Tóth Gábor: nem kaptam politikai utasítást

Szilvásy is levelet küldött önmaga helyett az albizottság ülésére

Szilvásy György nem megy el a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság keddi ülésére. Nem kaptam politikai utasítást - mondta el ugyanezen az üllésen Tóth Gábor, Budapest volt rendőr-főkapitánya.

2010.09.28 11:41MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Döntését azzal indokolja, hogy a testület működése szerinte pártpolitikai és kampányérdekek, valamint egyéni politikai ambíciók érvényesülését szolgálja, nem az igazság kiderítését.

A volt titokminiszter levélben közölte kedden az albizottság Fideszes elnökével, hogy szerinte az albizottság eddigi üléseiről készült jegyzőkönyvek és sajtóközlések alapján egyértelmű, hogy a testület célja nem az igazság kiderítése, az emberi jogok, a politikai szabadságjogok védelme, a tanulságok levonása, hanem a testület pártpolitikai és kampányérdekeket, valamint egyéni politikai ambíciókat szolgál.

Az MTI-hez is eljuttatott dokumentumban a politikus azt írta: Gulyás Gergely és az albizottság egyes tagjai a politikai véleményüket "több alkalommal olyan szélsőséges, demagóg formában nyilvánították ki, ami az albizottsággal való együttműködését, a politikai színjátékban való önkéntes részvételét nem teszi elvárhatóvá és lehetségessé".

Úgy fogalmazott: természetesnek tartja, hogy a korábbi miniszteri tisztségével összefüggő ügyben alkotmányos keretek között, arra feljogosított szerv törvényes eljárása során minden szükséges felvilágosítást megadjon, de az albizottság vizsgálódása esetében ezek a feltételek nem teljesülnek, így - az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának álláspontjával egyetértve - az albizottság keddi ülésén nem vesz részt.


Véleménye szerint elfogulatlan, szakmai vizsgálat esetén az albizottság a munkáját a 2006. szeptemberi és októberi parlamenti bizottsági jegyzőkönyvek és az azok alapját képező dokumentumok áttanulmányozásával, illetve a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatalával kezdte volna.

Szilvásy György úgy látja: Gulyás Gergely teljesen alaptalanul vádolta meg alkotmánysértéssel az albizottsági ülésen és a sajtóban.

"A Magyar Köztársaság Alkotmánya - ezt képviselőként illene tudnia - nem tesz említést az önök albizottságáról. Az önök eljárásának, vádaskodásának nincs alkotmányos jogalapja, önök legfeljebb kezdeményezhetnének, kérhetnének meghallgatásokat, és a meghallgatni kért állampolgárok távolmaradását nem állíthatják be jogsértőnek" - olvasható az albizottság elnökének küldött levélben, amelyben Szilvásy György az Alkotmánybíróság erre vonatkozó állásfoglalásait is a fideszes politikus figyelmébe ajánlotta.

Tóth Gábor: nem kaptam politikai utasítást

Nem kaptam politikai utasítást - mondta Tóth Gábor, Budapest volt rendőr-főkapitánya a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának keddi ülésén.

A jelenleg rendelkezési állományban lévő rendőr vezérőrnagy, aki 2007. nyarától töltötte be a fővárosi főkapitányi posztot, egyetlen kivételként a 2008. nyári szivárvány felvonulást említette, melyet először nem vett tudomásul a BRFK vezetése, ám Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter sajtóban napvilágot látott felszólítására, hogy vizsgálják felül ezt a döntést, a tudomásulvétel mellett döntöttek. A albizottsági meghallgatáson vita bontakozott ki Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke és Gulyás Gergely fideszes elnök, illetve Révész Máriusz fideszes tag között; míg ugyanis Gaudi élesen bírálta a BRFK demonstrációkkal kapcsolatos 2006 utáni gyakorlatát, addig a fideszes honatyák inkább arra helyezték a hangsúlyt, hogy - egyes jogsértésektől eltekintve - egyre szakszerűbbé vált a rendőri fellépés, az erőszakos cselekményeket pedig a demokráciák rendőrségei sem tolerálhatják.

Gaudi hosszan sorolta azokat a 2007 és 2009 közötti rendőri intézkedéseket, melyek álláspontja szerint sértették a demonstrálni kívánó nemzeti radikálisok jogait.

Tóth Gábor ugyanakkor azt emelte ki, hogy mikor átvette a főkapitányi posztot, még egy-egy demonstrációnál a nagy nemzeti ünnepeken súlyos rendbontások voltak, ám ezt a törvényesség, a szakszerűség erősítése és a rendőri hibák feltárása révén egy-másfél év alatt fokozatosan sikerült megszüntetni.

Tóth Gábor (j) és Gaudi-Nagy Tamás (b) beszélget (fotó: MTI)


A volt főkapitány megjegyezte azt is: ma sem lehet úgy beszélni arról az időszakról, mintha csak békés demonstrációk lettek volna, és senki sem követett volna el jogsértést.

"Úgy gondolom, szükség van kordonokra és rendőri biztosításra, ha vannak, akik Molotov-koktélokkal, baseball-ütőkkel mennek ki egy nemzeti ünnepre" - mondta Tóth Gábor.

A volt főkapitány a demonstrációk és a fővárosi közlekedés viszonylatában kifejtette: egyfelől minden demokráciában teret kell adni a békés tüntetőknek, másfelől viszont biztosítani kell az emberek szabad mozgáshoz fűződő jogát, ezt pedig időnként szinte lehetetlen összeegyeztetni; nem is biztos, hogy minden esetben sikerült megtalálni az ideális megoldást.

Gulyás Gergely a meghallgatáson arról beszélt, hogy elítéli a rendőri jogsértéseket, de azt is elfogadhatatlannak tartja, ha rendőrökre támadnak vagy provokálják őket. Az albizottság elnöke összességében úgy ítélte meg, hogy Tóth Gábor főkapitányi működése alatt lényegesen szakszerűbbé vált a budapesti rendőrség tevékenysége, mint elődje, Gergényi Péter idején.

Révész Máriusz megjegyezte, hogy a rendőrök egyetlen demokráciában sem tűrik el, ha dobálják őket, és mindenkor a hatályos törvények szerint kell eljárniuk. Gaudi ugyanakkor úgy vélte: fideszes képviselőtársainak azért nem fáj, ami az elmúlt években történt, mert "nem verték őket fejbe" úgy, ahogy ez a nemzeti radikálisokkal többször is megesett. Gulyás Gergely a vita lezárásaként "kedélyes elvi egyet nem értésnek" minősítette a fideszes és jobbikos képviselők közt kialakult szóváltást.

Az albizottság ülésének kezdetén Gulyás Gergely bejelentette, hogy Szilvásy György volt titokminiszter másodszor is megtagadta a testület előtti megjelenést, arra hivatkozva, hogy ez nem elvárható tőle, miután a testület tagjai szélsőséges, demagóg politikai véleményeket nyilvánítottak.

Az albizottság elnöke jelezte, hogy a legfőbb ügyészhez és a fővárosi büntetésvégrehajtás parancsnokához intézett írásbeli kérdésekre érkező válaszok ismeretében döntenek majd arról, hogy szükséges-e még újabb üléseket tartania a testületnek.

Kedden várhatóan meghallgatják még Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti minisztert.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.