Rombolhat a közszolgálati kódex

Növekvő sajtószabadság vagy gúzsba kötött média?

Eltérően vélekedik az új médiaszabályozási tervekről a beterjesztő Cser-Palkovics András fideszes országgyűlési képviselő Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. A politikus szerint nem kell tartani a sajtó politikai befolyásolásosának erősödésétől, a médiajogász nem ennyire optimista.

_{2010.06.15 13:03MR1-Kossuth Rádió - 180 perc}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Olcsóbb és hatékonyabb működés, valódi civil kontroll a közmédiában, az oknyomozó újságírás védelme és a sajtószabadság kiszélesítése – ezeket sorolja a fideszes előterjesztő, Cser-Palkovics András országgyűlési képviselő az új médiaszabályozással kapcsolatban.

A javaslat teljesen átszabná a közmédia jelenlegi kuratóriumi rendszerét, megújítaná a hírközlés és a média felügyeletét, ami jelenleg az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladata, valamint bevezetné a válaszadási jogot is. Ez utóbbiban sokan a sajtó gúzsba kötését látják, az egész javaslatban pedig azt, hogy az állami és ezen belül a kormányzati befolyás erősödne a médiában.

„A politikának nem lesz jogosítványa a műsorkészítés befolyásolásra”

A beterjesztő fideszes politikus Cser Palkovics András elmondta, évek óta zajlott öt párti és négy párti egyeztetés a frakciók között az új médiatörvény tekintetében.

„Azok a javaslatok, amiket mi benyújtottunk, azok nagyon sok részben figyelembe veszik ezeket a korábbi tárgyalásokat, tehát igazán ez meglepni senkit nem lephetett meg” – mondta rádiónknak a politikus.

Cser Palkovics szerint az új rendszer attól lesz olcsóbb, hogy míg ma nagyjából százötven fő dolgozik a közmédiumok tekintetében a különböző testületekben, a jövőben ez szám a harmadára csökken. „Másrészt pedig kell, hogy legyen egy olyan testület, amelyik képes a vagyon feletti gazdálkodást komolyabb vagy megbízhatóbb szintre emelni. Ez a műsorszolgáltatást támogató és vagyonkezelő alap lesz, amelyik pont arra lesz hivatva, hogy bizonyos ingó és ingatlan vagyonelemek, plusz szerződési értékek felett kezelje, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorolja.”

A fideszes politikus szerint a majdani médiatanács tagjait azért kell kilenc évre választani, mert ez hosszú távú, biztonságos működést garantál. Lendvay Ildikó szocialista pártelnök korábban arra utalt, hogy a pártdelegáltak révén a jelenlegi kormányzópárt kerülhet túlsúlyba, és egyértelmű kormányzati irányítás alá kerül a közmédia. Cser Palkovics azt mondta, a médiatanács felett az országgyűlés gyakorol majd felügyeletet, így a Lendvai által felvetett problémát nem igazán tudja értelmezni. Arra a kérdésre, hogy ki határozza meg, mi az országos jelentőségű hír, amelyről be kell számolni a médiumoknak Cser-Palkovics azt mondta, ezzel egy közszolgálati testület foglalkozik majd. „Tizenkét fős testület lenne, és egy civil kontrollt, illetve a társadalmi megrendelést lenne hivatva meghatározni. Ez kezeli az ún. közszolgálati kódexet, amely ezekre a kérdésekre választ kell, hogy adjon.”

A fideszes képviselő szerint nem pártpolitikusnak kellene meghatároznia a konkrét fogalmakat. „Pont azért van ilyen testület létrehozása szándékként ezekben a javaslatokban, hogy a civil kontroll működjön.”

Fontos különbség lenne a mai gyakorlattal szemben, hogy a jövőben komoly legitimációval rendelkező szervezetek jelölnének tagokat a civil testületbe, például a Magyar Tudományos Akadémia, vagy a kamarák.”

Cser-Palkovics szerint a politikának nem lesz jogosítványa a műsorkészítés befolyásolására. –„Válaszadási jogosítványa lesz, szemben a mai, ezen a területen is meglévő, kicsit kaotikus állapotokra, amit rögzít a törvény, hogy pontosan mit kell, hogy tartalmazzon. Ami fontos: ezt nem önmagában Magyarország, vagy mi, képviselők találjuk ki, hiszen erre már hatályban van egy EU-irányelv, amelyiket december közepéig Magyarországnak a magyar jogba át kellett ültetnie. Ennek az irányelvnek a fogalomrendszerét használva próbáltuk ezeket a kérdéseket átemelni a magyar jogba.”

