Benne vannak a változtatásban

Médiatörvény: Navracsics szívélyesen, de helyretette Kroest

A magyar médiatörvényt illetően "meg fognak történni a szükséges kiigazítások" - közölte hétfőn Brüsszelben újságírókkal Martonyi János külügyminiszter.

_{2011.01.31 16:32}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Megerősítette, hogy a Neelie Kroes EU-biztos által a törvénnyel kapcsolatban felvetett kifogásokra adott hivatalos magyar választ megküldték az Európai Bizottságnak.

"Abszolút mértékben meg vagyok győződve arról, hogy meg fogjuk találni a mindenki számára megfelelő megoldást" - fogalmazott a törvénymódosítási készséget jelző magyar válaszlevéllel kapcsolatban Martonyi János.

_{Neelie Kroes mutatott valamit...}

Navracsics: a kormány elkötelezett az uniós jog érvényesülése mellett

A kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek - írja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes abban a hétfői keltezésű válaszlevélben, amelyben az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagált.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter mindhárom - a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének kiterjesztésével, a jogszabály területi hatályával és a médiumok regisztrációjával kapcsolatos - bizottsági észrevétel esetében érvel a magyar szabályozás mellett. Válaszlevelében azt kéri, ha Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos még szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt rendelkezésekről a kormány szakértői egyeztethessenek az Európai Bizottság tisztviselőivel. Leszögezi továbbá, hogy ha a bizottság a válaszban szereplő érvek ismeretében továbbra is szükségesnek tartja a médiatörvény módosítását, a kormány kész arra, hogy e módosítások kidolgozását megkezdje, és a jogalkotási folyamatról a bizottságnak folyamatosan beszámoljon.

A tárcavezető emlékeztet: Neelie Kroes elsőként azt az aggályt fogalmazta meg, hogy a magyar szabályozás túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, köztük az "audiovizuális blogokra" is kiterjeszti.

Hangsúlyozza: a jogalkotó célja az volt, hogy pártatlan, elfogulatlan tájékoztatás révén biztosítsa a polgárok információhoz való jogának érvényesülését, és megítélésük szerint a vonatkozó szabályok ezt a célt szolgálják. Hozzáteszi: az előírás kiterjesztésének indoka ugyanazon követelmény, amely 2007-ben az EU számára is szükségessé tette a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozását. "Előreláthatóan a nem túl távoli jövőben a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása prognosztizálható, és így a lekérhető tartalmak szerepe jelentősen megnő a közéleti tájékoztatás terén is" - érvel Navracsics Tibor, leszögezve: a politikai pluralizmus megőrzése, a tájékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgáltatások műsorszámai tekintetében.

A miniszter szerint a lekérhető médiaszolgáltatások mozgóképes jellegüknél fogva a nyomtatott és az internetes sajtónál "jóval nagyobb meggyőző erővel rendelkeznek", így esetükben a tájékoztatással kapcsolatos követelmények magasabb szintjének megállapítása lehet indokolt. Rögzíti egyúttal, hogy a kiegyensúlyozottság a gazdasági természetű szolgáltatásnak nem minősíthető "audiovizuális blogok" esetében nem követelmény.

_{...Navracsics Tibor rátromfolt.}

Navracsics Tibor jelzi, hogy a kormány e megfontolások mellett is kész arra, hogy - ha a bizottság ezt továbbra is szükségesnek látja - a vonatkozó jogszabályokban pontosítsa azon lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesíteni kívánja.

A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek tevékenységében a gazdasági elem meghatározó; széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást; a felhasználók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető - fogalmaz.

Felveti: "megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását". Hozzáteszi, szintén elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön, vagy enyhüljön e kötelezettség.

A származási ország elvével összefüggésben megfogalmazódott kifogással, nevezetesen azzal kapcsolatban, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra a magyar szabályozás alapján bírság szabható ki, Navracsics Tibor egyebek közt úgy reagál: a magyar kormány álláspontja szerint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-s irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a tagállamok által az irányelvvel összhangban elfogadott intézkedések adott esetben, a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne terjedhetnének a bírság kiszabásáig.

Egyúttal leszögezi, ha a bizottság továbbra is úgy véli, hogy az irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét.

Nem tartja megalapozottnak a Neelie Kroes levelében harmadikként szerepeltetett, a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos aggodalmat, "mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját". Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat - mutat rá a miniszter. Szerinte a bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthető annak érdekében is, hogy a sajtójogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények esetén az érintett tisztában lehessen azzal, hogy a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvényesítheti.

A magyar kormány mindemellett is kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére - teszi hozzá Navracsics Tibor.

Neelie Kroes levele Navracsics Tibornak

Nyilvánosságra hozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt a levelet, amelyet a médiatörvény ügyében január 21-én az Európai Bizottság nevében Neelie Kroes alelnök küldött a tárcát vezető Navracsics Tibornak. A dokumentumot az MTI nem hivatalos fordításában, teljes terjedelmében közöljük.

"Tisztelt Uram!
Azon intézkedések ügyében fordulok Önhöz, amelyeket Magyarország jelentett be az Európai Bizottságnak a 89/552/CE irányelvet módosító 2007/65/EC irányelv nemzeti jogba ültetéséről; a direktíva kodifikált változatát a 2010/13/EU irányelv tartalmazza (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, a továbbiakban AVMSD).

A Bizottság szolgálatainak első vizsgálata, amely az irányelv néhány lényegi aspektusával foglalkozott, azzal a következtetéssel zárul, hogy a magyar jogszabály számos kérdést vet fel, a direktívának, illetve általánosságban az EU-jognak való megfelelését illetően. Amint kielemeztünk valamennyi átültető intézkedést, még további észrevételekkel kereshetjük meg Önt. A mostani szakaszban a következő pontokról kérünk felvilágosítást:

A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁJÉKOZTATÁS MINDEN AUDIOVIZUÁLIS MÉDIASZOLGÁLTATÓRA ALKALMAZHATÓ KÖVETELMÉNYE

A bizottság szolgálatainak először is kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a Médiaalkotmány (MC) 13(2)-es paragrafusában és a Médiatörvény (MA) 12-es paragrafusában meghatározott módon megfelel-e a szolgáltatások letelepedésének és nyújtásának szabadságát az AVMSD-ben és az uniós Szerződésben kimondó szabályoknak (TFUE 49-es és 56-os cikkek). Az AVMSD 4(1) cikkelyének értelmében a tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az ezen irányelv által összehangolt területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg, FELTÉVE, HOGY E SZABÁLYOK MEGFELELNEK AZ UNIÓS JOGNAK.

A Bizottság szolgálatai úgy értelmezik a kiegyensúlyozott tájékoztatás fentebb említett követelményét, hogy az magában foglal egy részletesebb vagy szigorúbb szabályt, a válaszadás jogának tiszteletben tartását is szem előtt tartva (AVMSD 28.cikkely). Ennél fogva annak összhangban kell lennie az uniós szabályozással. Csakhogy a Bizottság szolgálatainak kételyeik vannak arra vonatkozóan, hogy az összhangban van-e az arányosság elvével, továbbá a véleménynyilvánítás és az információ alapvető szabadságát kimondó 11-es cikkellyel az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájában.

Az irányelv 102-es bekezdésében kiemeltek szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye együttes kötelezettség a televíziós műsorszolgáltatók számára. Ám ennek a kötelezettségnek és következésképpen az MA 181. paragrafusában foglaltaknak a kiterjesztése minden audiovizuális médiaszolgáltatóra, beleértve az on-demand audiovizuális médiaszolgáltatásokat (VOD és audiovizuális blogok) is - az engedélyezési feltételekkel, méretekkel, piaci részesedéssel, megcélzott hallgatósággal, témakörrel kapcsolatos további pontosítások vagy korlátozó kritériumok, illetve az ilyen típusú versenyző média széles választéka nélkül - aránytalan akadályt támaszthat az ilyen szolgáltatók tevékenységével szemben. Továbbá, ugyanezen megfontolásokból ezek a előírások indokolatlan korlátozást jelenthetnek a véleménynyilvánítás és az információ szabadságára nézve.

Általánosabban fogalmazva, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének ilyen széles körű előírása - amelynek megfogalmazása ráadásul teljesen általános és meglehetősen tág teret ad az értelmezésre - akadályt képezhet a szolgáltatások letelepedésének és nyújtásának szabadságával szemben, amelyet pedig a TFEU 49-es és 56-os cikkei garantálnak, mivel elriaszthatja a más tagállamokból származó médiaszolgáltatók letelepedését Magyarországon és médiaszolgáltatások nyújtását Magyarországon. Végezetül, a bizottság azt is gondosan értékeli majd, milyen módon ültetik át a gyakorlatba az MC 13. és az MA 181. paragrafusát a műsorszórók vonatkozásában az illetékes hatóságok.

AZ EREDETORSZÁG ELVE

A bizottság szolgálatainak kétségei vannak azzal kapcsolatban is, hogy az MA 176. és 177. paragrafusai összhangban vannak-e az AVMSD 3. cikkelyével. Ez utóbbinak az előírásai szerint a más tagállamokból származó audiovizuális médiaszolgáltatások vételének szabadságát, illetve az azok továbbközvetítésének korlátozatlanságát kimondó kötelezettségtől csak abban az esetben lehetséges ideiglenesen eltérni, ha úgy ítélik meg, hogy a más tagállamból származó műsorszolgáltatás sérti a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat; mindezt azzal a feltétellel, hogy a bevezetett intézkedéseket a Bizottság megvizsgálta, és kompatibilisnek találta az EU-szabályozással, beleértve az arányosság elvét.

Figyelembe véve, hogy az ilyen intézkedések eltérést jelentenek az eredetország elvétől, és olyan esetekre is vonatkoznának, amelyekben a médiaszolgáltató tevékenységét az alapítása szerinti tagállam illetékes hatóságainak kellene megvizsgálniuk - mivel az nem a kiskorúak védelmével és a gyűlöletkeltéssel kapcsolatos szabályokat sérti -, a Bizottságnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a bírságok kiszabása, ahogyan azt az MA 176. és 177. paragrafusa tűnik mérlegelni, bármilyen körülmények között arányos intézkedésként fogható-e fel.

REGISZTRÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

A Bizottság elemzése azt is jelzi, hogy az MA 41. paragrafusa, amely minden média (különösen a sajtó és az on-line média) regisztrációját követeli meg, aránytalan korlátozásokat képezhet a szolgáltatások letelepedését és nyújtását illetően(TFUE 49-es és 56-os cikkek). Míg a műsorszórók regisztrációja általános gyakorlat más tagországokban, és néhány tagország ezt a lehetőséget választotta a lekérhető (on-demand) médiaszolgáltatások esetében is, ugyanez a kötelezettség más médiára vonatkozóan (mint az internetes oldalak, nem-magán blogok és gazdasági elemzések) indokolatlan akadályként fogható fel az ilyen médiaszolgáltatók számára, ha Magyarországon akarnak megtelepedni vagy más tagállamból kívánják magyarországi szolgáltatásaikat nyújtani. Ez az akadály nem tűnik indokoltnak, mivel az ilyen regisztrációs követelmény kiterjesztése minden médiaszolgáltatást nyújtóra nem lenne összhangban az arányosság elvével, és indokolatlan korlátozást teremtene a véleménynyilvánítás szabadságát és az információs szabadságot biztosító alapvető jog tekintetében.

KÖVETKEZTETÉS

Az előzőekben leírtak fényében a Bizottság szolgálatainak súlyos kételyeik vannak a magyar szabályozás unióssal való megfelelőségét illetően. Tekintettel az ügy sürgősségére, illetve legutóbbi, a 2010. január 17-i találkozón kötött megállapodásunkra, arra kérem a magyar kormányt, hogy két héten belül nyújtson be észrevételeket arról, hogyan lehetne eloszlatni ezeket a súlyos kételyeket. Ha a fentebb említett kéréseket nem sikerülne teljesíteni, illetve a benyújtott információk nem lennének kielégítőek, a Bizottság fenntartja a lehetőséget arra, hogy a magyar hatóságoknak címzett hivatalos figyelmeztető értesítés küldéséről döntsön.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!