Aki még a strandra is munkapapírokat visz...

"Csak még egy e-mail..." - mit takargat a munkamániás?

A hetedik napon még a Jóisten is megpihent - ám a munkamániások számára ez a nap sosem jön el. Mindig van még egy e-mail, amit el kell olvasni, és egy fontos találkozó, ami nem várhat hétfőig...

2011.04.26 10:50ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A hetedik napon még a Jóisten is megpihent - ám a munkamániások számára ez a nap sosem jön el. Mindig van még egy e-mail, amit el kell olvasni, és egy fontos találkozó, ami nem várhat hétfőig.

A munkamániás számára mindig akad dolog. Semmi sem várhat. Hétvége? Család? Ünnep? Szerinte csak humbug. George Giokas, már "kigyógyult" munkamániás még vakációra sem ment el a laptopja nélkül. A munkát mindig éjszakába nyúlóan fejezte be és szombatjait is az irodában töltötte.

A hétvégéket igyekezett "elcsalni", különböző indokokat találva arra, miért szükséges most neki dolgoznia. Olyan volt, mint egy függő - ha egy napot nem töltött munkával, szörnyen érezte magát...

Csakhogy egy idő után George rádöbbent: a problémák, amelyek előjönnek, amikor nem az irodában tartózkodik, mindannyiszor ott lesznek, ha hazatér. Először azokat kéne orvosolnia, és nem a véget nem érő munkába menekülnie...

Munkamánia: kiegyensúlyozatlan élet

Nem minden munkamániás képes arra, hogy belássa, amit George Giokas-nak sikerült. Justin Blunton jogász például bevallja, munkamániás, és problémája csak súlyosbodott az elmúlt négy évben, mióta a következőket írta a blogjába: akkor is állandóan ellenőrizget, "csekkol" valamit a számítógépén vagy a PDA-n keresztül, ha csak várakozik valamire, vagy kimegy a vécére! Ha a tévében reklám megy, azonnal a leveleinél köt ki.

Mint mondja, őt ez a dolog "nem engedi el." A mai világban, ahol a pénz meghatározó, a teljesítményt, az anyagi sikerességet díjazzák, a munkamániások mások szemében ambíciózusnak, okosnak, ügyesnek látszanak.

Simon A. Rego pszichológus szerint azonban ez a rendszer arra épül, hogy az embereket abban erősítse meg: a munkamánia jó. A munkamániások azok, akik egyre jobb visszajelzéseket, pozitív megerősítést kapnak, lehetőséget az előléptetésre - agyukban egy idő után csak a bónuszok és a minél nagyobb siker járnak, miközben teljesen függővé válnak.

Nem engedik meg maguknak, hogy egy kis időre is ne legyen náluk laptop, ne legyen internetkapcsolatuk vagy bármi, ami a munkához kell.

Bryan E. Robinson szerint a technikai lehetőségek nagyban megkönnyítették a munkamániások dolgát, hogy ne tudjanak elszakadni feladataiktól - amik még várhatnak. Olyan ez, mintha az alkoholista lakása alatt éppen lenne egy italbolt.

A szakember Edmund Neuhaus rámutat: amikor a munka minden felett kezd állni - legyen az család, házasság, baráti kapcsolatok - az felborítja a pszichikai egészséget, és azt mutatja: az illető életében nincs egyensúly, valami komoly gond van.

Robinson szerint van különbség aközött, aki keményen dolgozik, és aközött, aki munkamániás: utóbbinak ugyanis még álmában is az jön elő, hogy az irodában ül, míg a kemény dolgozó arról álmodik, mikor mehet végre haza.

A munkamániások olyanok, mint az alkoholisták: míg az alkoholista az üvegeket dugdossa a házban mások elől, a munkamániás a gépe elé ül le, amikor úgy véli, nem figyeli senki...

Robinson magán is megtapasztalta a munkamániát - egy alkalommal a farmerja zsebébe dugdosott néhány munkával kapcsolatos papírt, amikor a strandra ment családjával...

A munkamániások általában magasabb pozícióban dolgoznak - mások kevesebb munkával töltött életére úgy tekintenek, mint hanyagságra. Még a hobbira szánt idejüket is képesek felcserélni egy új üzlet kedvéért.

A munkamániások a cégek álmai: korán jönnek, későn mennek haza, munkahegyeket halmoznak fel maguk előtt, nem kérnek szabadságot.

Csakhogy mindig több munkájuk lesz, mint amennyit hatékonyan el tudnak végezni, nem bíznak semmit másra, nem csapatjátékosok, és sokkal inkább "bomlasztó" személynek számítanak, mint a kevésbé megszállott kollégáik.

A munkamániások nem szeretnek vakációra menni, mert attól félnek, lemaradnak valamiről.

Csakhogy a túlzott hajtás és munka végül az egészség megromlásával bosszulja meg magát. Sokkal nagyobb stresszel, kiégési lehetőséggel, haraggal, aggodalmaskodással, depresszióval jár, sőt még pszichoszomatikus tünetek is jelentkezhetnek, mint például gyomorfájás és fejfájás.

Mindezek ellenére a munkamániás tagadja, hogy bármi baja lenne, és nem ismeri el függőségét: olyan, mint az anorexiás, aki a tükörben még mindig túlsúlyosnak látja magát.

A munkamániás "felszínre húzásában" a családja és a barátai is sokat segíthetek, de sok esetben érdemes szakemberhez fordulni.

Egy terápia során fény derülhet arra, mi áll a munkafüggés mögött. Itt segítenek megértetni a dolgozóval, hogy nem kell abbahagynia a munkáját, de találja meg a helyes egyensúlyt a munka és a magánélet, a család, a pihenés között.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.