Cser-Palkovics hangsúlyozta, hogy kerettörvényről van szó, nem gondolják azt, hogy ez a szabályozás tökéletes vagy végleges lesz. A politikus szerint átmeneti időszakot próbálnak szabályozni annak érdekében, hogy amikor elfogadásra kerül egyszer az új médiatörvény, akkor az persze már egy szélesebb körű, adott esetben konkrétabb és egy innentől kezdve súlypontját máshová helyező javaslatcsomag legyen elfogadva.

„Magát azt a javaslatcsomag-részt, amelyik például szervezeti kérdéseket rögzít, azt a kérdést a következő hetekben meg kell oldani, nem maradhat a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, vagy adott esetben médiatestületek irányítás nélkül a jövőben, és meggyőződésünk szerint ez az elképzeléscsomag beleilleszkedik abba a képbe, hogy ahol lehet, az állami szféra tekintetében ott a testületek létszámát csökkenteni kell” – mondta a Fidesz politikusa.

A médiajogász nem annyira optimista

Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, médiajogász nem annyira optimista a az új médiaszabályozás tekintetében, mint a fideszes politikus. „Ő nyilván védi a maga által beterjesztett művet, de szerintem ez korántsem a szabadság kiterjesztéséről szól. A válaszadási jog, mint korábban nem létező intézmény, a kiegyensúlyozottság kiterjesztése olyan médiumokra, amelyeknél ez eddig nem volt jellemző. Ez egyáltalán nem a szabadság kiterjesztéséről szól” – mondta a pécsi adjunktus, aki korábban az ORTT korábbi elnök-jelöltje volt. Polyák szerint tévedés, vagy csúsztatás, hogy a válaszadási jog kötelezettsége kapcsán Cser-Palkovics uniós irányelvre hivatkozik.

„Van egy EU-s irányelv, amit tavaly decemberig kellett volna átültetni, ami nagyon sok mindenről szól, és sok mindenről nem. Például nem szól a válaszadás jogáról, egyáltalán nem rendelkezik erről a kérdésről. Nincs rá működő európai példa sem, hogy ilyen széles válaszadási joggal kelljen a sajtónak együtt élnie.”

Polyák szerint jelenleg helyreigazításnak akkor van helye, ha valótlan tényt közöl a sajtó, míg a javasolt válaszadási kötelezettség esetében egy becsületet sértő, sokkal inkább szubjektív véleményközlés esetén is kérheti a sértett válasza megjelentetését.

Az adjunktus szerint könnyen válik parttalanná egy ilyen rendelkezés, a külső személy pedig átveheti a szerkesztést. A javaslatnak arról a részéről, amely kimondja a tulajdonostól vagy finanszírozótól való szerkesztői függetlenség elvét, Polyák úgy véli, nagyon fontos és szép elvről van szó, aminek ma is érvényesülnie kell.

„Annál jobban pedig, ahogy ma érvényesül, ez soha nem lesz számon kérhető. Az újságíró, ha a körülötte lévő munkahelyi környezet, adott esetben a körülötte lévő nyilvánosságra vonatkozó általános környezet nem engedi ezt meg, akkor nem fog tudni élni ezzel a szabadságával. Persze az újságírói munka megkövetel egy nagyfokú autonómiát. Ezt egy normálisan működő szerkesztőség ma is garantálja. Azt is gondolom, ha valaki létrehoz egy újságot, vagy egy hírportált, mivel az ő pénze van benne, és mivel mindenki más létrehozhat egy hírportált, ezért alapvetően nem ördögtől való az, hogy a saját álláspontját szeretné közölni.”

A médiajogász szerint ez ma így működik, és így is fog működni mindig – az előírások nem nagyon tudnak változtatni rajta. A közmédia felügyeletének átalakításáról Polyák azt mondta, részben igaz, hogy a civil kontroll erősödni fog.

Fontos az is, hogy a civil felügyelet definiálja, pontosan mi a közszolgálati feladat, amelyet jelenleg senki nem határozza meg.

