Vizitdíjra 1,8 milliárdot szántak az emberek

44 milliárd forintot költöttünk az egészségügyre az év első hónapjában

Az egészséggel kapcsolatos összes lakossági kiadás 44 milliárd forintot tett ki az év első hónapjában; vényköteles gyógyszerekre a legtöbbet jellemzően az alacsony képzettségűek és a 60 éven felüliek, míg a nem vényköteles gyógyszerekre a magas státuszúak és a legképzettebbek költik - tartalmazza a Szonda Ipsos felmérése.

2008.03.28 06:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magyar felnőtt lakosságot reprezentáló, ezerötszáz ember személyes megkérdezésén alapuló felmérést idén február elején készítették, amelyből kiderül az is, hogy a lakosság egészségügyi kiadásai mind abszolút, mind relatív értelemben jelentős mértékben különböznek nemek, korcsoportok, végzettség, társadalmi státusz és településtípus, tehát a legfontosabb szociodemográfiai kategóriák tekintetében.

A felmérés kimutatta azt is, hogy az orvos által előírt, vényköteles gyógyszerekre fordított összegnél többet költünk öngyógyításra vény nélküli és étrend-kiegészítő termékekre. A Szonda Ipsos Egészségkosár felmérése szerint a vényköteles gyógyszerekre 13, vénynélküli gyógyszerekre és táplálék-kiegészítő termékekre 14,8 milliárd forintot fordítottak a megkérdezettek.

A kutatás fényt derített arra is, hogy januárban a magyar felnőtt lakosság közel fele (45 százalék) váltott ki vényköteles gyógyszert, vény nélküli gyógyszert saját maga számára 37 százalékuk vásárolt, táplálék-kiegészítő terméket 28 százalék, és jelentős azok aránya is, akik hozzátartozójuk számára vásároltak ezekből a termékekből. Saját használatra a 18-29 éves korcsoport alig 400 forint/fő átlagos költésével szemben a 60 év feletti korosztály ennek ötszörösét, fejenként kétezer forint körüli összeget költ receptre kiváltott gyógyszerekre.

Fogorvosra 3,7 milliárdot, vizitdíjra 1,8 milliárdot és magánorvosra 1,1 milliárdot szántak az emberek, a kifizetett hálapénz összege 1,6 milliárd forint volt a megkérdezés előtti három hónap vonatkozásában - derült ki a felmérésből.

A háziorvosi rendelőt - az adatfelvételt megelőző három hónap során - a megkérdezettek 53 százaléka, a szakorvosi járóbeteg-rendelőket 26 százalékuk kereste fel, 4 százalék feküdt kórházban és 9 százalék járt fogorvosnál. A magánorvosi rendelőket 3 százalék látogatta meg és hálapénzt minimum a magyar felnőttek 8 százaléka fizetett a kérdéses időszakban. (A hálapénz-jelenség kérdőíves módszerrel történő vizsgálatának sajátos korlátai vannak.

Érzékeny témáról lévén szó, nem minden válaszadó vállalja valóságos viselkedését a megkérdezés "kvázi nyilvános", pontosabban annak észlelt kontextusában, ezért az eredmények mind a hálapénzt fizetők aránya, mind a kifizetett összegek tekintetében valószínűleg lefele torzítanak.) Az átlag magyar felnőtt által saját maga és hozzátartozója után kifizetett hálapénz idén év elején havonta 194 forint/fő.

Feltételezve, hogy havi átlagos kiadásról van szó, éves szinten 19,6 milliárd forintot költött a lakosság hálapénzre. Az egészségügyi kiadások a végzettség szintjével nőnek, legnagyobb mértékben a rekreációs és a fogorvosi kiadások emelkednek. Bizonyos tekintetben kivételt képeznek a szabály alól az általános iskolát végzettek: vényköteles gyógyszerre ugyanis ők költenek a legtöbbet (januárban 1424 forint/fő az érettségizettek 721 forint/fő költésével szemben), ahogy vizitdíjra is (294 forint/fő a többi csoport 150-200 forint/fő körüli átlagához képest).

Az ő kiugró vényköteles gyógyszer- és hálapénz-kiadásuk persze összefügg azzal, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettségűek jó része idős ember. Ez a réteg lehet tehát a legrosszabb egészségi állapotban, és ezért a többi csoportban mértnél nagyobb összeget kell költeniük betegségeik kezelésére.

A legmagasabb és a legalacsonyabb társadalmi státuszúak egészségkosara között radikális különbségeket találtak a kutatók. Magán-egészségügyi ellátásra és rekreációs tevékenységekre a legmagasabb státuszúak költenek a legtöbbet, ugyanakkor az ő gyógyszer-kiadásaik abszolút és relatív értékben is elmaradnak a többi státuszcsoport gyógyszerköltései mögött, és a legmagasabb státuszúak költik a legtöbbet - az átlag majdnem négyszeresét - magánorvosra, és ők a legnagyobb hálapénzfizetők is.

A budapestiek egészségügyi kiadásai az összes vizsgált költségelem tekintetében magasan meghaladják a vidékiek költéseit, teljes egészségkosaruk értéke pedig körülbelül 40 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Eltérés mutatkozik a férfiak és nők egészségkosarában is: a nők összességében többet költenek, kivéve a rekreáció és sport kategóriában.

A magyar felnőtt nem vényköteles gyógyszerekre és gyógyhatású készítményekre fejenként 1.189 forintot költ. Ez az összeg 20 százalékkal haladja meg a vényre felírt, támogatott gyógyszerek után kifizetett önrész nagyságát - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.