Gyilkosság, megtorlás

Lubomíra Höff és Biszku Béla: két perben is ítélet születhet kedden

Ma hozhat jogerős döntést a Győri Ítélőtábla annak a szlovákiai nőnek az ügyében, aki 2012 decemberében egy mosonmagyaróvári tóba ölte kisfiát.

2014.05.13 08:21MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Lubomíra Höfföt első fokon, tavaly ősszel 14 év fegyházbüntetéssel sújtotta a Győri Ítélőtábla, 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölésben és személyi szabadság megsértése miatt. Az utóbbi vádpontban azért marasztalták el, mert tette elkövetése előtt férjét - aki hónapokkal korábban kezdeményezte válásukat, és akinél a bíróság elhelyezte közös gyermeküket - bezárta a fürdőszobába. Így indult hároméves fiával a jeges tóhoz, és beletette a gyereket, aki ezután belefulladt a vízbe.

Köszler Ferenc bíró utalt arra az ítélethirdetés során, hogy súlyos kettősség volt észlelhető a vádlott által a bíróságon elmondottakban. "Nehéz volt eldönteni, hogy a gyereket sajnálja, hogy meghalt, vagy saját magát" - mondta. A bíró megjegyezte: a vádlott nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, de személyiségzavaros, ez azonban nem befolyásolta tette elkövetésekor, hogy felismerje annak következményeit. Márpedig abból, hogy az úszni nem tudó gyermeket az egyméteres, jeges vízbe tette, egyértelmű, hogy kívánta a halálát.

Elsőfokú ítélet várható - a perbeszédek elhangzása után - Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt egykori pártvezető büntetőperében ma a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az állampárt egyik vezető testületének, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat. Ez a fegyveres testület az állampárt hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és ennek érdekében kegyetlen leszámolásokat, megtorlásokat hajtott végre. A vádirat kitér arra is, hogy az alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. Például 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott "vörös zászlós" tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonák lövéseitől negyvenhatan, köztük nők és gyerekek haltak meg.

Biszku Béla az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.

A vádbeli háborús bűntettek akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetők.

Biszku Bélát amiatt is megvádolták, mert 2010 nyarán egy televíziós nyilatkozatában tagadta a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét.

A 92 éves vádlott az eljárás során nem tett érdemi vallomást, csupán bűnösségét tagadta, de az kiderült a tárgyalásokon, hogy 1956-ot ma is ellenforradalomnak tartja.

A tárgyaláson ismertetett dokumentumok szerint voltak olyan karhatalmisták által elkövetett atrocitások, amelyeket már a korabeli pártvezetés is helytelenített.

Az elsőfokú büntetőper március közepén kezdődött.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.