Windisch László kijelentette

Brókerbotrány: "nem erkölcsi, hanem jogi kérdés a Beva kártalanítási kötelezettsége"

Nem a legális kötvényekkel kapcsolatosan tárt fel ugyanis visszaélést az MNB, hanem a befektetési szolgáltatási tevékenység keretében elkövetett csalásról lehet szó.

2015.04.02 17:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az MNB alelnöke jogi kérdésnek tartja a Beva kártalanítási kötelezettségét, és jelezte, hogy a jegybank akár közérdekű kereset benyújtásával a bíróság előtt is kiáll a megkárosított befektetők érdekében a Bevával szemben. Windisch László az MTI-nek azt is megerősítette, hogy a Quaestor Bank betétessel nem rendelkező, "üres" bank.

Nem erkölcsi, hanem jogi kérdés a Beva kártalanítási kötelezettsége a Quaestor-ügyben - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI megkeresésére. Nem a legális kötvényekkel kapcsolatosan tárt fel ugyanis visszaélést az MNB, hanem a befektetési szolgáltatási tevékenység keretében elkövetett csalásról lehet szó.

"Nem a vállalati kötvényekkel együtt járó kibocsátói kockázat miatt keletkezett a befektetők kára, hanem a befektetési szolgáltató visszaélése miatt. Kibocsátói kockázatról - amire nem terjed ki a Beva biztosítása - akkor lehetne beszélni, ha valódi kötvényeken keresztül valós gazdasági tevékenységet finanszíroztak volna a kötvényvásárlók, s a hitelezett gazdasági társaság, vagy cégcsoport csődbe ment volna" - hangsúlyozta Windisch László.

Kiemelte: a Quaestor esetében egészen másról van szó, hiszen ez esetben a befektetők nem kaptak pénzükért valódi értékpapírt, így a befizetett pénzükből nagy valószínűséggel nem is valósítottak meg a cégcsoportnál befektetést, beruházást.

Kifejtette: az MNB gyanúja szerint - amelyet alátámaszt az előzetes letartóztatások elrendelése is - bűncselekményekről van szó, azaz a befektetők pénzükért cserébe semmilyen értékpapírt nem kaptak. Windisch László szerint gyakorlatilag mind a három - azaz a Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír Zrt és a Quaestor-ügyben ugyanolyan, 10-15 évnél régebben zajló visszaéléseket tártak fel a felügyeleti munkatársak.

A jegybank alelnöke jelezte: az MNB határozottan képviselni fogja a kártalanítással kapcsolatos jogi álláspontját a Beva igazgatótanácsában, de ha nem sikerül véleményét ilyen módon érvényre juttatnia, akkor akár közérdekű kereset benyújtásával a bíróság előtt is ki fog állni a megkárosított befektetők érdekében.

A Quaestor cégcsoport kötvénykibocsátó cégét - az álcsőd bejelentéssel ismertté vált Quaestor Hrurira Kft-t - valóban alig három hónappal azelőtt jegyezte csak be a cégbíróság, hogy 2007-ben első, 50 milliárd forintos kötvényprogramját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jóváhagyta - erősítette meg Windisch László. Elmondta: 2007 óta minden évben volt engedélyezett kötvényprogramja a társaságnak, hiszen a lejáró vagy visszavásárolt kötvények miatti finanszírozási igényt új kötvények kibocsátásával fedezhette a vállalkozás. Az engedélyezett kötvényprogram ugyanakkor semmilyen összefüggésben sincs a feltárt visszaélésékkel - hangsúlyozta a felügyeleti vezető.

"Az, hogy lett volna lehetősége a cégcsoportnak akár a valódi, éppen 58 milliárd forintnyi kötvényen felül is legális kötvényeket értékesíteni, nem befolyásolta azt, hogy az embereket átverve fiktív, azaz nem létező értékpapírt árultak. Mint ahogy általában, sajnos nem befolyásolja a bűn útjára tévedetteket az, hogy egyébként lenne lehetőségük a szabályok keretei közt is maradni" - mondta Windisch László.

Hozzáfűzte: ha az engedélynek megfelelő igazi kötvényeket értékesített volna a befektetési szolgáltató, akkor azt kimutatható - mérlegben is szereplő - módon a cégcsoport finanszírozására, beruházásokra kellett volna költenie. A visszaélést ugyanakkor bármilyen értékpapírral elkövethette a Quaestor befektetési vállalkozása, mint ahogyan korábban ez jellemző is volt a társaságra - ismertette Windisch László a vizsgálat legfrissebb megállapításait.

Rámutatott: a Quaestor-ügy kapcsán egyetlen bank esetében sem merül fel olyan kockázat, mint amilyen a Buda-Cash-ügy kapcsán a DRB bankcsoportnál jelentkezett.

Windisch László hangsúlyozta: nincsen egyetlen bank eszközei között sem Quaestor-kötvény, egyetlen bank sem tartotta értékpapírjait a Quaestornál, és a cégcsoporthoz tartozó bank ténylegesen egy nem működő, betétessel nem rendelkező, azaz "üres" bank.

Az MTI kérdésére az MNB alelnöke megerősítette: a Quaestor Bank tulajdonjogát is zárolták a büntetőeljárás során.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.