Szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás

Hazugnak nevezték a megkínzott szigetszentmiklósi gyerekeket

A vád szerint válogatott módszerekkel kínozták szüleik a gyerekeket, de a kihallgatáson sem bántak velük kesztyűs kézzel. A szakértő állítólag többször rájuk is kiabált, hogy hazudnak.

_{2016.04.05 17:03ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Eltérően ítélték meg a szakértői véleményeket első és másodfokon a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügyben. Abban nincs egyetértés a pszichológusok és a bírák között, hogy az éheztetés és kínzás mellett történt-e szexuális erőszak is. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon eljáró tanácselnök bírája úgy ítélte meg, hogy a korábbi bíró egy sor eljárási hibát vétett, ezért új eljárást rendelt el az ügyben - hangzott el az M1 Kékfény című műsorában.

Első fokon lényegében "győztek" a "szülők". K. Rudolf és neje állítólag szörnyű bűnt követett el. A vád szerint válogatott módszerekkel kínozták, elhanyagolták és megerőszakolták három gyereküket.

Emberi ésszel felfoghatatlan kínzás-sorozat

Az egyik vádlott, Andrea hét gyereket szült, az elhanyagoltság miatt azonban négyet korábban már elvettek tőlük a hatóságok.

Két fiú és egy kislány maradt velük. Ők 8, 9 és 10 évesen kerültek nevelőszülőkhöz. Nyolc hónappal később nekik kezdtek el panaszkodni a gyerekek.

"Csótányt, patkányt, székletet kellett enniük"

Az eredeti vádirat szerint a fogkefét és fogmosást nem is ismerték a kicsik, csótányt, patkányt, sőt, volt, mikor székletet kellett enniük. Ez később kimaradt a vádból.

Az viszont nem, hogy sokszor félholtra verték őket, és a szüleik pici koruk óta pornófilmet nézettek velük, aztán az apa rajtuk élte ki, amit látott.

Az anya nem védte meg a gyerekeit, sőt segített az aberrált férjének.

A törvényszék viszont csak kiskorú veszélyeztetéséért ítélte el a szülőket. Két-két évet kaptak első fokon, amit viszont már le is ülték előzetesben.

Döntött a bíró: nem történt erőszak

Az első fokon eljáró tanácselnök-bíró, Szegedi Gyöngyvér hosszú, zárt körben tartott tárgyalás-sorozat után úgy ítélte meg, nem történt szexuális erőszak.

A gyerekeket háromszor is kihallgatták, és utoljára már változtattak a vallomásukon.

A vádlottak mindent tagadtak, és az egyik pszichológus-szakértő is azt állapította meg, hogy a gyerekek egyáltalán nem voltak traumatizált állapotban.

A szakértő a gyermekek előadását manipulatívnak, metakommunikációjukat színpadiasnak ítélte.

Több szakértő hitt a kicsiknek

Egy másik szakértő, illetve egy egész szakértői csoport is véleményt mondott. Ők hittek a kicsiknek, de ezeket a véleményeket a bíró lesöpörte az asztalról.

Egyikük sem volt ugyanis gyermekspecialista. Az első szakértő, akit még a rendőrség bízott meg, munka- és reklámpszichológus volt. Az ő véleményére épült a vádirat.

Új eljárást rendeltek el

Az ügyészség nem hagyta annyiban a vereséget, a Pest megyei főügyész például nyilvánosan, sajtótájékoztatón bírálta az ítéletet és a bírót.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon eljáró tanácselnök bírája pedig úgy találta, hogy a korábbi bíró egy sor eljárási hibát vétett, ezért új eljárást rendelt el az ügyben.

A másodfokú bíróság ítéletével azt sugallta, hogy a vád igaz. Nehrer Péter ki is jelentette, hogy hibás az elsőfokú ítélet, amelyik szerint nem történt szexuális erőszak.

Gond van a jogszabályokkal

Ez nem az első ügy, amely után arról kell beszélni, hogy nincs minden rendben az igazságügyi szakértők, különösen a gyerekpszichológusok tevékenységét szabályozó jogszabályokkal.

A főügyész szerint az ügyben megbízott szakértők nem voltak kifejezetten gyerekpszichológusok, de az ügyészség szerint nem is írja elő semmi, hogy ez kötelező lenne.

"Az urológus nem fogász"

A bíró ezek szerint máshogy értelmezte ugyanazt a jogszabályt, vagy egész más törvényt ismer, olyat, ami kimondja a kézenfekvőt, gyereket gyerekpszichológus vizsgálhat.

Az orvosoknál sem mindegy, hogy valaki urológus, vagy fogász - magyarázta Sófi Gyula, az egyik egyik legismertebb igazságügyi gyermekpszichiáter.

