Minden etikai szabályt felrúgva

Eximbank-per: "Amíg ez a kormány van, soha, semmilyen állást nem kapsz a közigazgatásban"

Fenyegetőző államtitkár, feltépett intarziás parketta, és ebéd közben, az Eximbank ügyvédnője által felkészített tanú.

_{2015.09.22 19:37}_ma.hu

Szerdán tovább folytatódik a Lánchíd Palota bérleti szerződésének érvénytelenítése iránt indított per, amelyet az Eximbank-MEHIB jelenlegi vezetése kezdeményezett a Lánchíd Palota bérbeadója, a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó DÖB-68 Zrt ellen. A múltkori tárgyalás is elég döbbenetesre sikerült, úgyhogy ez alapján minden eddiginél keményebb menetre számíthatunk. De addig is nézzük, mi volt legutóbb: fenyegetőző államtitkár, feltépett intarziás parketta, az Eximbank ügyvédnője pedig minden etikai szabályt felrúgva ebéd közben készítette fel a tanújukat. A ma már vezető pozícióban lévő korábbi asszisztens vallomásában azt állította, volt főnöke utasítására gyártott hamisított dokumentumokat.

Erős felütéssel indult a Lánchíd Palota bérleti szerződésének érvénytelenítése iránt indult per legutóbbi tárgyalása, ugyanis rögtön az iratismertetés után a felperes Eximbank-MEHIB cégcsoportot képviselő Bártfai Beatrix ügyvédnő bejelentette, hogy elindult a nyomozás, előző nap kapta meg a határozatot. A bank „bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés” miatt tett feljelentést, majd néhány logikai bakugrással előadta, hogy szerinte már önmagában a nyomozás elrendelésének a ténye a szerződés jó erkölcsbe ütközését támasztja alá, azaz „a társadalom értékítéletével ellentétes, hogy a felek olyan szerződést kötöttek, amelyről a nyomozóhatóság megalapozott gyanút állapított meg”, viszont magát a határozatot a felperes egyelőre nem hajlandó becsatolni.

Az alperes képviselője megjegyezte, hogy az eset nem érte váratlanul, „a felperes tavaly december óta fenyegetőzik, hogy ha nem vagyunk hajlandóak a bérleti szerződés felbontására, feljelentenek minket”. Ez mondjuk enyhén szólva is furcsává teszi a társadalom értékítéletére való állandó hivatkozást, visszakérdez a bíró is, valóban így történt-e, a válasz igen.

Az Eximbank képviselője persze azonnal visszautasította azt az alperesi kijelentést, miszerint a büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozataikat nyomásgyakorlás céljából tették volna meg, hiszen az, hogy mely időpontban teszik meg a feljelentést, azon múlik, hogy „mely időpontban állnak rendelkezésre a gyanú alátámasztásához szükséges bizonyítékok, és azok most álltak össze.” Az mondjuk kicsit mulatságos, hogy a határozaton a nyomozást lefolytató Készenléti Rendőrség Korrupciós Bűnözés Elleni Osztályának összes elérhetőségeként mindössze egy postafiók cím van feltüntetve.

"Én már most megmondom, hogy nem volt értéknövelő az a beruházás"

Az egy hónappal ezelőtti tárgyalás óta túl sok indítvány nem született - a felperes a szerinte "botrányos, megalapozatlan és szakmaiatlan" szakértői véleményre tett észrevételeket, egyúttal aggályosnak látja, hogy a szakvélemény "szöveghasználata, szófordulatai, szinte szó szerint köszönnek vissza az alperesi beadványokból, szó szerint az alperes véleményét tükrözik, az ő szófordulatait használják". Az alperes kikéri magának a "botrányos" jelzőt, és megerősíti a helyszíni tárgyalás megtartására vonatkozó indítványát. A bíró az ingatlanszakértőt egyes adatok korrigálására és véleménye kiegészítésére szólítja fel és kijelenti, hogy helyszíni tárgyalás is biztosan lesz.

"Azért kezelném megfelelő iróniával felperes kijelentését, mert a szakvélemény számos olyan tényt állapít meg, amelyet a felperes által készíttetett szakvélemény is tartalmaz" - mondja az alperesi képviselő, amivel egy majdnem másfél órás vita indul az ingatlanról.

