S3

Indulnak a K+F+I-s pályázatok!

Magyarország számára kitörési pontot jelenthet a kutatás-fejlesztés és innováció, ezért több pénz jut a következő években a K+F+I-re, melynek mindenekelőtt a gazdasági fejlődést kell szolgálnia.

2014.11.07 11:20ma.hu/mti

Hazánknak a gazdasági fejlődés érdekében a térség kutatási és innovációs centrumává kell válnia, Kurucz Éva kormányszóvivő szerint ennek érdekében a kormány rövid időn belül a jelenlegi 1,4-ről 1,8 százalékra növeli a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordított GDP-arányos költést, az újonnan létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pedig általános felelősséggel bír mindezért.

Pálinkás József, a hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal "kormányzati ciklusokon átívelően" látja majd el a terület irányítását, "koordinációját az uniós és hazai források tekintetében".

Az új hivatal katalizátora kíván lenni a folyamatnak, hogy ne pusztán ágazati érdekek mentén és folyamatos átszervezésekkel történjen a kutatás-fejlesztés kezelése. A rendelkezésre álló források nominálisan is nőnek majd, és hatékony felhasználás mellett sokkal jelentősebb összegek juthatnak a tényleges kutatás-fejlesztésre.

Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség

A jelenlegi elképzelések szerint az intézményrendszer változatlan marad, a gazdaságban, az egyetemeken, kutatóintézetekben lévő kutatási műhelyek fenntartása továbbra az érintett fenntartók feladata lesz.

Létrehozzák a kutatás-fejlesztési és innovációs alapot is, amelyből mind az alap-, mind az alkalmazott kutatásokat, valamint az innovációt fogja finanszírozni a kabinet. A jelenlegi kutatási és technológiai innovációs alap támogatási módja Pálinkás József szerint gyakran zűrzavaros volt, a jövőben átláthatóbb és gyors rendszerben történik majd a források odaítélése és ahol jobb pályázatok lesznek, oda jut majd a több pénz is.

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) forrásai szintén az új alaphoz kerülnek, sőt az OTKA-iroda munkatársai átkerülnek az új hivatalba. Az OTKA a kutatástámogatás területén mind szervezetileg, mind a támogatások odaítélésében, mind a pályázati eljárásokat tekintve példamutatónak számít, ezért a források odaítélése az OTKA eddigi, megszokott metódusa alapján történik majd, és ezt a támogatási kultúrát az egész alapnál meg szeretnék honosítani.

Pálinkás József arra biztat minden magyar kutatót, hogy pályázzon az OTKA-felhívásokra, és a fentiekkel kapcsolatban a kutatás-fejlesztés szereplőitől, a vállalkozásoktól, az egyetemektől és a kutatóintézetektől egyaránt bizalmat kért.

Stratégia mentén

A kutatás-fejlesztések és innováció 2020-ig szóló fő irányainak kijelöléséről tartott társadalmi egyeztetés alapján a héten el is készült intelligens szakosodási stratégia. A stratégia kidolgozását az Európai Unió strukturális alapjaiból a következő években kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható, csaknem kétszeresére emelt, 700 milliárd forintos pályázati keret indokolja. A gazdasági növekedést elősegítő kutatások gyakorlati hasznosítása ugyanis csak akkor gyorsulhat fel igazán, ha az uniós országok régiónként számba veszik, miként lehetne az adott térségben meglévő szellemi kapacitásokat néhány kiemelt feladatra összpontosítani.

A 20 helyszínen megtartott társadalmi egyeztetéseken kutatóintézetek, egyetemek, civil szervezetek, vállaltok képviselői vettek részt. A tanácskozások tapasztalatai is igazolják, hogy nálunk a gazdaság további erősödésében főként az egészségiparban, a biotechnológiában, az energetikában, a jármű- és szoftveriparban, az irányítástechnikában és az új anyagok kifejlesztésében halmozódott fel olyan kapacitás, amely a tudományos kutatások nemzetközi világában is versenyképes.

A tudásbázisok Budapesten kívül néhány régióban koncentrálódnak, de a régi tudományos fellegvárak - Debrecen, Szeged, Miskolc - mellett újak is felnőnek, mint például Veszprém vagy elsősorban az autóipar szellemi háttereként Győr és vonzáskörzete. Más régiókban, mint például Nógrád és Tolna megyében kevés a tudományos intézmény, e vidékeken a fejlesztéseknél a hangsúlyt például élelmiszer-előállításra, a biotermesztésre, a környezetbarát szolgáltatások hálózatának kialakítására célszerű fektetni.

Jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, amely a jövő évtől 1,8 százalék fölé emelkedhet. Az uniós átlaghoz képest ez is szerényebb ráfordítást jelent. De éppen a formálódó intelligens szakosodási stratégia jóvoltából a tudományos teljesítmények hatásfoka nagyobb mértékben javulhat, ami pedig lendületet adhat a gazdaság fejlesztéséhez.

Az MTI tudósítói néhány Budapesten kívüli tudományos műhelyben zajló, kiemelt kutatásnak jártak utána.

A Debreceni Egyetemen (DE) az egészségipart kiszolgáló kutatások élveznek elsőbbséget - közölte Szilvássy Zoltán rektor. E körbe a betegellátással kapcsolatos, az orvosbiológiai és gyógyszeripari, az egészségügyi informatikát, valamint az egészségturizmust érintő kutatások, fejlesztések sorolhatók. A tudományos munka egy része nemzetközi együttműködésben zajlik, ilyen például a DE és az AYUSH indiai Ájurvéda Akadémia között nemrég kötött megállapodás, amelynek eredményeként a debreceni egyetem az európai Ájurvéda kutatások központja.

