Mundruczóé a rendezői elismerés

Filmszemle: a Pál Adrienn vitte a fődíjat

Kocsis Ágnes rendező Pál Adrienn című filmje nyerte vasárnap a 42. Magyar Filmszemle fődíját, a külföldön is nagy sikerrel vetített alkotásé lett a szemle közönségdíja is. A rendezői díjat Mundruczó Kornél vehette át.

2011.05.08 20:22MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Örülünk, hogy egy ilyen kevésbé gyors és pergő film elnyerte a közönség tetszését" - fogalmazott Kocsis Ágnes. A játékfilmes kategória győztes alkotásának stábja Szőcs Gézától, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkárától vehette át a díjat. A politikus úgy fogalmazott: a tavaly megválasztott kormány úgy ítélte meg, más irány kell a magyar filmművészetnek.

Mint mondta, a filmtámogatás új rendszerével a "magyar film nem visszaszerezheti, hanem megszerezheti azt a nemzetközi elismerést, amelynek +virtuálisan+ már birtokában van".

Szőcs Géza arról is beszélt, hogy tervezik egy filmfesztivál életre hívását, így jövőre filmszemle és filmfesztivál is lehet.

A legjobb színész László Zsolt lett (A halálba táncoltatott leány), míg a legjobb színésznőnek járó díjat Bacskó Tünde kapta az East Side Stories című film The Wild Side című epizódban nyújtott alakításáért. A színésznő az 500 ezer forinttal járó díj átvétele után köszönetet mondott Hajdu Szabolcs rendezőnek, hogy lehetőséget adott neki a filmben.

László Zsolt nem tudta átvenni személyesen az elismerést, mert színházi kötelezettségeinek tett eleget.

Cserhalmi György, a játékfilmes zsűri elnöke külön szólt a mellékszereplőkről: "éljenek az epizodisták, idén ugyanis ők nem kaptak díjat". Két díjat is nyert Mundruczó Kornél filmje, a Szelíd Teremtés - A Frankenstein-terv. Mundruczó Kornél egymillió forinttal járó rendezői díjat kapott, emellett a film operatőre, Erdély Mátyás is díjat vehetett át az alkotás fényképezéséért.

"A filmet még játsszák a mozik, nagyon örülnénk, ha még többen megnéznék" - jegyezte meg a rendező.

Sós Ágnes rendező Láthatatlan húrok - A tehetséges Pusker nővérek című alkotása diadalmaskodott a dokumentumfilmek mezőnyében és kapta meg az Ember Judit-díjat. Az elismerést Ember Judit lánya adta át. A rendező kiemelte, örülnek az HBO csatorna támogatásának és szeretnék, ha a dokumentumfilmek is eljutnának a közönséghez. Schiffer Pál rendezői díjjal ismerték el Szekeres Csabát az Örvény című alkotásért és Varga-Kabarcz Zsófia a Varázslatos gladiátorok című munkáért.

A legjobb kisjátékfilm Till Attila alkotása, a Csicska lett, amelyet hamarosan a cannes-i filmfesztiválon vetítenek.

A Mozisok Országos Szövetsége által alapított Petróczy Sándor-díjat az Üvegtigris 3 nyerte el, a filmet több mint 304 ezren látták bemutatója óta. Dyga Zsombor Utolér című thrillere kapta az Országos Diákzsűri Zöld Holló-díját, a rendező elmondta "egyáltalán nem számított erre az elismerésre".

Durst György, a szervezőbizottság vezetője elmondta: a testület erős fogadalmat tett, hogy ugyanolyan lesz a mustra, mint korábban és bizakodnak, hogy jövőre is lesz filmszemle. "Erre vonatkozóan nem kaptunk túl sok bíztatást" - jegyezte meg.

A mustra négy napja alatt egyébként mintegy tízezer néző látta a filmeket. Az idei filmszemlét a hagyományos februári időponttól eltérően rendezték májusban, a mustra visszatért korábbi helyszíneire, az Uránia Nemzeti Filmszínházba, a Puskin, valamint a Corvin moziba. A kísérő programok - vetítések, koncertek - helyszíne a Gödör Klub volt.

A filmszemle minden évben fontos eseménye a magyar filmszakmának, nagy örömmel tölt el, hogy a fődíj mellett közönségdíjat is kapott ez a nem igazán könnyen emészthető film - mondta Kocsis Ágnes a 42. Magyar Filmszemle díjkiosztója után.

A Pál Adrienn a közönségdíjat, a játékfilmes kategória fődíját és a produceri díjat is elnyerte.

"A közönség elismerése azt jelenti számomra, hogy szükség van ilyen filmekre is, amelyben sok mindent bízunk a nézőre, amely elgondolkodtatóbb, a nézőtől aktív részvételt kíván" - fogalmazott a filmről Kocsis Ágnes. Arra a kérdésre, miben látja a film sikerének okát, elmondta: a film olyan általános emberi problémákkal foglalkozik, amelyekkel mindenkinek szembe kell néznie élete során és van benne egy olyan humánum, amitől talán közel áll az emberekhez. Kocsis Ágnes szólt arról, hogy már egy következő filmterven dolgozik, amellyel, mint mondta, még sok munka van.