Balázs Gábor bíró nemcsak felkészült, de elképesztő memóriával idézi a szakvélemények és beadványok részleteit, például azt is, hogy három szakvélemény is egybehangzóan állítja, hogy a bérbeadói hozzájárulásként adott 200 millió forint elég lett volna az épület átalakítására és a bérlők fogadására alkalmas állapot eléréséhez, szemben a felperes által múltkor hivatkozott összesen 800 millió forintos átalakítási költséggel. Míg az Eximbank a szerződés érvénytelensége esetén havi öt millió forintot hajlandó megfizetni a bérbeadónak, az egyik szakértői vélemény reális összegnek 11, a másik 24 millió forintot tartana. Egy másik neuralgikus pont a Lánchíd Palota állapota. Az alperesi képviselő szerint jelenleg használhatatlan, mivel annak ellenére, hogy a beruházás 95%-ban kész van, az Eximbank mégsem szerezte be a használatbavételi engedélyt, ami szerinte szándékos károkozásra utal.

"Ők egy használatbavételi engedéllyel ellátott ingatlant kaptak birtokbaadáskor, most ennek ellenkezője van, a leállított építkezés miatt most az ingatlan nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra" - fejtette ki Mátrai Mihály. Ráadásul a visszaalakítás is legalább 350-650 millió forintba kerülne, legalábbis ez a szám olvasható szakértői véleményben, az alperesi képviselő szerint ez az összeg jóval magasabb.

Az Eximbank képviselője határozottan cáfolta, hogy leállították volna az építkezést, ahogy fogalmazott, "nincs tanú, aki alátámasztaná". Szerinte a leállás oka a korábbi vezetés által a kivitelezővel megkötött szerződéssel kapcsolatos elszámolási vita, amely azonban már lezárult. Az ügyvédnő szerint mivel a jelen munkálatokhoz mindössze a műemlékvédelmi hatóság engedélyére volt szükség, építési engedélyre nem, ezért új használatbavételi engedélyt sem kell kérni az épületre.

Ez így ebben a formában nem fedi a valóságot, ugyanis a 312/2012 (XI.8.) Kormányrendelet szerint szükség lett volna rá. A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a kiemelt védettségű műemléki épületeknél az építésügyi hatóság szerepét az arra kijelölt szervezet, jelen esetben a Forster Intézet látja el.

"Mi köze ennek a keresethez?" - csattan fel a felperes képviselője, amikor az alperes a beruházással és az elszámolási vitával kapcsolatban indítványozza a kivitelezést végző kft ügyvezetőjének meghallgatását. Az alperesi válasz szerint a meghallgatás a felperesi rendeltetésellenes joggyakorlás körülményei, a beruházás értéknövelő, vagy értékcsökkentő hatása, és a használatbavételi engedély miatt szükséges.

Mint kiderült, az átalakítás alatt a bíró maga is elég sokszor járt a környéken.

Járt maga arra, ügyvédnő? - fordult a bíró az Eximbank képviselőjéhez - én már most megmondom magának, hogy nem volt értéknövelő az a beruházás. Többmilliós intarziás parkettát téptek fel és filléres padlószőnyeget tettek le helyette, gyönyörű falbetéteket szedtek le. Ezek hova lettek?

Az ügyvédnő szerint a falbetéteket és az intarziás parkettát is elraktározták, mire a bíró közölte, hogy mindenképp lesz helyszíni tárgyalás és kihívta a sajtó képviselőit a pulpitushoz, hogy fényképeken is megmutassa, hogy nézett ki korábban és most milyen a Lánchíd Palota. A monológ végén még megjegyzi, hogy „az ütközik jó erkölcsbe, hogy ezek után önök még többszáz millió forintot kérnek”, majd hozzáteszi, hogy „több százmillió forintot dobtak ki az ablakon. Kérdezzék meg az utca emberét, az a társadalom értékítélete.”

"Ha valakit büntetőeljárással fenyegetnek meg, az azt hallja meg először"

Az első tanúmeghallgatás 11 órakor kezdődött, a bíró Nobilis Kristóf nagyvállalkozót, a Lánchíd Palotát bérbeadó cég tulajdonosát nyilatkoztatta a Lánchíd Palota átalakítás előtti állapotáról és arról, hogy valóban fenyegette-e őket feljelentéssel az Eximbank képviselője.

