Valóban korlátozhat

Egyházügyi törvény: meglepően előremutató javaslat a KDNP-től

Az új egyházügyi törvény tervezete nem tökéletes, de sokkal jobb, mint amire a KDNP eddigi tevékenysége alapján számíthattunk. A négy kereszténydemokrata képviselő által benyújtott törvényjavaslat - ami még módosítások és elfogadások előtt áll - legnagyobb előnye, hogy valóban korlátozhatja a kizárólag a pénzszerzésre irányuló vallási közösségeket és szektákat.

2011.06.16 15:42Simon Zoltán - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A KDNP eddigi parlamenti és kormányzati tevékenységét meglehetősen nehéz a Fideszétől függetlenül megítélni. Illetve amennyiben erre kísérletet teszünk, az a kereszténydemokraták számára lesújtó eredménnyel jár. Oktatási fronton Hoffmann Rózsa legalább annyi pofont kapott saját miniszterelnökétől, mint a baloldali sajtótól, és a tervezett reformok pedig sehol nem tartanak – és talán jobb is így. Rétvári Bence parlamenti államtitkárként egészen megállja a helyét az Országgyűlésben, Semjén Zsoltról azonban miniszterelnök-helyettesként ez sokkal kevésbé mondható el, hiszen tevékenysége lényegében kimerül a vadászati lobbi leplezetlen képviseletében.

Ezen az összképen változtathat a KNDP által benyújtott egyházügyi törvény  tervezete. Ahhoz, hogy ezt értékelni tudjuk, meg kell állnunk egy pillanatra. A mindenkori törvényhozó előtt két lehetőség áll ennek kapcsán: a német és angol modell szerint a vallásszabadság annyira egyetemes, hogy azt az állam semmiféleképpen nem korlátozza, kivéve, ha a vallási közösség kifejezett jogsértést követ el. Európa legtöbb országában azonban az egyházzá válásnak vannak feltételei, arról pedig különböző szempontok alapján az állam dönt, melyik egyházat támogatja. A „különböző szempontok” kitétel igen fontos lesz a későbbiekben.

Ezek a szempontok ugyanis lehetnek objektívek és szubjektívek. Objektív szempontnak számít például, ha egy állam a felekezet működési ideje vagy a tagok száma alapján nyilvánít egyháznak egy vallási közösséget. Szubjektív pedig az, ha „társadalmi hatás” vagy egyszerűen „hasraütés” alapján kijelenti, hogy márpedig a kormány ezeket az egyházakat támogatja, a többit nem.

Bekerülnek - ámen? Á, nem.


A KDNP e szempontok szerint felemás javaslatot tett le az asztalra, ami egyébként Európában egyáltalán nem egyedülálló. Objektív szempontjai vannak ugyanis annak, hogy miként válhat egy vallási közösség egyházzá – 20 éves működés és 1000 tag kell hozzá. Ez ráadásul nem is számít szigorúnak, a nálunk kisebb lakosságú Szlovákiában 20 ezer hívő kell ehhez a státuszhoz.

Azt viszont többen sérelmezték eddig, hogy a már egyháznak nyilvánított felekezetek közt teljesen szubjektíve szelektál az állam. Így fennáll annak a lehetősége, hogy a pártlojalitás, a politikai lobbi alapján kerülhet át egy felekezet a „csupán elismert” kategóriából az „erősen támogatott” kategóriába. Ez pedig rossz. Azt azonban a kritikusok elfelejtik, hogy ennek vannak vitathatatlan előnyei. Valamiféle állami önkény például szükséges ahhoz, ha az a kormány szándéka, hogy a kiépült szervezeti hálóval, széles hívőkörrel rendelkező, de elsősorban üzleti vállalkozásként működő egyházak ne kapjanak annyi állami pénzt, mint például a katolikusok. Ez teljes mértékben üdvözlendő cél. Magyarországon objektív kritériumok alapján nem lehet úgy törvényt alkotni, hogy a Hit Gyülekezete ne kerüljön a „történelmi egyházakkal” egy szintre. Anélkül, hogy értékelnénk a Hit Gyülekezetének tevékenységét, beláthatjuk: meglehetősen abszurd elképzelés, hogy Németh Sándor ugyanúgy egyházfői pozícióba kerüljön, mint például Erdő Péter. De hasonlóképpen nehéz lett volna kivédeni, hogy a világszerte rendkívül kétes körülmények között működő Szcientológia Egyház a támogatott kategóriába tartozzon.

Ráadásul a KDNP nem szimpátia-alapon húzta meg a kiemelten támogatott egyházak körét, hanem az 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján. Az pedig fölöttébb valószínűtlen, hogy ezek az egyházak több mint száz éve ápolnának kiemelkedően jó viszonyt a Fidesz-KDNP-vel. Ettől még igaz, amit a kritikusok írnak: ez a törvény jelenlegi formában alkalmat ad a mindenkori kormányok számára, hogy akár politikai érvek alapján válogassanak az egyházak között. Ami baj, de nem biztos, hogy nagyobb annál, mint ha az állam a törvény túlzottan demokratikus volta miatt pénznyelő szektákat kényszerülne támogatni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.