Persona non grata

Az nem is úgy volt: Orbán nem akart találkozni Jaroslaw Kaczynskivel

A Miniszterelnökség kijelentette, hogy nem is kezdeményeztek találkozót Jaroslaw Kaczynskivel. Orbán csak virágot vitt és arany ernyőt hozott.

_{2015.02.19 22:39}_MTI/ma.hu

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_{Vajon a virág is protokollsértő, mint a kézcsók? - Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna}

Orbán Viktor miniszterelnök nem tervezett találkozni Jaroslaw Kaczynskivel - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A közlemény szerint "a sajtóban megjelent híresztelések kapcsán fontos leszögezni, hogy sem a Miniszterelnökség, sem Orbán Viktor miniszterelnök nem tervezett és nem is kezdeményezett a mai napra találkozót Jaroslaw Kaczynski pártelnökkel Varsóban". A lengyel politikus egyébként az ellenzéki Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke.

A magyar miniszterelnök egynapos varsói látogatása során Ewa Kopacz lengyel kormányfővel tárgyalt, és előadást tartott a Lengyel Gazdasági Kamara rendezvényén, ahol átvette az Arany Ernyő-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek meg, akik jelentősen hozzájárultak az európai és a lengyel gazdaság fejlődéséhez. Korábban Bronislaw Komorowski jelenlegi és Lech Walesa volt köztársasági elnök, XVI. Benedek pápa, Leszek Balcerowicz volt jegybankelnök és Jerzy Buzek volt miniszterelnök, az Európai Parlament korábbi elnöke vehette át az elismerést.

_{Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna}

Varsó csak kamu?

A FAZ Orbán hallgatása Putyin mellett címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy egy régi jogi alapelv szerint beleegyezést fejez ki, aki hallgat, holott beszélhetne és kellene is beszélnie, és ebben az értelemben Orbán Viktor "meglehetősen messzire távolodott el az európai konszenzustól", amikor a Vlagyimir Putyinnal tartott sajtótájékoztatón nem beszélt a tűzszünet megsértéséről és hallgatott, amikor az orosz elnök "gyakorlatilag megadásra szólította fel" a Debalcevében harcoló ukrán erőket és "a milíciák tényleges főparancsnokaként" lépett fel. A szerző szerint Orbán megpróbált "ellensúlyt teremteni" azzal, hogy ellátogatott Kijevbe, és ilyen próbálkozásként lehet értékelni varsói látogatását is, de "mindezt túlharsogta" Putyin budapesti "munkalátogatása".

Nehéz beszélgetés folyt erről...

_{Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna}

Alapvető fontosságúnak nevezte az Európai Unió és a visegrádi országcsoport egységét az ukrajnai helyzet ügyében Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök Orbán Viktor kormányfővel tartott csütörtöki varsói tárgyalásán.

"Őszinte és nehéz beszélgetést folytattunk az Európai Unió és a visegrádi országok Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról, ahogyan az a barátok között szokás. Ebben az őszinte és nehéz beszélgetésben tudattam Orbán miniszterelnök úrral, hogy az EU-tagországok és a visegrádi országok egysége az ukrajnai helyzettel szemben alapvető fontosságú" - jelentette ki Kopacz a két kormányfőnek a megbeszélést követő közös sajtóértekezletén.

A lengyel miniszterelnök emlékeztetett az 1848-as szabadságharc és az 1956-os magyar forradalom idején megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásra.

"Lengyelországot és Magyarországot mindig igazi, nemcsak a közmondásból ismert barátság kötötte össze. Kiváló példája ennek Bem József tábornok alakja, aki Lengyelország és Magyarország közös hőse, az ő személyében összefonódik a történelem és az értékek közössége. Büszke vagyok arra, hogy országaink az elnyomatás évei után ma a Nyugat közösségének tagjai" - mondta Kopacz.

A lengyel kormányfő rámutatott, hogy a rendszerváltás során a két országnak joga volt önnállóan dönteni sorsáról, és nyomatékosította: ugyanolyan jog illeti most meg Ukrajnát. Elmondta, hogy a két nemzet "külső segítségnek köszönhetően" nyerte el a függetlenségét a rendszerváltás idején, ezért Lengyelországnak és Magyarországnak "becsületbeli kötelessége van" a most függetlenségükért harcoló nemzetekkel szemben.