"Ha már egy négyzetmétert felszedtek, az is sok" - fájlalta még egy mondatban az intarziás parkettát a bíró, majd megkérdezte, volt-e bármilyen kitétel a bérleti szerződésben arra vonatkozóan, hogy milyen volumenű átalakításokat végezhet az épületben az Eximbank. "A nekünk bemutatott tervek alapján hozzájárultunk az átalakításhoz, de csak azzal a feltétellel, hogy minden hatósági előírást tartsanak be. Mi óvatos bontást kértünk, hogy a bérleti jogviszony végén, ha kell, az eredeti állapotára visszaalakítható legyen az ingatlan. Mindez azért nem került bele a szerződésbe, mert nem tudtuk, hogy a bérlő milyen átalakítási munkákat akar végezni" - mondta Nobilis, majd hozzátette, az építési dokumentációban foglalt tervek természetüknél fogva elnagyoltak voltak, parkettafeltépésről szó sem volt bennük.

Elmondta, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének igénye először november-december környékén merült fel. Az első találkozót Nátrán Roland korábbi vezérigazgató irodájában tartották, ahol az Eximbank jogászai társaságában közölték vele, hogy érdeksérelem nélkül kérik megszüntetni a szerződést. "Mondtam, hogy az nem fog menni érdeksérelem nélkül, hiszen nemrég írtak alá tíz évet és még át is alakítják. Erre azt mondták, jogi útra terelik az ügyet."

A büntetőeljárás akkor még nem, hanem egy másik, decemberi tárgyaláson merült fel, amit Szíjjártó Péter államtitkára, Kohut Balázs irodájában tartottak. „Ott találkoztunk először ügyvédnővel, aki azzal nyitott, hogy egyezzünk meg, valamilyen módon szálljunk ki ebből és engedjük el a bérlőt, vagy büntetőfeljelentést tesznek. Úgy gondolom, ez egy polgári ügyben elég furcsa. Mindenesetre az ember nem szereti, ha feljelenti a magyar állam képviselője” – mondta Nobilis.

„Mit kértek a megszüntetéssel kapcsolatban?” – vetette fel az alperesi képviselő, mire a nagyvállalkozó azt válaszolta, hogy „mi térítsük meg azt a pénzt, amit beleöltek az átalakításba, mert bár az épület értéke nőtt szerintük, a bérleti szerződés megkötése kárt okozott az államnak. Én viszont úgy gondolom, hogy nem okoztam kárt. Ez az államnak is jó üzlet volt, különös tekintettel a vételi jogra”.

„A szerződés megszüntetéséről volt szó, vagy arról hogy a szerződés érvénytelen? Csak mert nagyon bátran nyilatkozik” – kérdezett a felperesi képviselő is. „Tudja, ha valakit büntetőeljárással fenyegetnek meg, az azt hallja meg először” – közölte Nobilis Kristóf, majd kibővítette azzal, hogy nem emlékszik pontosan, melyik okot jelölték meg először a szerződés felbontására, de abban biztos volt, hogy a jó erkölcsbe ütközés akkor még nem merült fel.

„Még arra is rákérdeztem az ügyvédnőnél, hogy milyen indokkal tennének feljelentést, mert mi semmilyen bűncselekményt sem követtünk el. De ha ügyvédnő úgy gondolja, nyugodtan tegye meg.”

"Nyár végén már úgy éreztem, fogáskeresés zajlik"

Nátrán Roland korábbi vezérigazgató a sokadik meghallgatásakor is tudott még újat mondani, nem is keveset, egyre megdöbbentőbb részletekkel egészítve ki a történetet. Közben az is kiderült, hogy egy belső szabályozási hiba miatt vezérigazgatóként egy ideig egy guriga vécépapír megvásárlásáról sem dönthetett volna, bár ez egyetlen döntését sem érvényteleníti.

Vallomásában elmondta, hogy miután az Eximbank-MEHIB csoport a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá került, először Navracsics Tibor minisztert kellett tájékoztatnia, akihez 2014 júliusában, a szerződéskötést követően kapott időpontot. "Átbeszéltük a legfontosabb stratégiai döntéseket. Természetesen azt is elmondtam, milyen stádiumban van a székházváltás, de a miniszter úr csak a hitelkihelyezésről kért további információkat, a székházváltással kapcsolatban nem volt ellenvetése, nem tett fel kérdést és nem adott útmutatást sem."

Még Navracsics Tibor minisztersége közben, de már Szíjjártó Péter kezdeményezésére a három vezetőből kettőt lecseréltek. "Jeleztem, hogy ez nem lesz előnyös, de a döntést nem tudtam megváltoztatni. Darabos Tamás vezérigazgató-helyettes például három folyamatban lévő projektet is vitt például, az egyik a székházváltás volt. A cserék miatt ezek is késlekedést szenvedtek" - mondta Nátrán Roland, aki elmondása szerint teljesen természetesnek vette, hogy az új helyettesek az intézmény átvilágításával kezdték a munkát. Viszont a költözés is egyre bizonytalanabbá vált.