Szakvizsga kell a gyermekpszichológusnak

Sófi Gyula kezelte éveken át a szigetszentmiklósi gyerekeket, a konkrét ügyről ugyan nem beszélhet, de a Kékfénynek elmondta, hogy a gyermekpszichológusoknak nem véletlenül kell külön szakvizsgát tenni.

A kicsiknek különleges a gondolkodása, a fantáziavilága és az élményfeldolgozása. Máshogy kell kezelni egy 6 évest és egy kamaszt is - tette hozzá.

Sófi Gyula hangsúlyozta, hogy nagyon-nagyon eltérő tünettan van, ezekhez komoly felkészültség, szakmai tapasztalat kell, nem elégséges az ilyen ügyekben, hogy valaki pusztán igazságügyi szakértő.

Igazságügyi miniszteri rendelet írja elő, hogy milyen képzettséggel milyen területen lehet valaki szakértő, mégis gyakran vizsgálják általános pszichológusok a kicsiket - magyarázta a gyerekpszichiáter.

Reklámpszichológus szakértett a szigetszentmiklósi ügyben

Vannak olyan esetek, amikor visszatérően ugyanazokat a neveket, szakértői neveket látjuk az ügyekben és tudjuk róla, hogy nem rendelkezik megfelelő kompetenciával - mondta Sófi Gyula.

A szigetszentmiklósi esetnél például egy reklámpszichológus járt el a nyomozati szakaszban.

Nem tartják nyilván a "kóklereket"

Vannak olyan esetek, amikor visszatérően ugyanazokat a neveket, szakértői neveket látjuk az ügyekben és tudjuk róla, hogy nem rendelkezik megfelelő kompetenciával - mondta Sófi Gyula.

A szigetszentmiklósi esetnél például egy reklámpszichológus járt el a nyomozati szakaszban.

Még egyetlen szakértőt sem zártak ki kompetenciatúllépés miatt

Magyarországon összesen 3600 igazságügyi szakértő dolgozik, a fővárosi testülethez évente nagyjából száz panasz érkezik, 20-30 esetben állapítanak meg etikai vétséget. Kompetenciatúllépés miatt még senkit sem zártak ki.

A Kékfény úgy tudja, a reklámpszichológus ellen eddig öt panaszt tettek a testületnél, egy eljárást megszüntettek, négyet felfüggesztettek, mert az adott ügyben még nincs jogerős döntés a bíróságon, és addig nem tehetnek mást.

Egyszer azonban már megbüntették. A legmagasabb 100 ezer forintos bírságot kapta. Hogy miért, azt nem árulják el a kamaránál.

Egy kalap alá veszik az összes pszichológust

A nyomozó, az ügyész vagy a bíró nem ért mindenhez, nem is várható el tőlük. Nem dönthetnek szakkérdésekről, ezért gyakran van szükség szakértőkre.

Ilyenkor a szakminisztérium szakértői névjegyzékéből választhatják ki, hogy kit bíznak meg a vizsgálattal.

A lista tartalmát, a bekerülési feltételeket a sokat emlegetett kompetenciarendelet határozza meg.

A pszichológusokat viszont egy kalap alá veszik, náluk csak annyit ír elő, hogy „igazságügyi, klinikai felnőtt és gyerek szakpszichológus".

Ebbe mindenki beletartozik, speciális szaktudás esetleg csak a megjegyzés rovatban szerepel, ha szerepel.

A kirendelő így gyakorlatilag vakon dönt arról, hogy kire hallgat majd.

Sokan ebből élnek

A kirendeltnek elvileg 8 napon belül kutya kötelessége lenne szólni, ha nem tartja magát alkalmasnak a feladatra, de sokan ebből élnek, inkább hallgatnak és szakértenek.

A bíróság gyakran tapasztalja, hogy olyan szakértőktől kerül sor szakvélemény beszerzésére, akik az adott területre kompetenciával nem rendelkeznek.

A szigetszentmiklósi szülőket felmentő bírónőnek is csak a tárgyaláson derült ki, hogy gondok vannak a szakértőkkel.

Éppen ezért jogalkalmazóként fog a bíróság olyan igénnyel a minisztériumhoz fordulni, hogy a szakértők kirendelésekor kötelezően írják elő a szakértő kompetenciájának ellenőrzését az igazságügyi névjegyzékben.

Egy másik botrány után lépett a kormány

Bizonyára sokan emlékeznek Eva Rezesovára, aki egy autóbalesetben négy vétlen ember halálát okozta ittasan. Első fokon csak hat év fogházbüntetést kapott.

