Igaz vagy csupán mese?

Számít a pozitív gondolkodás kedvező hatása?

Maarten van der Weijden lehetne az "anti-Lance Armstrong" - Múlt héten a holland hosszútáv-úszó olimpiai bajnok, egykori rákos beteg azt nyilatozta a The Telegraph című brit újságnak, hogy nem szeretné, ha az amerikai kerékpáros klasszishoz hasonlítanák.

2008.09.07 11:20medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Armstrong szerint a pozitív gondolkodás és a sok sport megmentheti az életünket. Ezzel én nem értek egyet.” – mondta van der Weijden. „Sőt, azt mondanám, még veszélyes is lehet, mert azt sugallja, ha nem gondolkodunk pozitívan, akkor csak veszíthetünk. Engem az orvosok mentettek meg, egyszerűen csak szerencsém volt.”

Van der Weijden gondolata az orvostársadalmon belül zajló vita közepébe vág. Vajon tényleg növelhető-e a túlélés esélye, ha a beteg vidám, jókedvű?

A szakértők szerint az amerikaiak körében igen elterjedt ez a nézet. Tudományos oldalról megközelítve azonban kérdéses, hogy ez működik-e, és ha igen, akkor hogyan; és mit jelent ez azok számára, akik nem gyógyulnak meg?

Varázslat és ígéret

Van némi varázslatos abban reménykedni, hogy befolyásolhatunk egy súlyos betegséget. "Azt hiszem, ez az amerikaiak hozzáállása." - mondta James Coyne, az Abramson Rákközpont viselkedéslélektani onkológiai program igazgatója, aki a Pennsylvaniai Egyetem pszichológus professzora is egy személyben.

"Itt van az elképzelés, hogy mindent sikerrel legyőzhetünk, akár egy betegséget is a személyiségünk segítségével."

A híradásokban gyakran szerepelnek a pozitív gondolkodás és az egészség kapcsolatát vizsgáló tanulmányok.

Az izraeli Ben-Gurion Egyetem kutatóinak munkája pl. azt sejteti, hogy azok a nők, akik számos megpróbáltatáson mennek keresztül, nagyobb eséllyel kapnak mellrákot, mint azok, akik kiegyensúlyozott életet élnek.

Az eredményeket a BMC Cancer augusztus 21-i számában tették közzé. Ugyanez a tanulmány mutatta ki azt is, hogy a mellrákban szenvedő nők gyakran számoltak be a diagnózist megelőző negatív élményekről, idegességről, depresszióról.

Ronit Peled, a Ben-Gurion Egyetem egyik kutatója szerint ez bizonyíték arra, hogy van kapcsolat a lelki egészség és a rák kialakulásának esélye között.

"Szerintem a fő üzenet az, hogy a fiatalon súlyos nehézségeken átesett nőket a mellrák kockázati csoportjába kell sorolni, és ennek megfelelően kell kezelni. Az általános boldogság és optimizmus azonban megvédheti őket."

Coyne szerint a köznép gyakran úgy értelmezi a hasonló híreket, hogy a pozitív gondolkodás félreérthetetlenül jót tesz az egészségnek. Az igazság ennél azonban kicsit bonyolultabb.

"How do you feel?"

Valójában nincs tiszta válasz arra, hogy a vidámsággal megőrizhető az egészség, vagy bármilyen betegség kezelésére alkalmas. Peled és Coyne mindketten ezt állítják.

A téma kutatóit megosztja a két tudós munkája. Coyne tanulmánya a Cancer folyóirat tavaly decemberi számában jelent meg, és azt taglalta, hogy az érzelmi jólét nem jelzi előre pontosan a rákban szenvedő betegek túlélési esélyeit.

Coyne különösen szkeptikus a pozitív gondolkodás rák feletti hatalmában. "Az a baj a rákkal, hogy annyira összetett. Mire diagnosztizálják, lehet, hogy már évtizedek óta a szervezetben lappangott."

Más betegségek esetében a tudományos előrejelzés sokkal kecsegtetőbb. Coyne szerint a kedélyállapot megjósolhatja, hogy az infarktuson átesett beteg kap-e még újabb rohamot. Erre biológiai magyarázatot is talált.

Eddig csak kevés kutatást végeztek a pozitív gondolkodás biológiai alapjával kapcsolatban, mint terápiás lehetőség, de Coyne szerint a tudósok tudják: az agy és az immunrendszer kommunikál egymással.

Ha feltételezzük, hogy az immunrendszer szintén szerepet játszik az artériák gyulladásában, mely felelős lehet a szívinfarktus kialakulásában, észszerű feltételezni, hogy a szívinfarktus visszavezethető az agyban végbemenő folyamatokra.

Jó, rossz

Mikor Coyne és más kutatók megpróbálták kezelni az infarktuson átesett betegek depresszióját, azt találták, hogy a kedélyállapotuk javult ugyan, de a további infarktusok aránya nem.

Irónikus, de az érzelmek egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonyték inkább a negatív érzelmekre vonatkozik.

Például tudjuk, hogy a depresszió és a harag összefüggésben van a második szívinfarktus lehetőségével, már csak az maradt kérdéses, hogy a pozitív gondolkodás csökkenti-e a kockázatot.

Az érzelmek még úgy is befolyásolhatják az egészséget, akár a rákhoz hasonló súlyos betegségeknél is, hogy módosítják a beteg eredeti kezelési tervhez való ragaszkodását.

"Ez egy indirekt hatás lehet." - mondta Anne Harrington, a Harvard Egyetem tudománytörténeti programjának elnöke. "Ha valaki pozitívan gondolkodik, inkább meg fog jelenni a kezeléseken, jobban tartja a diétát és a testmozgási tanácsokat is. Aki lehangolt, az rosszul is alszik, ami szintén ártalmas az egészségre."

Harrington és Coyne egybehangzóan aggódnak Maarten van der Weijden kijelentése miatt, hiszen az érzelmek és egészség kapcsolatát boncolgató eredményeket nem kellene arra használni, hogy befolyásoljuk a betegek érzelmeit.

Valójában Harrington szerint ezzel még többet ártunk, mintha magára hagynánk a beteget.

"A kutatási eredmények félreértelmezése elbátortalaníthatja az embereket az érzéseikkel kapcsolatban. Az is megerőltető lehet, ha állandóan vidámnak kell lennünk."

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.