"Nyár végén már úgy éreztem, fogáskeresés zajlik. Hiába kértem időpontot Szíjjártó Péter miniszter úrtól, hogy iránymutatást adjon székházkérdésben, vele nem tudtam beszélni, csak a kabinetfőnökével, Benkő Szilárddal. Miniszter úr programjába nem fértem bele. A kabinetfőnök arról tájékoztatott, hogy a leállás nem a személyem és nem a bank elleni támadás, hanem politikai jellegű kérdés. Annyit mondott, hogy amikor a kereskedőházak átkerültek a minisztériumhoz, akkor is kerestek új bérleményt, és ugyanúgy szeretnének keresni az Eximbanknak is. Mivel alapvetően miniszter úrral szerettem volna beszélni, a találkozónak további folyománya nem volt. Tájékoztattam a kabinetfőnököt, hogy van egy érvényes szerződésünk a Lánchíd Palotára, és jeleztem, hogy ezt a szerződést nem olyan egyszerű felmondani."

A kereskedőházak a belvárosi Bank Centerből a IX. kerületi Ipar utcába költöztek. Az ott található ingatlanegyüttes Tarsoly Csaba tulajdona. Sem a kabinetfőnöke, sem Szíjjártó miniszter nem hozott fel semmit a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződéssel kapcsolatban, viszont a találkozó után nem sokkal, 2014. szeptember 11.-én a Felügyelőbizottság Kohut Balázs államtitkár, felügyelőbizottsági tag kezdeményezésére vizsgálatot indított a bérleti szerződéssel kapcsolatban. A vizsgálatnak a mai napig nincs ismert eredménye.

Nátrán Roland azt állítja, az államtitkár a tulajdonosi joggyakorlóra hivatkozva mondta, hogy vizsgálat szükséges, de konkrét okot nem jelölt meg. Viszont utasításba adták, hogy a szakértői vizsgálat elkészítésével a jelen perben az Eximbankot képviselő Bártfai Beatrix ügyvédnőt kell megbízni. Pályázat nélkül, a piacinál ötször drágábban. A volt vezérigazgató elmondta, minden dokumentumot egy-két napon belül Bártfai ügyvédnő rendelkezésére bocsátottak, aki végül semmilyen jelentést nem készített. Sem határidőben, sem utána. Amíg Nátrán Roland volt a vezérigazgató, a pénzt sem fizették ki érte. Az ügyvédnő úgy nyilatkozott, Nátrán távozása után sem kapta meg.

Októbertől a Felügyelőbizottság az Igazgatósággal kiegészítve ülésezett. A tulajdonos képviseletében továbbra is Kohut Balázs járt el, aki „rendszeresen hivatkozott arra, hogy milyen döntést vár el, így a székház-ügyben is. November második felében bármilyen jogi álláspont nélkül arra szólított fel, hogy a bank bontsa fel a Lánchíd Palota bérleti szerződését és ezt megelőzően kezdeményezzünk tárgyalásokat a bérbeadóval.”

„Mi volt akkor a politikai ok?” – vetette fel a kérdést a bíró. „Én nem vagyok politikai pozícióban, ezért nem is firtattam. Ezek mondvacsinált okok. A bérleti díj összege hosszas tárgyalások eredménye volt, a piaci viszonyokat tükrözte. Semmilyen szakvéleményt nem láttam, ami indokolná, hogy a szerződést felbontsuk” – válaszolta Nátrán Roland, majd hozzátette: „az egész vizsgálat minősíthetetlenül szakszerűtlen, koncepciózus és tendenciózusan kifogáskereső volt.”

Volt olyan felügyelőbizottsági tag, aki be sem járt az ülésekre, nem olvasta a jegyzőkönyvet sem, de mégis ellenezte Nátrán Roland álláspontját. Kohut Balázzsal az üléseken kívül is próbált kommunikálni, jelezve a bérleti szerződés felmondásával kapcsolatos fenntartásait, eredménytelenül. Ahogy már korábban elhangzott, Varga és Szíjjártó minisztereknek mindezt írásban is elküldte. A bank működését nemcsak az MNB és a PSZÁF, hanem külső auditor cég is vizsgálta. Egyik részről sem merült fel soha, semmilyen aggály, megjegyzés sem a székházszerződéssel, sem a költözéssel kapcsolatban.