"Olyan értelemben hasonló lesz a Pál Adriennhez az új forgatókönyv, hogy a női főszereplő belső világát próbálja kivetíteni" - fogalmazott. Kocsis Ágnes második játékfilmjét tavaly májusban a 63. cannes-i filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában vetítették először: a Pál Adrienn elnyerte a kritikusok nemzetközi szövetségének FIPRESCI-díját.

A filmet később egyebek mellett Rigában, Zürichben, Moszkvában és Linzben is díjazták.

Az MMKA támogatásával magyar-holland-osztrák-francia koprodukcióban készült Pál Adrienn egy túlsúlyos ápolónő belső világát, érzelmi fejlődését jeleníti meg. A Pusztai Ferenc által vezetett KMH Film műhelyében készült filmdráma forgatókönyvét Kocsis Ágnes rendező Andrea Robertivel közösen írta, az operatőr Fillenz Ádám volt, a főszerepben Gábor Éva amatőr színész látható.

A legjobb kisjátékfilmért járó díjat tartja a kezében Till Attila, amelyet Csicska című alkotásáért vett át a 42. Magyar Filmszemle díjátadó ünnepségén(Fotó: MTI)


Aratott a Csicska is

Csicska című alkotásáért Till Attila kapta a 42. Magyar Filmszemle kisjátékfilmes kategóriájának fődíját; a mű a vidéki Magyarországon játszódik és a modern rabszolgatartás témakörét járja körül.

"Újságcikkekből, televíziós hírekből indultam ki, aztán rendőrökkel is beszéltem, így kezdtem az anyaggyűjtést. Mások végzetes kizsákmányolása több ezer évig természetesnek számított és az ember azt gondolná, a mai világban ilyen nincs, de mégis van. Ez engem borzasztóan izgatott" - mondta a vasárnapi díjátadót követően Till Attila.

Kitért arra, hogy az esetek többségében a csicskák, a rabszolgák pusztulnak el és a kizsákmányolók megússzák, mert nagyon nehezen bizonyítható bűncselekményről van szó.

Hozzátette: bár a filmjében a rabszolgatartó nem ússza meg, a mozi vége kicsit talán többféleképpen is értelmezhető. Till Attila első filmje, a három évvel ezelőtt készült Pánik egy vígjáték, "crazy movie" volt. Mint az kifejtette, valami teljesen mást akart csinálni, nemcsak témában, hanem kamerakezelésben is.

"Haladok egy úton, de úgy érzem, még mindig tanulófázisban vagyok. A Csicska főszereplője, Thuróczy Szabolcs a Pánikban is benne volt, most viszont szinte a hátán viszi az egészet" - jegyezte meg.

A filmet május 20-án bemutatják a cannes-i filmfesztivál A rendezők két hete című szekciójában. Till Attila elmondta, hogy a tizennégy rendező közül ő az egyedüli kelet-európai. Megjegyezte: filmturistaként volt már Cannes-ban, most pedig azt várja, hogy igazán magába szívhat valamit a nemzetközi filmes levegőből.

Sós Ágnes rendező a dokumentumfilm kategória fődíját, az Ember Judit-díjat tartja a kezében, amelyet a Láthatatlan húrok - A tehetséges Pusker nővérek című alkotásért vett át (MTI)


Nagyon meglepett a díj, mert a Szelíd teremtés nem volt igazán benne a közbeszédben - mondta Mundruczó Kornél, aki a 42. Magyar Filmszemle legjobb játékfilmes rendezőjének járó díjat vehette át vasárnap, a mustra záróeseményén.

"A film hazai premierje egy évvel ezelőtt volt, Cannes-ban tavaly a versenyprogramban szerepelt, tehát jól mentek a dolgok, de a Magyar Filmszemlén értek már meglepetések korábban" - magyarázta a rendező, aki a Szelíd teremtés külföldi fesztiválszereplésével is elégedett, "húsz ország megvette a filmet és nyolc-tíz már be is mutatta moziforgalmazásban". A Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv című mozi Mundruczó Kornél ötödik nagyjátékfilmje, amely Mary Shelley Frankenstein című klasszikus regénye nyomán készült, a teremtő ember és teremtménye története, napjainkba helyezve. Mundruczó Kornél elmondta, hogy a film befejezéséhez korábban állami garanciával banki támogatást kellett felvenniük.

Hozzátette: tudomása szerint a konszolidáció lehetőségeiről az állam és a bankok már tárgyalnak és a probléma mihamarabb rendeződik.

A rendező azt mondta, egyelőre nincs konkrét filmterve, "ha kialakul az új támogatási rendszer, akkor mi is le fogunk ülni és végiggondoljuk, melyik forgatókönyvet fogjuk beadni".

"Optimista vagyok, úgy látom, hogy egy átláthatóbb és jobb filmtámogatási rendszer fog következni Magyarországon" - jegyezte meg Mundruczó Kornél.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.