Kopacz Lengyelország szempontjából alapvetőnek minősítette "Oroszország Ukrajna elleni agressziójának" elítélését, és hangsúlyozta: ugyanolyan fontos a visegrádi együttműködés is. Kijelentette: "Magyarország és Lengyelország mindig veszített, amikor a nemzetközi politikában a jogot az erőszak váltotta fel".

Mi lehet az a "speciális hely"?

_{Valamit nem értett jól a lengyen miniszterelnök - Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna}

Magyarország továbbra is eltökélt a lengyel-magyar barátság mellett, a magyar és a lengyel mindig is szabadságszerető népként tekintett egymásra - jelentette ki Orbán Viktor a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón.

Ukrajna ügyében Orbán Viktor azt mondta: Magyarország üdvözli a közelmúltbeli második minszki megállapodást.

"Üdvözöljük, hogy múlt héten az Európai Unió ezt a megállapodást tette a közös európai álláspont alapjává. Az európai egység ma a Minszk 2-es megállapodás körül jött létre" - fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "Magyarország ezt az európai egységet, amely erre a minszki megállapodásra épül, a végsőkig támogatni és védelmezni fogja, és (...) Lengyelország e tekintetben számíthat is Magyarországra".

A fegyvereket le kell tenni, a fegyvereket ki kell vonni a veszélyes zónából, Ukrajnának alkotmányos reformot kell végrehajtania, és Európának dolgoznia kell azon, hogy Oroszországgal közösen egy eurázsiai gazdasági térséget hozzon létre - sorolta a minszki megállapodást idézve.

Orbán Viktor jelezte, "gyakorlati kérdésekről" is szót ejtettek a lengyel kollégájával folytatott megbeszélésen, így például a visegrádi négyek együttműködéséről, az energiaunió kérdéséről és a közös fellépésről az EU különböző színterein a közös érdekek alapján. Utóbbira példaként említette a német minimálbér hatását a közép-európai szállítmányozási iparágra.

A magyar kormányfő hozzátette, hogy "Lengyelország mindig is egy speciális helyet foglal majd el a szívünkben". Ez még olyan nehéz pillanatokban is lehetséges volt - idézte fel -, amikor a magyarok a lengyelek ellenségeivel voltak szövetségben, "mégis megtaláltuk a módját annak, hogy a lengyel-magyar barátságot fenntarthassuk".

Talán ezért nincs még döntés az államfő moszkvai útjáról

Még nem született döntés arról, hogy Áder János köztársasági elnök részt vesz-e a májusi moszkvai ünnepségeken - közölte az MTI érdeklődésére csütörtökön Altorjai Anita a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtóigazgatója.

Tájékoztatott arról is, hogy az ünnepségre a hivatalos meghívó már hónapokkal ezelőtt megérkezett.

Vlagyimir Putyin orosz államfő keddi budapesti látogatása alkalmával Orbán Viktor miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy meghívta Magyarország köztársasági elnökét a világháborús győzelem 70. évfordulóján tartandó májusi moszkvai ünnepségre.

Ezért járt az Arany Ernyő

A nemzeti tőke megerősítése, versenyképessé tétele nemcsak üzleti ügy, hanem szabadság kérdése is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Varsóban, a lengyel gazdasági kamara rendezvényén, ahol gazdaságpolitikája elismeréséül Arany Ernyő-díjjal tüntették ki.

A kormányfő úgy fogalmazott: nem tud elképzelni olyan szabad Magyarországot vagy szabad Lengyelországot, ahol a nemzeti tőke háttérbe szorul, és nem kapja meg azt a segítséget, amellyel leküzdheti a negyven év kommunizmus alatt a Nyugattal szemben összegyűjtött hátrányt, hiszen "nekünk most azokkal kell versenyeznünk, akiknél nem volt kommunizmus".

Mint mondta, mindig elismerte az Európai Unió versenysemlegességi szabályait, de mindig azt gondolta, hogy a közép-európai államoknak kötelességük - a szabályok adta kereteken belül - a lehető legtöbbet tenni a nemzeti tőke megerősítéséért.

Magyarországot Orbán Viktor úgy jellemezte a mintegy 200-250 fős hallgatósága előtt mint egy politikai fekete bárányt és mint gazdasági sikertörténet. A magyar stratégia lényegének nevezte, hogy "úgy akarunk változtatni a rólunk kialakult kedvezőtlen megítélésen, hogy olyan gazdasági sikereket akarunk elérni, amelyek nyertesekké, győztesekké tesznek bennünket".

A magyar gazdaság, a sajátos magyar válságkezelési modell eredményei között említette az évek óta 3 százalék alatti költségvetési hiányt, az államadósság-csökkentést, az arányaiban a némettel versenyképes külkereskedelmi mérleget, a gazdasági növekedést és a csökkenő munkanélküliséget. Megerősítette azt a kormányzati célt is, hogy 2018-ra gyakorlatilag egyetlen munkanélküli se legyen az országban.

Összegzése szerint "Magyarország szép jövő előtt áll", és bár az út nehéz, de szerinte csak ez vezet el a sikerhez.

_{Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna}

Orbán Viktor csaknem félórás beszédében sürgette a Lengyelország és Magyarország közötti "mindennapi gazdasági együttműködés" megerősítését, hiszen - mint fogalmazott - "Európa jövője itt van, Közép-Európában". Jelezte, hogy Magyarországon ma 341 lengyel cég dolgozik, a lengyel-magyar kereskedelmi forgalom pedig tavaly több mint hét százalékkal nőtt.

A miniszterelnök az Európai Unióval kapcsolatos véleményét ismertetve úgy fogalmazott: "az a projekt, amit EU-nak nevezünk, az momentán elakadt". A monetáris uniót nem követte költségvetési unió, az Európai Központi Bank szerepével kapcsolatban széttartanak a vélemények, és a globális versenyben a kontinens vesztésre áll - sorolta.

Mindebből szerinte "kényelmetlen igazságok" fakadnak, így például az, hogy senki sem oldja meg a másik helyett a házi feladatát, azaz amíg a bajban lévő országok nem teszik rendbe otthon a saját gazdaságukat, addig nem lesz európai fellendülés sem. Megjegyezte, kevesen merik kimondani Európában, hogy ugyanazért a pénzért egyre többet kell dolgozni.

Európa helyzetének megváltoztatásához politikai vezetésre lenne szükség - mondta Orbán Viktor, aki a "kényelmetlen kérdések" között beszélt az európai energiahelyzetről is. Az európai versenyképtelenség legfőbb okának a magas energiaárat nevezte, majd kijelentette: valakinek lassan ki kellene mondania, hogy "a magunkfajta országok számára", amelyek nem elég gazdagok, "az alternatív energia szinte finanszírozhatatlan". Hozzátette ugyanakkor, hogy a nukleáris energia szerinte nem nélkülözhető Európában.

A kormányfő úgy vélte, azt a "különösen kényelmetlen igazságot" is ki kellene mondania valakinek, hogy "nem tudunk versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül".

Úgy összegzett: "ma Európában az energia ügyében az ár a legfontosabb, a klíma csak a második".

Európa helyzetével kapcsolatban jelezte ugyanakkor, hogy nagy reményeket fűz az unió új vezetéséhez, és megtisztelőnek nevezte, hogy Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök áll az Európai Tanács élén.

Orbán Viktor kitért az ukrán válságra is, amellyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy jól láthatóak az országok közti különbségek, miközben mindenki az európai egység fenntartását hangsúlyozza. "Mi, magyarok is így vagyunk ezzel, hiszen Európának erőt kell mutatnia, és ha nincs egység, akkor nincs erő sem" - mondta.

Varsói programjáról szólva úgy fogalmazott, erős és izgalmas tárgyalása volt Ewa Kopacz lengyel miniszterelnökkel, akivel végül közösen megerősítették a lengyel-magyar barátságot.

"Magyarország mindig számíthatott Lengyelországra, és ezért mi mindig is hálásak voltunk, és hálásak is maradunk" - jelentette ki Orbán Viktor.

Marek Kloczko, a lengyel gazdasági kamara elnökhelyettese az Arany Ernyő nevű kitüntetés átadása előtt indoklásul arról beszélt: amikor az Orbán-kormány 2010-ben hatalomra került, Magyarország katasztrofális gazdasági helyzetben volt, az Orbán Viktor vezette kabinet e mélypontról hozta fel az országot.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!