Elfogultsági problémák miatt másodfokon két magánszakértőt kizárt a törvényszék, és 9 év börtönre emelte a nő büntetését.

A szakminisztériumban ezután írtak egy törvénytervezetet, ma már a Parlament tárgyal róla. Ebben bevezetnének például egyfajta minőségbiztosítást is.

Értékelni kellene a szakértők munkáját

A szakértők munkáját rendszeresen, 3 évenként értékelné egy kamarai bizottság. Az alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítés bekerülne a névjegyzékbe.

Aki megbukik, azt akár ki is lehetne zárni a szervezetből. Ahogy azt a szakértőt is, aki öt év alatt három intést kap a fegyelmi eljárások rendszerét is kidolgozták az új jogszabályban.

Turán Zsolt, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke szerint viszont egy sor égető problémát nem rendez az új törvény sem. A kompetenciakérdést sem oldja meg.

"Hiba volt kidobni a szexuális erőszakot alátámasztó véleményeket"

A szigetszentmiklósi szülők második tárgyalásán is sokat emlegetik a szakértőket.

A bíró szerint komoly hiba volt kidobni a szexuális erőszakot alátámasztó pszichológusi véleményeket, amit meg sem indokoltak az első ítéletben.

A vád ellen szóló állásfoglalást meg túlértékelték korábban. Az egyetlen igazi gyerekpszichológus annak idején feketén-fehéren kijelentette, hogy nem történt meg az erőszak, sőt a mostani bíró szerint túllépve a hatáskörén, még azt is megállapította, hogy a nevelőszülők tanították be a gyerekeket.

Nehrer Péter, Fővárosi Ítélőtábla tanácselnök bírája szerint az ő véleményüket olyan perdöntő jelentőséggel értékelte, amelyet az eljárási törvény nem tesz lehetővé.

Üvöltözött a szakértő a gyerekekkel?

Az ítélőtábla szerint nem a szakértő, hanem a bíró kötelessége és felelőssége eldönteni azt, hogy ki mond igazat és ki hazudik, már csak azért is, mert ő ismeri az egész periratot.

Az ítélőtábla tanácsa végignézte a gyerekek meghallgatásának felvételét is. Megdöbbentek azon, amit láttak, hallottak.

A bíró szerint gyerekbarát szobában történt ugyan a kihallgatás, de egyáltalán nem gyerekbarát módszerrel. A kislányt nyüstölték, ezért visszakozott.

Azért változtatta meg a vallomását, mert a szakértő rákiabált többször is, hogy hazudsz, hazudsz, ne hazudjál már - idézte föl a bíró a történéseket.

Nem volt gyerekbarát az eljárás

A legnagyobb gyerekről azt mondja a tanácselnök, hogy ő már betöltötte a 14. évet, és a tárgyalóteremben hallgatták ki méghozzá úgy, hogy ott volt az anyja, apja, és az első bíró beültette mögé a szakértőt, akit meg kellett volna hazudtolnia. Ez sem éppen gyerekbarát eljárás.

Az egyik legtraumatizálóbb esemény az, amikor egy sértettnek be kell számolni arról, hogy egy közeli hozzátartozója, testvére, rokona bántalmazta őt. Ilyenkor minden esetben egy újabb seb, egy újabb hegedő sebnek a felszakítása zajlik - magyarázta Sófi Gyula.

A másodfokú döntés szerint az első bíró nem értékelte megfelelően a bizonyítékokat, például a nőgyógyász és orvos-szakértő véleményét. Ahogy azt sem, hogy a gyerekek pont egy olyan pornófilmről beszéltek, amit később lefoglaltak a szülők házában.

Vajon miként lehetséges az, hogy ezek a nevelőszülők olyan szexuális cselekményeket találtak ki és tanítottak be a gyerekeknek, minden indító ok nélkül, amelyeknek a testi tüneteit az orvos-szakértők megtalálták a három gyerek közül kettőn? - tette föl a kérdést Nehrer Péter, Fővárosi Ítélőtábla tanácselnök bírája.

Csics Péter ügyvéd szerint valóban voltak bizonyos testi tünetek, amik akár keletkezhettek attól is, csak nem kétséget kizáróan, hogy szexuális abúzus érte a gyerekeket.

Az apa védője nem örül a megsemmisítő döntésnek, Csics Péter szerint ügyfele nem követett el szexuális erőszakot, és ez kiderül majd az új eljárásban is.

Azt amúgy már másik törvényszéken folytatják majd le, az első bíróság és az ügyészség konfliktusa miatt ezt írja elő az Ítélőtábla. Ahogy azt is, hogy a gyerekeket még egyszer már ne hallgassák ki, az ő vallomásaikat elég lesz felolvasni.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter