sdgsd

Szabad az út a magánnyugdíj-pénztárak "lerablása" előtt?

Elfogadta az Országgyűlés a kormány azon javaslatát, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

_{2010.10.25 22:19}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A javaslat ezt azzal indokolta, hogy az idei 3,8 százalékos hiánycélt csak kormányzati intézkedésekkel lehet tartani. Mivel a kabinet ezt a lakosság életszínvonalának csökkenése nélkül kívánja elérni, olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindkét céllal összhangban vannak; az intézkedés javítja a költségvetés pénzforgalmi és ESA-hiányát, és nem jár az életszínvonal csökkenésével, továbbá nem okoz érdemi adminisztrációs tehernövekedést - szól az indoklás.

A kormánypártok igennel, az LMP képviselői nemmel szavaztak az előterjesztésre, a Jobbik frakciója tartózkodott, a korábban kivonuló szocialista politikusok pedig nem vettek részt a szavazáson. Így az indítványt 249 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 41 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.

A módosítás értelmében a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék).

Mivel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból (ekho) a magánszemélyt terhelő 15 százalék is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot a pénztártag adózók esetében, a szükséges módosításokat az Ekho törvényben is átvezették: az ekhoalap 3,9 százaléka minősül majd nyugdíjjáruléknak.

Hasonló okok miatt módosult az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is: magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő közteherből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg. A Ház a fentiekkel összefüggésben módosította a költségvetési törvényt is. Ez kimondja, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás folyósítása 2010. november és december hónapokban nem történik meg.

_{A MSZP frakciójának képviselői kivonulnak az ülésteremből a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat összevont általános és részletes vitájáról (fotó: MTI)}

Elfogadta az Országgyűlés a Fidesz lakáshiteleseket segítő hétpontos csomagját

Elfogadta az Országgyűlés a Fidesz hétpontos javaslatcsomagját, amely szerint egyebek mellett a jövőben ötévente egy előtörlesztés és egy futamidő-hosszabbítás ingyenes a lakáshitelesek számára.

A törvény kimondja a középárfolyam kötelező alkalmazását és azt, hogy a hitelszerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. A képviselők hétfőn este egyhangúlag, 288 szavazattal hozták meg döntésüket, a szavazáson azonban nem vettek részt az ülésről korábban, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló vita során kivonuló szocialista politikusok.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása csak a magánszemélyek által felvett lakáscélú hitel-, kölcsön-, és lízing szerződésekre vonatkozik. A nehéz helyzetbe került, lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében hozott - a fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos nevével fémjelzett, valamint párttársuk, Németh Szilárd István és a kereszténydemokrata Harrach Péter és Tarnai Richárd által is jegyzett - törvénymódosítások alapján csökkennek az előtörlesztéskor felszámítható költségek felső határai: a jelenlegi 2,5, illetve 2 százalékról 1,5, illetve 1 százalékra.

A futamidőből eltelt két év után az előtörlesztés ingyenes lesz azzal a megszorítással, hogy ötévente egy költségmentes előtörlesztésre jogosult a hitel felvevője.

Ugyancsak ötévente jár egy ingyenes futamidő hosszabbítás is a lakáshitelesnek.

A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Az indítvány egyes pontjai november végén, mások december közepén léphetnek hatályba.

A törvény kimondja: a devizaalapú, vagy devizában nyújtott, de forintban törlesztett hitelek esetében a pénzügyi intézményeknek kötelező az általuk meghatározott deviza középárfolyam, vagy - ennek hiányában, illetve választásuk alapján - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazása.

A pénzügyi intézményeknek üzletszabályzatukban kell rögzíteniük a forint-deviza átszámítási módot, illetve azt is, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

A törvénycsomag értelmében a hitelszerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Ez alól kivétel a kamat módosítása, de csak akkor, ha azt kormányrendelet megengedi. E körbe tartozik majd a jegybanki alapkamat változása, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat módosulása mellett - a gazdasági bizottság által javasolt módosítás elfogadásával - a lekötött ügyfélbetétek kamatváltozása is.

A módosításuk után a késedelembe esett hitelfelvevők csak 90 napig kötelesek fizetni a késedelmi kamatot és egyéb többlet terhet, utána már csak a "normál" kamat és költség fizetésére kötelesek. A korábban felmondott szerződések esetében a 90 nap a törvény hatályba lépésével kezdődik.

A javaslat indoklása leszögezi: a szocialista kormányok elhibázott gazdaságpolitikája vezetett oda 2010 őszére, hogy a lakáshitellel rendelkező fogyasztók jelentős hányada rendkívül nehéz helyzetbe került; családok százezreinek élete mehet tönkre amiatt, hogy a rendkívüli mértékben megnőtt törlesztőrészleteket már nem képesek fizetni, és ezért a hitelük fedezetét jelentő otthonaik elhagyására kényszerülnek.

Mint írják: "a probléma előidézése egyértelműen a szocialisták felelőssége".

A korábban Rogán Antal és Kósa Lajos által bejelentett csomag nyolc pontot tartalmazott, magában foglalta az úgynevezett tiszta lappal indulás jogát is, ami szerint az adóssal szembeni követelés nem haladhatta volna meg a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének száz százalékát. Ez azonban végül - mivel a pénzintézeti törvény átfogó módosítását tette volna szükségessé - nem került be a képviselői indítványba.

Ugyanakkor a Fidesz jelezte, lesz nyolcadik pont: indítványozni fogják, hogy a hitelszerződések ellenjegyzése átalánydíjas eljárás legyen, amely magába foglalja a későbbi módosításokat is.

Ezek száma három-hat lehet, az erről szóló törvényjavaslatot egy-másfél héten belül terjesztik a parlament elé.

Ezzel kapcsolatban Rogán Antal hétfőn bejelentette: a Fidesz két hét múlva terjeszti az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely a közjegyzői díjak esetében lehetővé teszi a hitelszerződések egyszeri ingyenes módosítását.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!