Miért esik olyan jól?

A vakarózást csak abbahagyni nehéz!

A Wake Forest Egyetem kutatói megfejtették, hogy miért esik olyan jól, ha vakarózunk és miért nehéz abbahagyni a vakarást, ha viszket.

2008.02.05 09:15medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

„A világon elsőként sikerült megmutatnunk, hogy a viszketést hogyan csillapítja a vakarás. Néhány embernél a vakarás egy egész testet érintő krónikus folyamat, mely az egészségükre már ártalmas, ezért mindenképp fontos megértenünk a folyamatot ahhoz, hogy hatékonyabban tudjunk ellene tenni.” – magyarázta Dr. Gil Yosipovitch bőrgyógyász, a kutatócsoport vezetője.

A kutatók 13 egészséges önkéntesen végezték vizsgálataikat. Egy kicsi kefével lábszárukat fél percig vakarták, majd fél perc szünet következett összesen öt percig. Eközben az agyuk anyagcseréjének változása révén vizsgálták, milyen területek aktivitása növekszik illetve csökken.

„Meglepett minket, hogy a vakarás közben a kellemetlen vagy fájdalmas ingereket feldolgozó területek aktivitása nem fokozódott, hanem csökkent, csakúgy mint a megjegyző képesség. Azt tudtuk, hogy a vakarás kellemes, csak eddig nem tudtuk, hogy miért. Elképzelhető, hogy a vakarás hatására csökkennek majd megszűnnek a viszketés kellemetlen ingerei. Most pedig sikerült tudományosan is igazolni a kapcsolatot. A viszketés elmulasztására persze nem a viszketés a legideálisabb, mivel bőrkárosító hatású (nagyon erős viszketésnél akár véresre is tudjuk magunkat vakarni), a folyamat alapos megértése akár egyéb kezelésre is lehetőséget adhat.” – fejtette ki a kutató.

A vizsgálat során egyértelműen igazolódott, hogy a cingulum elülső részében található, a fájdalmas ingerekre elhárító magatartás létrehozásáért felelős területen, valamint a cingulum hátsó részében található, memóriával kapcsolatos területek anyagcseréjének aktivitása csökkent a vakarás hatására. Amikor az önkéntesek azt érezték, hogy a vakarás a legintenzívebb, akkor ezen területek aktivitása is a legalacsonyabbra csökkent.

Emellett a fájdalmat érzékelő másodlagos szomatoszenzoros kéreg, valamint a kényszeres cselekvésekért felelős prefrontális kéregrész aktivitása emelkedett, mely magyarázhatja, hogy miért érezzük szükségesnek a vakarás folytatását.

„A viszketés és vakarás pontosabb megismerése fontos, mivel csak az USA-ban közel harminc millió ember szenved ekcémában, valamint a veseelégtelenség miatt dializált betegek közel fele (42 százalék) szenved közepes vagy súlyos krónikus viszketésben.” – hangsúlyozta Dr. Yosipovitch.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.