A fokhagyma gyógyító hatása

Influenza, szív- és daganatos betegségek megelőzése szelénnel

Az őszi-téli időszakban gyakori vírusos eredetű megbetegedések, náthás tünetek enyhítésére a házipatika jól bevált módszere a fokhagyma különböző formában történő fogyasztása.

2008.11.25 13:15orvostkeresek.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Természetesen nem az erős illat az, ami ezután a vírusokat távol tartja, sokkal inkább a fokhagyma szelén tartalma. Prof. Balázs Csaba endokrinológus elmondta, a szelén segítségével szívünk egészsége is megóvható, megelőzhetők a daganatos betegségeket, sőt a termékenység is fokozható. A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és Selene Holdistennő nyomán szelénnek nevezte el. A görög mitológiában Selene, vagy Szeléné az ősi hold istenség megszemélyesítője.

A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe. Az elnevezés nem lehet véletlen, hűen tükrözi a szelén egyik csodálatos képességét, fertilitást javító hatását. A British Journal of Urology folyóiratban közölt kutatási eredmények a vizsgált 64 meddő, vagy csökkent nemzőképességű férfi esetében egyértelműen kimutatták, hogy napi 100 mikrogramm szelén 3 hónapon át történő szedésével javult az ondósejtek vándorlási képessége.

A szelén mindkét nem esetében fontos szerepet játszik a termékenység megőrzésében, a várva várt terhesség időszakát megelőzően különösen lényeges pótlásáról gondoskodni, hiánya ugyanis a gyermeknél szívfejlődési rendellenességekhez vezethet. A szelén szerepe a későbbi életszakaszban is kulcsfontosságú a szívizomzat védelmének szempontjából. Anti-atherogén hatásánál fogva növeli a HDL („jó”) koleszterin arányát a vérben, védelmet nyújt az infarktussal, szívbetegségekkel szemben. A sejteket károsító szabadgyökök fokozott termelődéséhez vezetnek olyan állapotok, amelyekkel nap, mint nap találkozunk. Ilyen a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatóak. A szabadgyökök sejtkárosító hatása a szervezet egészében jelentkezik.

Az un. oxidatív stressz, vagyis a szabadgyökök képződésének folyamata az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni. Ilyenek például a már említett szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások.

A szabadgyökök ellen az antioxidánsok nyújtanak védelmet. Kevesek által ismert tény, hogy az E és C-vitaminok mellett a szelén is kiváló antioxidáns. Ezen hatását az Egyesült Államokban Prof. Margaret Rayman vizsgálta. Kutatásában igazolta, hogy az ország azon területein, ahol alacsonyabb a szelén szint, gyakoribb a daganatos megbetegedések előfordulása. A szelén jelentősége a következő szervek daganatos megbetegedései elleni védelem terén igazolt: prosztata, pajzsmirigy, máj, hasnyálmirigy, vastagbél és mell.

A Cornell University és a University of Arizona 5 éven át tartó vizsgálata igazolta, hogy napi 200 mikrogramm szelén adagolásával 65 százalékkal csökkenthető a prosztatarák, 58 százalékkal a vastagbélrák, 46 százalékkal a tüdőrák és 39 százalékkal az egyéb daganatos megbetegedések okozta halálozás. Az antioxidánsok, így a szelén is anti-aging hatásúak, vagyis csökkentik az öregedés jeleit. Egereken végzett kísérletek során a szelén hiányos egyedeken kifejezett öregedést írtak le.

Azokban az országokban, mint például Japán, ahol a szelénellátottság jobb, magasabb az átlag életkor is. A szelén anti-aging hatása azon túl, hogy késlelteti a sejtek öregedését agyműködést serkentő képességében is megnyilvánul. Számos kedvező hatása mellett a téli időszakban leginkább a szelén fogyasztásának antivirális előnyeit élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján az inluenza járvány Európa azon országaiban volt különösen nagy mértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. Magyarország a szelén hiányos országok közé tartozik, a táplálék szelén tartalma ugyanis attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, vagy az állat legelt, mennyi volt a szelén.

A hazánkra jellemző alacsony szelén tartalmú termőtalaj miatt a természetes források - magas szeléntartalmú brazil dió, tenger gyümölcsei, szárnyasok és vörös húsok rendszeres fogyasztása - mellett ajánlott a szelén kiegészítő készítményekből történő pótlásáról is gondoskodnunk. A megelőzési céllal adott szelén napi dózisa 50 ug. Bizonyos betegségek esetén ez az adag emelhető, azonban a pontos mennyiség megállapítása minden esetben szakorvos feladata.

Orvosi ellenőrzés nélkül a gyógyszer szedése nem javasolt. Mivel 50 ug-ig általában nem toxikus, ezért ebben a dózisban szedhető, de a gyógyszer szedésének időtartamát orvos határozza meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.