Kikerülhetetlenek a viták egy kapcsolatban

Szükségünk van érzelmi méregtelenítésre

Minden kapcsolatban eljön az a pillanat, mikor nem értünk egyet. És míg néhány vitát kedvesen fel tudunk oldani, már mindnyájan voltunk olyan helyzetben, amikor egy odavetett megjegyzés irányíthatatlanná tette az eseményeket.

2008.09.12 11:30ideal.hu

Ági, a piackutató így idéz fel egy esetet: „Nagyszerű este vége felé jártunk, és én a barátom kedvenc ételét készítettem el, hogy megünnepeljük a második évfordulónkat. Miközben leszedtem az asztalt, kicsúszott a számon, hogy Krisztián megint megússza a mosogatást, és mire feleszméltem, már ki is tört a veszekedés. A vicces az volt a dologban, hogy miután már fél órája üvöltöztünk egymással, rájöttünk, hogy egyikünk sem emlékszik rá, min kezdtünk veszekedni.” 

Fennáll a veszélye, hogy az ilyen „nemveszekedéseknek” valódi hatásuk lesz: akár az érzelmek kihűléséhez is vezethetnek, és hosszú távon véget is vethetnek a kapcsolatnak. A kapcsolatok ereje és tartóssága – legyen szó akár házasságról, barátságról, munkakapcsolatról vagy gyermek-szülő viszonyról – azon múlik, hogyan viselkedünk konfliktushelyzetben. Ha ügyesek vagyunk, észrevesszük a figyelmeztető jeleket, és meggátoljuk a nézeteltérés „mérgezővé” válását. Íme néhány helyzet, amely mérgezővé válhat – és a gyors és egyszerű módszer a méregtelenítésre!

1. mérgező helyzet 

Az epés nyitás 
Az epés nyitások olyan kérdések vagy állítások, melyek garantáltan konfliktust okoznak. Az állítás vagy kérdés maga ártatlan lehet, de a hangsúly, amivel mondják, nem hagy kétséget a rejtett jelentésről! 

Például: – Miről is beszélsz tulajdonképpen? – Te most viccelsz? – Mégis, honnan veszed ezt? – Mindent megteszel, hogy akadályozz? – Csak segíteni próbálok! – Azt hittem, azért jöttünk, hogy jól érezzük magunkat. 

Méregtelenítés 

Bármilyen nagy a kísértés a bizonyos mondat odavágására vagy a válaszra, a legjobb, ha ellenállunk neki. A szarkazmustól vagy célozgatástól egy pillanatra ugyan jobban fogjuk érezni magunkat, de aztán jön a feketeleves, mert olyan láncreakciót indítunk el a másikban, amitől sokkal rosszabbul leszünk pár perc múlva. Inkább ragaszkodjunk a tényekhez, és beszéljünk egyenesen!

2. mérgező helyzet 

Hát ez jellemző rád! 

A konfliktus-toxinok ezen kategóriája sokkal személyesebb: rólunk van szó! Ilyenkor valaki megragad egy konkrét ügyet, és arra használja fel, hogy a személyiségünket támadja. A világnézetünkről vagy jellemünkről lehet szó (például: „Sohasem figyelsz rám!” vagy „Mindig csak panaszkodsz!”). 

Méregtelenítés 

Amikor ilyen kijelentést hallunk, ne vegyük magunkra! Lehet, hogy nem gondolja komolyan, és ha nem vagyunk biztosak abban, miről van szó, ragaszkodjunk az adott ügyhöz! Például kérdezzük meg: „Tényleg úgy gondolod, hogy mindig kárt okozok a háztartásban, vagy csak a polcok nem tetszenek?” Használjunk megfelelő hangot, és általában mosolyt kapunk válaszul, vagy világos magyarázatot, és újra érezni fogjuk, hogy egy csapatban játszunk.

3. mérgező helyzet 

Vádaskodás 

Amikor valami elromlik, nagy a kísértés, hogy a másikat okoljuk. Például: „Képtelen vagy a térképet olvasni!” vagy „Miattad késem el!”. De sajnos ezzel nem sokat segítünk a helyzeten. Lehet, hogy a másik a hibás, de gyakoribb, hogy kicsit ő hibás, kicsit valami vagy valaki más is. És talán semmi köze sincs az egészhez! 

