teljesen különböző, de nekünk kell dönteni arról, hogy melyik a fontosabb. A belső szépség az, ami nem felszínes és nem sekélyesedik el.

Leggyakrabban mégsem ezt választjuk, pedig tudjuk, hogy az mutatja meg, hogy milyen is vagy valójában. És ez nem is csak a mi hibánk. Mindannyian tudjuk, hogy a média keményen befolyásol minket. És bár a felelősség egy részét vállalják is, akkor is engedünk a médiának.

Zavaró mindenesetre olyan lányokkal lenni, akik egész nap a kalóriákat számolják. Akik mindig azt gondolják, hogy kövérek, miközben nem is azok.

A kamaszok nagy része azt gondolja magáról, hogy kövér. És épp az 50 kilóval és csinos lábakkal megáldottak gondolják ezt. Akad olyan is, aki nem ilyen - nem 50 kilós, és szeret enni. Még sincsenek táplálkozási zavarai, és egyéb hasonló betegségei.

Csak hogy megnyugodj...

Rossz szokás azonban, hogy a kevésbé Barbie-alkatú lányok mindig más lányokkal hasonlítgatják össze magukat. Ez szörnyű dolog. A nőiesebb testalkatúaknak magukkal szemben is vannak kérdéseik, vannak másoknál komolyabb problémáik, ráadásul egészségesen tudnak változni, változtatni magukon.

Bár néhány lánynak megadatott, hogy úgy nézhet ki, mint Barbie, a legtöbb lány nem ilyen szerencsés. Árulhatnak strandolós szőke Barbie-t, szuper-vékony Barbie-t, tökéletes hajú Barbie-t, és persze "tökéletes" Ken babákat egyenrangú partnerként.

De nézzük csak, árulnak nagy-méretű Barbie-t, vagy pattanásos Barbie-t? Ó, és még egy dolog, enyhítsünk a szőkeségen, és adjunk egy kis változatosságot ezeknek a babáknak. És Barbie, ugye nincs harag?

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.