Mindeközben az új vezérigazgató-helyettes, Fejérvári Levente a bérelt területek további kibővítése és az opciós időszak kiterjesztése mellett a vezérigazgatót megkerülve vételi ajánlatot is próbált tenni alacsony áron a bérbeadó Nobilis Kristóf cégének. Az Igazgatóság elvont minden, az ingatlanokkal és a székházváltással kapcsolatos hatáskört Nátrán Rolandtól.

„2014 november végén Kohut Balázs arra szólított fel, hogy bontsuk fel a szerződést. Megbíztuk a Baker & McKenzie ügyvédi irodát, hogy vizsgálja meg az ezzel kapcsolatos jogi lehetőségeket. Ellentétben Bártfai ügyvédnő kiválasztásával, itt a szokásos eljárási rendet követve három irodát pályáztattunk, úgy választottuk ki a Bakert. A vizsgálat eredménye az volt, hogy nincsen olyan ok vagy szempont, amely a szerződés érvénytelenségét megalapozná. Kilenc szempontból egyetlen semmisségi vagy megtámadási ok sem merült fel: nem volt bérbeadói szerződésszegés, nem volt olyan szerződéses paraméter, amely a felek közötti gazdasági egyensúlyt vitathatóvá tette volna. A cél az volt, hogy olyan helyzet álljon elő, hogy jogvita nélkül lezárható legyen az ügy, de nem volt.” - vallotta a volt vezérigazgató. Elmondása szerint kétszer próbált közös megegyezésre Nobilis Kristóffal és mind a kétszer azt a választ kapta, hogy „nem érti, hogy mi oka lenne a szerződés felbontására, de ha találunk más bérlőt vagy üzleti megoldást, abba beleegyezik, de az egyoldalú, számára hátrányt okozó megoldásba nem.”

"A tanú című film ezekhez az eljárásokhoz hasonlít"

A Baker & McKenzie megbízásával kapcsolatban a felperes képviselője elkezdte boncolgatni, hogy milyen jogon bízta meg őket Nátrán Roland, ha az ingatlanokkal kapcsolatos jogkörét elvették. "Az igazgatóság azt a jogomat nem vonta el, hogy vezessem a bankot. Azt sem, hogy egy 600 ezer forintos szerződést megköthessek. Kohut Balázs és az ügyvédnő is nehezményezte, amire azt mondtam, nevetséges hogy vezérigazgatóként ne köthessek egy ügyvédi irodával megbízást akkor, amikor a közigazgatási államtitkár azzal bízott meg, hogy tárgyaljak a szerződés felbontásáról. A tanú című film ezekhez az eljárásokhoz hasonlít" - összegezte.

A felperes képviselője közben egy igen kínos joghézagra is felhívta a figyelmet, miszerint az Alapító Okirat úgy rendelkezik, hogy a kötvénykibocsátáson kívül minden döntés az Igazgatóság hatáskörébe tartozik, azaz Nátrán Roland csak az Igazgatóság felállásáig dönthetett volna egyszemélyben. Az is igaz, hogy amikor Nátránt kinevezték, még nem volt Igazgatóság, utána viszont elfelejtették módosítani az alapító okiratot, magyarul az az abszurd helyzet állt elő, hogy a vezérigazgató az igazgatóság nélkül egy tekercs vécépapírt sem vehetett volna, pontosabban 2012 áprilisától 500 millió forintért igen, azon felül csak az igazgatóság jóváhagyásával. Mindettől függetlenül az általa megkötött szerződések érvényesek, így a Lánchíd Palota bérlete is. "A felügyelőbizottsági vizsgálat az alapító okiratra is kiterjedt. Ügyvédnő egyszer sem jelezte, hogy szabálytalanul hoztam volna döntéseket" - reagált a volt vezér.

A legdurvább rész ezután következett, amikor bírói kérdésre Nátrán Roland elmondta, hogy nemcsak Nobilist Kristófot, őt is fenyegették büntetőfeljelentéssel.

"Novemberben a felügyelőbizottsági üléseken ügyvédnő részéről elhangzott, hogy a szerződést aláíró személyekkel szemben büntetőeljárást kezdeményez. Ehhez Kohut Balázs hozzátette, hogy nemcsak büntetőfeljelentést fogunk tenni, de amíg ez a kormány hatalmon van, én a közigazgatásban nem fogok állást kapni."