Szegeden már folyik az unió egyik tudományos nagyberuházásaként a lézeres kutatóközpont építése. Márton Gergely, a beruházás sajtóreferense azt mondta, hogy a központ megvalósításának első fázisára 36,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyobb hányadát az EU biztosítja. A kutatóközpontban rendkívül rövid, nagy energiájú lézerimpulzusokkal ultragyors fizikai alapfolyamatokat vizsgálnak majd, de a berendezések a biológiai, orvosi és anyagtudományok számára is hasznosak lehetnek. A tervek szerint a hajdani szovjet laktanya területén épülő intézmény körül tudományos parkot alakítanak ki, ahol a kutatási eredményeket felhasználó csúcstechnológiai cégek telepedhetnek meg.

A veszprémi Pannon Egyetem és az IBM fejlesztései közül jó néhány a hétköznapi életben is hasznosítható, például a Veszprém városnak készített szoftverrendszer, amely garantálja, hogy az internetes felületre érkező állampolgári bejelentések nem maradnak válasz nélkül és a bejelentő folyamatosan értesül a panaszkezelés állásáról.

Bertók Botond, az egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánhelyettese elmondta: a rendszer jól vizsgázott, az ügyfelek elégedettebbek mint korábban. Jelenleg az egyetem és az IBM egy közös pályázaton dolgozik, amely a különböző munkafolyamatokban segít a helyes döntések meghozatalában. Matematikai modellek útmutatása alapján határozzák meg például, hogy egy közmű mely eleme szorul gyors felújításra. A rendszer korábbi minták alapján képes javaslatot tenni bizonyos tevékenységek átütemezésére is a határidők pontos betartása érdekében. Ezen fejlesztések kapcsolódnak az IBM globális kutatásaihoz, ezért várhatóan a nemzetközi piac érdeklődését is felkeltik - tette hozzá a dékánhelyettes.

A győri Széchenyi István Egyetem az Audi Hungária tudományos tükörképe, a járműgyáréval párhuzamosan bővült és mélyült tevékenysége - mondta Földesi Péter rektor. Amellett, hogy az egyetemről kerül ki a cég mérnökeinek jelentős hányada, jelentős kutatási tevékenységet is folytatnak az autógyár számára.

Az anyagtudomány, a gyártás- és a kenéstechnika terén éppúgy dolgoznak az Audinak, mint legújabb, a múlt hónapban megnyitott járműfejlesztési laborjukban, ahol például akusztikai vizsgálatokat folytatnak. A tervek között a járműveken belüli és az egyes kocsik közlekedését összehangoló, a vezetést megkönnyítő, a biztonságot fokozó rendszer fejlesztése szerepel - közölte a rektor.

Palkovics szerint is a jövő kulcsa a kutatás-fejlesztésben rejlik

Magyarország versenyképességének és gazdasági növekedésének egyik kulcsa a kutatás-fejlesztésben rejlik - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Veszprémben.

Palkovics László a Magyar Tudomány Napja alkalmából tartott ünnepségen, a Pannon Egyetemen úgy fogalmazott: fontos, hogy 2020-ra a mai 37 ezres kutatói létszámot 56 ezerre növeljék, a területre fordított összeget pedig megduplázzák. Szeretnénk elérni, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított egyetemi források mértéke a GDP 0,24 százalékáról 0,5 százalékra, vagyis a duplájára nőne - mondta.

Az államtitkár megjegyezte, ahhoz, hogy az egyetemek valódi húzóerőt jelentsenek a gazdaságban, és az intézményekben zajló kutatás-fejlesztési tevékenység nemzetközileg is hangsúlyosabbá váljon, azt sokkal koordináltabban és hatékonyabban szeretnék folytatni.

Ennek érdekében a nem versenyképes, a források elaprózódásához vezető, egymástól elszigetelt kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységek közt megteremtik az együttműködés feltételeit. Mint mondta, kialakítják az intézmények közti KFI-hálózatokat, úgy, hogy minden egyetem a saját fókuszterületén végezzen kimagasló kutatási tevékenységet, és a hiányzó kompetenciákat a más intézményekkel való együttműködés révén fedje le.

Ezzel párhuzamosan véleménye szerint több kutatóra van szükség az intézményekben, akiknek rendelkezniük kell a megfelelő tudományos képesítéssel. Palkovics László elmondta, míg jelenleg a teljes beiskolázott létszámhoz viszonyítva 22 százalék a doktori fokozatot szerzettek aránya, addig terveik szerint az évtized végére ez az arány eléri a 30 százalékot.

A tudomány művelése Veszprémben évszázadok óta hagyomány - mondta az egyetem és a város kapcsolatára utalva Veszprém polgármestere. Porga Gyula (Fidesz-KDNP) leszögezte: "tudásalapú társadalmat építünk, mely elképzelhetetlen tudós fők, tudományos közösségek nélkül".

Együttműködés, innováció és felelősségvállalás jellemzi a Pannon Egyetemet - jelentette ki az intézmény rektora. Friedler Ferenc kiemelte, az egyetem működésében a három fő folyamatot, az oktatási, kutatási és innovációs tevékenységet a tartós minőség, hatékonyság és versenyképesség érdekében egyenrangúnak kell tekinteni.

Az ünnepségen Doctor Honoris Causa címet vehetett át Gyulai József akadémikus, tudományos és iskolateremtő munkássága elismeréseként. A Pannon Egyetem Díszpolgára címet adományozták Kroó Norbertnek, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke, jelenlegi elnöki tanácsadója részére. Professor Emeritus címet vett át Kovács Árpád professzor, a Veszprém város által alapított Polinszky-díjat pedig Bertók Botond egyetemi docens kapta.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.