Alkalmas lehet a bűnözés visszaszorítására

Aláírta Sólyom László a "három csapást"

Aláírta Sólyom László köztársasági elnök a büntető törvénykönyv (Btk.) több pontján változtató módosítást, amelyet a Fidesz és a KDNP képviselőinek javaslatára június 8-án fogadott el az Országgyűlés.

_{2010.06.24 17:47}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A jogszabály, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg. A Btk. - 253 kormánypárti igen, 61 szocialista és LMP-s nem szavazattal és 45 jobbikos képviselő tartózkodása mellett elfogadott - szigorításával az Országgyűlés elfogadta a "három csapást", "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emelte, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. Visszaállította a "középmértékes büntetést", és szigorúbb szankciókat rendelt el azok tekintetében, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket.

Az új szabályok a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik. A változtatások miatt több parlamenti frakció és civil szervezet - köztük a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Antifasiszta Liga, a Magyar Demokratikus Charta és a MEASZ - is tiltakozott. A szocialista Bárándy Gergely szerint például indokolt lett volna a Btk. szövegében meghagyni a holokauszt kifejezés szerepeltetését.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a szólásszabadság korlátozásaként értékelte, hogy a kormánytöbbség ahelyett, hogy hatályon kívül helyezte volna a holokauszttagadás büntethetőségét, mint a "diktatúra egyik önkényuralmi jogszabályát", egy további elemet, a kommunista rendszerek által elkövetett népirtások tagadásának tiltását is beépítette a Btk.-ba. A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben arra kérte Sólyom László államfőt, hogy előzetes normakontroll céljából forduljon az Alkotmánybírósághoz a "három csapás" néven ismertté vált törvényt ügyében.

A "három csapás" alkalmas lehet a bűnözés visszaszorítására

A Fidesz frakcióvezetője szerint a "három csapás" néven ismertté vált törvény szigora alkalmas lehet, hogy az emberek számára visszaadja a közbizalmat, a bűnözőket pedig visszatartsa a bűncselekmények elkövetésétől. Lázár János erről azután beszélt, hogy Sólyom László államfő aláírta a büntető törvénykönyv (Btk.) több pontján változtató módosítást - köztük a "három csapást" -, amelyet a Fidesz és a KDNP képviselőinek javaslatára június 8-án fogadott el az Országgyűlés.

A frakcióvezető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján közölte: az, hogy Sólyom László aláírta és kihirdette a törvényt, azt jelenti, hogy a "három csapás" kiállta az alkotmányosság és a törvényesség próbáját. Emlékeztetett, a "három csapás" alapján bűnismétlő, erőszakos bűncselekményeket elkövetők esetén a harmadik bűncselekmény elkövetése után a büntetési tétel felső határa megduplázódik, és ha ez eléri a húsz évet, automatikusan életfogytig tartó szabadságvesztést jelent.

A "három csapás" azok számára rossz hír, akik rendszeresen követnek el erőszakos bűncselekményeket - fogalmazott. Megítélése szerint ha a bűnelkövetők mérlegelni tudnak egy lopáskor az értékhatárt illetően, akkor pontosan tudják mérlegelni, hogy valamiért életfogytiglanit kapnak vagy néhány évet.

Lázár János azt mondta, a Fidesz-KDNP kétharmados felhatalmazása egy "segélykérés" volt az ország számos pontján azok részéről, akik rettegésben éltek, élnek az elkövetett bűncselekmények miatt. Ezért terjesztették elő az Országgyűlésben a Btk. szigorítását. A "három csapást" már korábban is benyújtották, ám akkor "elvérzett", a szocialisták ugyanis "nem a törvénytisztelő, jogkövető állampolgárok, hanem a bűnelkövetők oldalára álltak" - idézte fel a politikus.

A frakcióvezető beszámolt arról is, hogy visszaállították a "középmértékes büntetési eljárást", amely szerint a bírák bűnismétlő elkövetők esetén nem alkalmazhatják a legenyhébb büntetési tételt, hanem a törvény részletesen szabályozza, mennyit kell kiszabniuk. Emellett - a Btk.-módosítás értelmében - szigorúbb szankciókat rendeltek el azok tekintetében, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket. Lázár János hozzátette, reméli, ez visszatart majd egyes szülőket, illetve diákokat attól, hogy kezet emeljenek a pedagógusra.

A Btk.-módosítás, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg. A változtatások miatt korábban több parlamenti frakció és civil szervezet - köztük a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Antifasiszta Liga, a Magyar Demokratikus Charta és a MEASZ - is tiltakozott. A szocialista Bárándy Gergely szerint például indokolt lett volna a Btk. szövegében meghagyni a holokauszt kifejezés szerepeltetését.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a szólásszabadság korlátozásaként értékelte, hogy a kormánytöbbség ahelyett, hogy hatályon kívül helyezte volna a holokauszttagadás büntethetőségét, mint a "diktatúra egyik önkényuralmi jogszabályát", egy további elemet, a kommunista rendszerek által elkövetett népirtások tagadásának tiltását is beépítette a Btk.-ba. A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben pedig arra kérte Sólyom Lászlót, hogy előzetes normakontroll céljából forduljon az Alkotmánybírósághoz a "három csapás" néven ismertté vált törvényt ügyében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!