Zaj, hallás, idegrendszer

A zaj hatása az idegrendszerre

A zaj-szennyezés főleg az ipari társadalmakra jellemző. A hang intenzitását logaritmikus egységekben mérjük, mértékegysége a decibel (dB).

2014.02.24 20:59ma.hu

A hangintenzitás egy egységnyi változása 10 dB-ről 20 dB-re a zajszint százszoros növekedését jelenti. A 80 dB-es hang zavaró hatású. A folyamatos 90 dB-es zajexpozíció - mely szintet gyakran meghaladja a normál városi zaj, mint például a légkalapács, sugárhajtású repülőgépek, valamint a túlságosan hangos zene a diszkókban - maradandó halláskárosodást okozhat. A halláskárosodás mellett a zaj káros hatással lehet az egészségre és a munkateljesítményre.

A zajexpozíció hallásra kifejtett hatása a zaj intenzitásától és időtartamától függ. Ez a hatás átmeneti vagy végleges lehet. Egyetlen intenzív hangexpozíció, mint egy robbanás, súlyos és maradandó halláskárosodást okozhat. Ismételt 80-90 dB-es hangexpozíció fokozatos hallásromlást okozhat károsítva a belső fül érzékelőit, a csiga szőrsejtjeit. Ez azután később a belsőfül akusztikus érzékelőit, az agytörzsben lévő sejtmagokkal összekötő idegrostok degenerációját indukálja

A rock-zenekarok zajszintje gyakran meghaladja a 110 dB-t. A mezőgazdasági traktorok, fűnyírók és a hókotrók által generált zaj is elérheti a 100 dB-t. Az Egyesült Államokban, Németországban, valamint Magyarországon is, jogszabályok írják elő, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik 85 dB-es, illetve afeletti zajterhelésnek vannak kitéve 8 órás munkanapjuk során, egyéni védelmet kell biztosítani, mint például füldugók, fültokok, hang-védősisakok, stb. Egyéni eltérések mutatkoznak a zajexpozíció okozta halláscsökkenésre való hajlam tekintetében. Mivel a hallás általában a csiga alsó részén kezdődik, ami a magasabb frekvenciákhoz (4000-6000 Hz) kapcsolódik, a zaj expozíció hatása észrevétlen maradhat mindaddig, amíg a halláskárosodás át nem terjed az alacsonyabb frekvenciákra is (1000 és 2000 Hz).

Az idős betegeknél a zajtrauma hatását elfedik az öregedés következtében megjelenő, a hallásfunkció fokozatos csökkenésével járó presbyacusis [időskori halláscsökkenés] jelei. Az öregedés során a cochleáris [a csigában lévő] szőrsejtek száma fokozatosan csökken a Corti-féle szerv bazális részénél kezdődően. Ez fokozatosan csökkenő hallással jár, főleg a magasabb frekvenciákon (4000 és 8000 Hz között).

Zajtrauma miatti panaszokkal érkező betegeket speciálisan otoneurológusnak kell megvizsgálnia. 430 zajártalmat elszenvedett beteg adatait vizsgáltuk, adatbank létrehozásával. Először egy alapos otoneurologiai anamnézis felvétel készül a NODEC [Neurootological Data Evaluation Claussen] rendszer segítségével.

A séma kérdéseket tartalmaz az általános tünetekre, specifikus szédüléses és a hányinger tüneteire, fülzúgásra, halláskárosodásra, látási zavarokra és más agyidegek zavaraira, a múltban elszenvedett traumákra, fejtraumára vagy zaj traumára, ortopédiai és neurológiai betegségekre, a szív- és érrendszeri betegségekre, anyagcserezavarokra vonatkozóan, valamint a felmerülő kérdésekre, melyek a már esetlegesen megtörtént kezelések sikerességnek szubjektív értékelése.

Második lépésben fül-orr-gégészeti vizsgálat történik A harmadik lépés egy alapos audiometriai vizsgálat. Ez csontvezetéses és légvezetéses hallásküszöb tisztahang audiometriát, akusztikus diszkomfort küszöb vizsgálatot, impedancia - audiometriát, valamint stapediusreflex mérést tartalmaz. 430 beteg 88%-a volt férfi és 12% nő. Betegeink átlag életkora 47,7 év, átlag súlya 76 kg és az átlag magasság 171 cm volt.

A leggyakoribb panasz a himbálózó mozgás, mintha csónakban volnának, melyet olyan érzés követett, amit körhintaként írtak le. Az emelkedés-szerű érzékcsalódás ritka volt. A vegetatív tünetek közül 27% panaszolt hányás-közeli rossz közérzetet és minden 10. hányt is. 10%-nál izzadás jelentkezett. A szédülést előidéző faktorok hatását leginkább felálláskor orthostatikus mechanizmussal írták le. Ez az esetek 36,5%-át érintette.