Méregtelenítés 
 Akárkit tartunk hibásnak, kifizetődő nagylelkűnek lenni. Az élettelen tárgyak okolása jó taktika – ők nem tudnak visszavágni (bár ha beléjük rúg az ember, megfájdulhat a lába!). Ha ez nem lehetséges, próbálkozzunk absztrakt dolgokkal: a közlekedési rendőröket vagy a helyi önkormányzatot is okolhatjuk. Esetleg magunkra vállalhatjuk a felelősséget. Ki tudja, lehet, hogy a másiknak bűntudata van, és kész megosztani a felelősséget.
 

4. mérgező helyzet 

Méghogy én túlzok? 

A túlzás és a túlreagálás bármilyen konfliktust felerősít, mert szükségtelenül fokozza a hangulatot. Negatív hatással van a vitára, és erős az esélye, hogy nagyon irritálni fogja a másikat. Három területen vagyunk hajlamosak a túlzásra: – Eltúlozzuk az okokat: az, hogy miért történt valami, lehet fontos is, de ha eltúlozzuk, garantáltan a középpontba kerül. Például: „Senkitől sem várható profi munka, miután fél éjszaka ébren volt egy millió decibeles autóriasztó miatt.” – Eltúlozzuk a következményeket: könnyű felfújni őket annak reményében, hogy véleményünket majd komolyabban veszik, de általában ellenkező a hatás. Például: „Ha továbbra is arcokat vágsz, a szél megfordul, és sose fog már más irányból fújni.” Na, hát ez egyáltalán nem igaz! – Eltúlozzuk a döntés feltételeit: ilyenkor extrém feltételeket szabunk arra vonatkozóan, mit tegyen a másik a konfliktus megoldása érdekében. Például: „Csak akkor megyek hozzád, ha megnyered a lottó ötöst, visszanő a hajad, és a neved Hugh Grantre változtatod.” 

Méregtelenítés: 

Álljunk ellen a kísértésnek! Összpontosítsunk arra, mit szeretnénk a konfliktusban elérni (döntést), ne a pillanatnyi szükségletünkre (hogy hallassuk a hangunkat), vagy arra, mi bánt minket (nem vesznek minket komolyan)! Amikor a tényekhez ragaszkodunk, és ésszerű megegyezésre törekszünk, sokkal nagyobb rá az esélyünk, hogy kedvezően fejezzük be a vitát.

5. mérgező helyzet 

Véleménykülönbség 

Íme egy klasszikus példa két ellentétes véleményre. Az irodában az egyik dolgozó szeret zenét hallgatni, mert így jobban megy a munka, a másik viszont képtelen zene mellett koncentrálni. Ez feloldhatatlan helyzetnek tűnik, és elég valószínű, hogy vad veszekedés kerekedik belőle. De mi van, ha van megoldás? Talán a szöveg miatt nem tud koncentrálni a másik, de klasszikus zene mellett ő is tudna dolgozni. A veszekedések fő oka az, hogy inkább a pozíciónkra, mint az érdekeinkre koncentrálunk – vagyis inkább arra összpontosítunk, amit akarunk, nem arra, ami az érdekünk. 

Méregtelenítés 

Ahhoz, hogy megértsük valakinek az érdekeit (a magunkét is beleértve), fel kell tennünk a kérdést, miért áll fenn az adott helyzet. Ha megértjük, miért ellenkezik velünk valaki, és mik a motivációi, elkezdhetünk azonosulni az érdekeivel, és megoldani a problémát. 

Gyorssegély mérgező konfliktus esetére 

Válasszunk ki valakit, akivel gyakran vannak reménytelenül túlfűtött veszekedéseink, és nem tudjuk az okát! Amikor legközelebb beszélünk vele, figyeljünk az általa használt toxinokra (gyakran öntudatlanul használunk ilyesmit), és igyekezzünk mindig máshogy reagálni, mint ahogy ösztönösen tennénk! Ha eddig belevágtunk a szavába, most hagyjuk, hogy végigmondja a mondatot, és tartsunk szünetet a válasz előtt! Ha eddig felemeltük a hangunkat, most tudatosan fogjuk vissza a hangerőnket! Az automatizmusok megtörése az első lépés ahhoz, hogy elkerüljük az ezerszer ismétlődő, reménytelen konfliktusokat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.