Az eset szépséghibája, hogy ezek a párbeszédek az ülés szünetében zajlottak le, amikor kikapcsolták a magnót, viszont több embert is megnevezett, aki fültanúja volt. "Ennek, amit most elmondott, súlya van, ez most közokiratba kerül, ugye tudja?" - fordult a bíró Nátrán Rolandhoz, mire ő csak annyit válaszolt, hogy "de bíró úr, mi mást mondhatnék, ha így történt? Igazmondási kötelezettségem van".

"Ügyvédnő, nem a bírósággal szembeni étteremben kellene ebédelni a tanúval!"

Az elhangzottak után szinte már fokozhatatlannak tűnt a hangulat, amikor az ebédszünet után a nap utolsó - az Eximbank képviselője által indítványozott - tanúja, Burján Ildikó meghallgatása következett, aki a perbeli időszakban Darabos Tamás korábbi vezérigazgató-helyettes asszisztense volt, ma az Eximbank operációs kabinetvezetője.

Rögtön a meghallgatás elején az alábbi párbeszéd zajlott le a bíró és a tanú között:
- Ügyvédnővel régen beszéltek egyébként?
- Szabadságon voltam, az elmúlt pár hétben nem beszéltem.
- Hol tetszett ma ebédelni?
- Ja, reggel itt találkoztam az ügyvédnővel és a szemben lévő étteremben ebédeltünk.
- Én is ott ültem?
- Ott ült bíró úr is, körülbelül három asztallal odébb.

"Etikai szabályokról beszélünk, ügyvédnő" - fordult ezek után Bártfai Beatrixhoz a bíró - "nem a bírósággal szembeni étteremben kellene ebédelni a tanúval", mire az alperesi képviselő kijelentette, hogy ő is ott ebédelt és az aktát is látta az asztalon. "Ezt kabarénak sem gondolom, inkább tragédiának" - tette hozzá, majd a bíró közölte, hogy ezek után Burján Ildikó vallomását akár ki is rekeszthetné a bizonyítékok köréből.

"Sajnos ügyvédnő az a probléma, hogy maga erre azt mondja, hogy ez nem probléma" - mondta a bíró Bártfai Beatrixnak, aki mindössze annyit reagált, hogy "de Nobilis Kristóf és Mátrai ügyvéd úr is hosszas eszmecserét folytatott Nátrán Rolanddal a folyosón". "Miért nem akkor tetszett ezt mondani, amikor a tanúvallomásokat felvettük? Ha nekik szabad, önnek is?" - kérdezett vissza a bíró. Nem konkrétan a perhez tartozik, de az etikai vonatkozások miatt meg kell említenünk, hogy az ügyvédnő nemrégiben a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki székére pályázott.

Nyilván kérdés, hogy mennyire várható elfogult vallomás egy olyan tanútól, akit korábbi pozíciójából előléptettek, de a bíró azért megadta az esélyt. Burján Ildikó elmondta, vezérigazgatói asszisztensként a bejövő emailek kezelése és iktatása is a feladatai közé tartozott. Állítása szerint 2013-ban Darabos Tamás megkérte, hogy a Lánchíd Palotával kapcsolatos levelezéseket ne iktassa és ne nyomtassa ki, mert "az ügy szenzitív". 2014-ben a választások közeledtével elkezdődött az iratrendezés, amelynek során néhány visszadátumozott dokumentum is készült, a feljegyzéseket a volt vezérigazgató-helyettes diktálta.

"Most arra nyilatkozik, hogy okirathamisításban is részt vett?" - döbbent meg a bíró, aztán találgatott: "ezek szerint ebédnél mégis a levesről beszéltek".

Ezek után a tanú ebben a körben megtagadta a további vallomást, de abban viszont teljesen biztos volt, hogy Nátrán Roland is tudott a dologról, amit a volt vezérigazgató tagadott.

Ennek megfelelően a szembesítés tökéletesen eredménytelen volt. Előkerült még néhány furcsaság, például egy két héttel későbbi jegyzőkönyv-iktatás, illetve az, hogy a jelenlegi vezérigazgató-helyettes Fejérvári Levente helyett ennek a tanúnak az állítása szerint Nátrán Roland rendelte meg azt az értékbecslést, amiről - mint a korábbiakból is kiderült - valójában nem is tudott.

Kíváncsian várjuk a szerdát. Folytatjuk!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!