Lehajolás miatti előfordulás ritkább volt. Minden 5. beteg azt panaszolta, hogy a szédülés fejmozdításra jelentkezett. A betegek több, mint fele látásélesség csökkenésről panaszkodott. A betegek 23,7%-ának alacsony volt a vérnyomása. Csak minden 10.-nek volt magas vérnyomása. Szívelégtelenséget találtak kb.15%-nál. Minden 20. cukorbeteg volt, vagy vese-rendellenességei voltak.

Érzékenyebb vesztibulo-spinális teszt a járás teszt CCG, melyben Unterberger és Fukuda járás tesztjét használjuk. Mind a 4 paraméter normális értéket mutat, azonban a test elfordulása túlmegy a normál tartományon. A megfelelő időtartamú és szintű hangexpozíció a perifériás hallórendszer maradandó károsodását okozza, ami a kérgi tonotopikus térkép átszerveződését eredményezi. Olyan változások lépnek fel, hogy a neuronok a halláscsökkenés frekvenciatartományára történő pre-expozíciós hangolása a halláskárosodás frekvenciatartományának a normálhoz közeli érték alsó határára módosulnak.

A zajtraumás esetek audiogramjai azt mutatják, hogy a betegeknek különböző fokú, végleges halláskárosodása van, tehát legtöbbjüknél a halláscsökkenés a magas hangokon mutatkozik. Néhány esetben a halláscsökkenés mind a beszéd, mind a magas hangoknál mutatkozik. Mai modern világunk emberének egyik leggyakrabban megjelenő panasza a bizonyos fokú halláscsökkenés és a fülzúgás.

Életünk nagy részét zajszennyezett környezetben éljük le. Mindezeket tetézi az impulzív (robbanásszerű) jellegű zajkitörések, melyek lövészet során, házi-, üzemi-, vagy közlekedési baleset kapcsán, illetve szilveszteri petárda robbantások során keletkeznek.

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) missziójukat teljesítő személyzet tagjait átlagosan 72 dBA hangnyomás éri, mely a különböző időszakokban jelentősen felerősödik. A fedélzeti életfenntartó eszközök aktiválódása, valamint a távközlési forgalmazás adottsága miatt felerősítik a forgalmazás hangerejét, ugyanakkor nem érzékelik a hangerő objektív növekedést, pszichésen nem élik meg.

Ugyanez történik pl. a zajos tömegközlekedési eszközön utazáskor fejhallgatón át élvezett zenénél is. Az állandó háttérzajban használt fejhallgató megfelelő, érthető hangerőre való állítása olyan zajterhelést okoz, melyet az űrhajós csak viszonylag érez, mert az állandó háttérzaj „leárnyékolja” a megemelt hangerőt, ugyanez zajlik le a tömegközlekedési járműveken a fejhallgató „élvezhető” használatakor is.

Ez egy pszichés „becsapottság”, melyet az érintett személy nem él meg, viszont a belsőfül hangot érzékelő szőrsejtjei objektíve, közvetlenül éreznek, és a túlzott zajterhelés következményeit elszenvedik. Az űrutasok éjszakára vagy füldugót, vagy altatót használnak. Ugyancsak előírják számukra, hogy 60 dB zajerősség felett már használják egyéni zajvédő eszközeiket, viszont ezt az asztronauták feladataik teljesítése közben nem mindig tudják „bevállalni”.

Tanulmányunkban taglaltakon kívül a megnövekedett permanens zaj, vagy a többször jelentkező impulzív zajhatás a belsőfülben bekövetkező károsodásokon (halláscsökkenés, fülzúgás) kívül megnyilvánulhat egyensúlyi problémákban is, mely különösen a 85-90 dB-es hangerő felett jelentkezik.

A 65 dB feletti zajok magatartásbeli változást, stressz-hatást okozhatnak, melyeknek ugyancsak szerepe lehet a rövid-, valamint a hosszú távú űrmissziók interperszonális konfliktusainak létrejöttében. Mindezeket figyelembe véve rendkívül fontos, hogy az űrmissziók előtervezése során az űrállomás fedélzeti, létfenntartó eszközeinek zajkibocsájtását megfelelően csökkentsék a kívánt egészségügyi szintre a szükséges zajszigetelő eszközök hathatós alkalmazásával.

A Dr. Nagy és Társai Kft (a korábbi MH Központi Honvédkórház és a BM Központi Kórház Vesztibuláris és Pszichológiai kutatócsoportja) évek óta tanulmányozza az egyensúlyozó rendszer viselkedését földi körülmények között, szimulált mikrogravitációban, valamint részt vállalt az űrutazások során rögzített adatok földi kiértékelésében.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.