„Viszont a civil kontrollnak az a fajta reprezentativitása, amiről Cser-Palkovics András beszélt, hogy az Akadémia vagy a kamarák ténylegesen képviselik a társadalmat, ez szerintem valójában nem a társadalom által gyakorolt kontroll, hanem csak bizonyos csoportokra ráruházott jogosultság. Maguk a továbbra is működő kuratóriumok egyértelműen politikai intézmények maradnak, itt már nincs személyi döntésekbe bevonva a civil kontroll. Ma a rádió, televízió elnökét a közszolgálati médiában a civilekkel együtt kell megválasztani, ebbe a döntéshozatalba nem lesznek bevonva a civilek, és a politikai ellenőrzés semmivel sem lesz enyhébb.”

Eltérő szabályozások Európában

A tervezet új magyar médiatörvény válaszközlemény közzétételét az követelhetné, akiről valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy a vele kapcsolatos tényeket hamis színben tüntetik fel – olvasható a kormánypárti képviselők törvénytervezetében.

A választ az eredeti cikkhez hasonló terjedelemben és rádió, tévé esetében azonos napszakban kell közölni. A bíróság a tervek szerint az ilyen válaszadási perekben nyolc napon belül döntene.

Nagy-Britanniában egyetlen orgánum sem kötelezhető arra, hogy helyt adjon egy cikkével kapcsolatos válasznak. A szigetországban médiatörvény sincsen.

Az MR1 londoni tudósítója, Tóth Vali beszámolója szerint Nagy-Britanniában az igen kiterjedt nyomtatott és elektronikus sajtót valamint az egyre szélesebb körben használt internetet nehéz lenne egyetlen törvénnyel szabályozni. De nem is érzik, hogy ilyesmire szükség volna, mert a hatályos törvények elegendő fogódzót nyújtanak. Ám az óriási médiapiaci verseny azt is jelenti, hogy az egyes orgánumok egymást fegyelmezik, hiszen az olyan lap vagy műsor, amely például rendre valótlanságokat közöl, magát szorítaná ki a versenyből.

A ténybeli tévedéseket természetesen minden lap vagy műsor önként és gyorsan korrigálja, ám egyetlen orgánum sem kötelezhető arra, hogy helyt adjon egy cikkével kapcsolatos válasznak, főként, ha nem tények, hanem vélemény miatt reklamál valaki. Ha valaki úgy érzi, hogy jó hírét, vagy becsületét sértették meg, vagy megrágalmazták, bíróságon kérhet elégtételt, és ha megnyeri a pert, majd a bíróság kötelezheti helyreigazításra a szóban forgó orgánumot – ismertette a brit sajtóviszonyokat.

Nagy-Britanniában nagyon régi alaptörvény az is, hogy az újságírók nem kötelezhetők forrásaik kiadására. Itt is az az irányadó, hogy ha valami miatt – például bűnügyben – vagy nemzetbiztonsági okból nagy ritkán mégis szükséges megtudni, hogy kitől származik egy bizonyos információ, akkor is azt csak bírósági úton lehet kideríteni.

A lapok és szerkesztőségek még a látszatát is kerülik annak, hogy politikailag befolyásolhatók lennének, és általában igen határozottan kiállnak munkatársaik mellett.

A német médiajogban a sajtó-helyreigazítás és válaszadás joga két külön pontként szerepel.

Orosz Márta, berlini tudósító beszámolója szerint Németországban a válaszadási jog a médiatörvény része, és nem polgárjogi ügynek számít. Azok élhetnek vele, akik akár magánszemélyként, közéleti személyiségként, vagy vállalkozások szervezetek nevében a média olyan közleményt jelentet meg, mellyel nem értenek egyet. Ez abban az esetben merülhet fel, ha valótlanságot állítanak valakiről, vagy ha egyoldalúan mutatnak be egy személyt vagy egy kérdéskört. Németországban ilyenkor írott sajtó esetén három, rádió esetén két hónapon belül élhet az érintett a válaszadás jogával.

Fontos viszont, hogy a válaszadás ne véleményt, hanem tényállást tartalmazzon, és az is, hogy a szerkesztőség ellenőrizze a válaszadás jogosultságát.

Az újságírók elhatárolódhatnak a válaszadás tartalmától, viszont indokolt esetben kötelesek ennek helyet adni. Míg a fenti alapelv több mint 150 éve él a német médiaszabályozásban, az oknyomozó újságírók védelmét érintő törvényeket Schnerrenberger igazságügyi miniszter idén áprilisban vette újra elő.

Azóta a németországi újságírók fokozott védelmet élveznek az állami szervekkel szemben. Így például nem kötelezhetők kiadni titkos forrásaik nevét, és ugyanígy nem végezhet állami szerv házkutatást sem munkahelyükön, sem otthonukban, bármilyen ügyről is lenne szó.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter