Nagy árat fizetünk a nagyobb agyért

A rák az ára a nagyobb agynak?

Az agyunk mérete miatt értelmileg a csimpánzok fölött állunk, de egy új feltételezés szerint nagy árat fizethetünk érte: a rák nagyobb esélyét.

_{2009.06.16 09:13}_medipress.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A csimpánzok a legközelebbi evolúciós rokonaink, génjeink nagyjából 98 %-a megegyezik. A tudósok éveken át azt figyelték meg, hogy a csimpánzok meglepően ritkán betegszenek meg rákban. Hogy megtalálják ennek okát, John McDonald, a Georgia Tech kutatója az ember és a csimpánz géntérképét vette elő.

Sok korábbi kutatás vizsgálta a génmegjelenés eltéréseit emberekben és csimpánzokban. McDonald és munkatársai újra áttanulmányozták a korábbi génadatkat és hozzátettek néhány, korábban kihagyott információt. Többféle szövetben vizsgálták meg a génmegjelenés eltéréseit, mint pl. az agyban, májban, vesékben.

Önpusztító sejtek

McDonald szerette volna próbára tenni a hipotézist, hogy a daganatos betegségek arányának eltérése vajon annak köszönhető e ahogy a sejtek megsemmisítik önmagukat. Ennek a fontos biológiai folyamatnak a neve a programozott sejthalál, vagy apopózis. A kutatók felfedezték, hogy az apoptózisért felelős néhány gén máshogy jelenik meg az emberekben, mint a csimpánzokban. Az adatok arra utalnak, hogy az emberi sejtek nem annyira hatékonyak a programozott sejthalál kivitelezésében, legalábbis az agyban és a tanulmányozott szövetekben nem. Mi a köze az apoptózisnak a rákhoz?

Ha az apoptózis visszaesik, az növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. Továbbá gyanítható, hogy az apoptózisban résztvevő számtalan gén rosszul működik a rákos sejtekben. Ennek van is értelme. A ráksejtek ellenőrizhetetlenül osztódnak és valahogy semmibe veszik az önpusztításra utaló jelzéseket.

Megfizetünk érte

És hogy jön ide az agy mérete? Egyes vélemények szerint az evolúció során az emberek természetes módon választódtak ki arra, hogy nagyobb aggyal és fejlettebb értelmi képességekkel rendelkezzenek. Van egy olyan feltételezés is, hogy a nagyobb agyhoz szükség volt egy magasabb szintű idegsejt-szintézisre. A kutatók összekapcsolják ezt a két feltételezést. Úgy vélik, hogy a csökkent apoptózis segíthette a nagyobb agyméret elérését, viszont hajalmosabbá tett a rák kialakulására is.

"Elég nehéz elmagyarázni, hogy miért lett gyengébb az apoptikus rendszerünk.” – mondta McDonald. “Mi azt találtuk ki, hogy az agy növelése gyakorolt akkora nyomást a rendszerre, hogy csökkent az apoptózis mértéke.” És habár a kevesebb apoptózis több rákos elváltozást jelenthet, nem volt ellene evolúciós szelekciós nyomás, mivel a legtöbb ráktípus csak a reprodukciós kor után jelentkezik.” – tette hozzá McDonald. A feltételezés némileg különbözik a korábbi elképzelésektől a nagyobb agytérfogat kialakulásával kapcsolatban.

“Nagyobb az agyunk, mint a csimpánzoknak, és a legtöbben arra koncentrálnak, hogy valószínűleg több idegsejtünk keletkezik.” – nyilatkozta a LiveScience-nek McDonald. “Én viszont úgy vélem, hogy az ellenkező oldalról is meg lehet közelíteni: vagyis onnan, hogy nem tudjuk elpusztítani őket.” A kutatást alátámasztja néhány nemrégiben végzett tanulmány, melyek megfigyelték, hogy bizonyos megismerési képességet érintő betegségek esetében – melyeknél az idegsejtek apoptózisa növekszik – kisebb a rák előfordulási valószínűsége.

Több kutatás szükséges

Eddig csak a génmintázatokból származó bizonyítékokat tették közzé. További tanulmányokat végeztek annak érdekében, hogy megvizsgálják a sejtpusztulás valódi mértékét a csimpánzoknál és embereknél egyaránt. De ha ennél sokkal több adat áll majd rendelkezésre, akkor sem tudhatjuk majd biztosan, hogy milyen okból fejlődtünk ki éppen ilyen formában. "Ez csak egy feltételezés, tehát meg kell tudnunk, hogy igaz, vagy sem.” – mondta Stephen Hubble, az UCLA evolúciós biológia-professzora, aki az említett tanulmányban nem vett részt.

“Érdekes lenne, ha … a kiválasztódás megváltoztatta ezen gének kifejeződését és befolyásolta a megbetegedés esélyét. Szerintem ez érdekes irányba terelné a kutatásokat, ahol az evolúciós biológiát közelíthetnénk az orvosi kérdésekhez.”

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!