A hétezer éves paciens nem panaszkodik

Steril körülmények, elégedett beteg - már a kőkorszakban is végeztek végtagcsonkolást

Már a korai neolitikumban is végeztek végtagcsonkolást, mégpedig fájdalomcsillapítással, viszonylag csíramentes (aszeptikus) környezetben, legalábbis erre utalnak egy hétezer éve élt férfi földi maradványai, akinek sírjára Franciaországban bukkantak. A leletről az Antiquity című szakfolyóiratban számoltak be.

2010.01.25 16:55MTI

A sírt a Párizstól 65 kilométerre délre, Buthiers-Boulancourtban tárták fel. Az INRAP francia nemzeti régészeti kutatóintézetben elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a korosabb férfi a vonaldíszes kultúra idején, Kr.e. 4900 táján élt, abban a korban, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató törzsek kezdtek áttérni a földművelésre.

Az illető fontos pozíciót tölthetett be közösségében, legalábbis erre utal az átlagosnál nagyobb, két méter hosszúságú sírja. Az elhunyt mellé kristályos palából készített fejszét, kovakőkalapácsot, valamint egy fiatal állat tetemét helyezték - olvasható a Times Online-ban (http://www.timesonline.co.uk).

A legérdekesebb felfedezés a bal kar részleges hiánya volt. Az elvégzett biológiai, radiológiai és egyéb vizsgálatok kimutatták, hogy a felkarcsontot a singcsontot befogadó, kissé elferdült cérnaorsóhoz hasonlító trochlea fölött vágták el.

A kutatók egyike, Cécile Buquet-Marcon szerint a férfi harcos lehetett, aki a sérülést esés következtében, csatában, vagy egy vadállattal vívott párviadal során szerezhette. "Nem hiszem, hogy azok, akik a műtét végezhették, a mai értelemben vett orvosok lettek volna, ám teljesen nyilvánvalóan rendelkeztek orvosi ismeretekkel" - vélekedett Cécile Buquet-Marcon.

Szikéként minden bizonnyal kovakőkés szolgált, fájdalomcsillapítóként pedig valamilyen hallucinogén növényt, vélhetően maszlagot alkalmaztak. "Nem tudjuk biztosan, hogy milyen fájdalomcsillapítót használtak, de valahogyan el kellett érniük, hogy a mútét közben a sebesült nyugton maradjon" - magyarázta Cécile Buquet-Marcon.

Más növényeket, valószínűleg zsályát a seb kitisztítására alkalmaztak. "A csontvég vizsgálata nem mutatott ki az amputációhoz kapcsolható fertőzést, ami arra enged következtetni, hogy a műtétet viszonylag aszeptikus körülmények között végezték" - nyilatkozta a régész. A férfi túlélte az operációt, utána még több hónapig, vagy akár néhány évig is elélt.

A végtagja elvesztése ellenére a sírmellékletek arra utalnak, hogy közössége megbecsült tagja maradt. "Fogyatékossága miatt nem zárták ki a csoportból" - emelte ki Cécile Buquet-Marcon. A felfedezés azt bizonyítja, hogy közel hétezer éve az európai gyógyítók viszonylag fejlett orvosi ismeretekkel rendelkeztek.

"Nagy sebészeti beavatkozásokat gyakrabban végezhettek a neolitikumban, mint eddig feltételeztük"
- tette hozzá Cécile Buquet-Marcon. Korábban két esetben - Németországban és Csehországban - fedeztek fel kőkorszaki végtagcsonkolt csontvázat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.