Mol: félmilliárd forint öt hazai egyetemnek

Minden szakon lesz államilag finanszírozott férőhely

Külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak.

2013.11.13 14:37ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely a jövő évben - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, miután szerdán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) tárgyalt a fővárosban és megerősítették a témában kötött korábbi részmegállapodást.

A Balog Zoltán miniszter és Körösparti Péter HÖOK elnök által aláírt dokumentumban a korábbi egyezséghez hasonlóan 16 szakon - közte közgazdász, jogász- és kommunikációs képzésben - külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak, az ezt elérő, vagy meghaladó hallgatóknak állami ösztöndíjas helyeket biztosítanak. A kormány törekszik arra, hogy ezeken a szakokon a 260 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson állami ösztöndíjas helyeket.

A dokumentum kitér arra is, hogy az aláírók szerint a felvételi eljárás új rendszerére történő átállás sikeres volt, az előző évhez képest nőtt az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók száma.

Balog Zoltán bejelentette azt is, hogy a felsőoktatás jövőre több mint 18 milliárd forintos pluszforrással számolhat.

A megállapodás kitér még arra, hogy a felek folytatják együttműködésüket a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében, mind kétoldalúan, mind a felsőoktatási kerekasztal keretei között. Fontosnak tartják, hogy a kormány minél előbb tárgyalja meg a kerekasztal által kidolgozott és elfogadott finanszírozási modellt és a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását. Az MTI kérdésére, hogy a felsőoktatási törvény módosítása még idén a parlament elé kerülhet-e, a miniszter azt mondta: ez azon múlik, hogy mi lesz a sorsa a felsőoktatási kerekasztal munkaanyagának. Mint mondta: azt vállalták, hogy beviszik a kormány elé a munkaanyagot. Hangsúlyozta: ő azt forszírozza, hogy a kabinet minél előbb tárgyaljon róla, hogy legyen idő, - ha szükséges -, még ebben ciklusban elfogadni a változtatásokat.

Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki - rögzítette.

A dokumentum szerint a felek üdvözlik és indokoltnak tartják az állami felsőoktatási intézmények felelős és hatékony irányítását, melynek részeként elfogadják a kancelláriarendszer kialakítását.

Az még nem dőlt el, hogy a kancellária rendszert kísérleti jelleggel bevezessék-e már most január 1-től bizonyos intézményeknél, vagy egységesen a rákövetkező esztendőben - jelezte Balog Zoltán. (A legutóbbi változat szerint az egyetemi-főiskolai kancellárok készítik majd elő - indoklást mellékelve - az intézményi döntéseket, a végső szót azonban a szenátus és a rektor mondja majd ki. A kancellárok feladata lesz még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése).

A kormány egyidejűleg az autonómia jegyében visszaállítja a rektorválasztás korábbi módját. Ennek értelmében az intézményvezetőt a szenátus választja meg és a miniszter megerősítésre terjeszti fel az államfőnek.

A megállapodás alapján a felek egyetértenek azzal, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell biztosítani a továbbtanulásra, ezért az érintett társadalmi csoportok felsőoktatásba való bejutását segítő oktatási programokat tart fenn a kormány.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kiemelkedő sportsikereket elérő hallgatók külön juttatást kaphatnak majd, a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj elindítását hamarosan bejelentik.

Körösparti Péter, a HÖOK elnöke teljesen elfogadhatónak nevezte a megállapodást. Mint kifejtette: sikerült megőrizni azt a pozíciót, hogy minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek.

Fontosnak tartotta, hogy rögzítették, ahogyan idén, úgy jövőre is pluszforrások kerülnek a felsőoktatásba.

Jelentősnek nevezte még azt is, hogy a felsőoktatási kerekasztal folytatja munkáját.

A Klebelsberg-ösztöndíj fontosságát külön is hangsúlyozta, hozzátéve: különösen a természettudományos területen a tanárképzésben "gyakorlatilag elfogytak a hallgatók".

Az ösztöndíjnak köszönhetően úgy tűnik, emelkedésnek indult főleg fizika és matematika szakokon az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma - jegyezte meg a hallgatói vezető.

Tavaly több hónapon át tartó tiltakozás vette kezdetét miután nyilvánosságra került a kormány terve a hallgatói keretszámok átalakításáról. A kormányzattal folytatott több fordulós tárgyalás után a HÖOK és a szakminiszter részmegállapodást írt alá idén januárban, amelyben rögzítették, azon a 16 szakon - a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben - is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat is.

Fotó: MTI

Egy másik hír szerint félmilliárd forinttal járul hozzá öt magyarországi egyetem működéséhez három év alatt a Mol Nyrt. Az erről szóló stratégiai megállapodást szerdán, Budapesten írták alá az olajtársaság irányítói, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezetői.

Klinghammer István, felsőoktatásért felelős államtitkár az aláírást követő beszédében az egész felsőoktatás nevében köszönte meg a támogatást, amelynek legfontosabb célja, hogy minél több, nemzetközi szinten elfogadott, versenyképes szaktudással rendelkező diplomás kerüljön ki a magyar egyetemekről.

Az államtitkár álláspontja szerint a megállapodás főként a hallgatóknak jelent sokat, hiszen olyan munkába kapcsolódhatnak be, amelynek látják az eredményét. Mint elmondta: a felsőoktatásban pillérként álló egyetemek komoly támogatást kaptak.

Klinghammer István szerint a támogatás segíti az egyetemek büdzséjét, eszközparkjuk bővítését és növeli hallgatóik lehetőségeit. A Molra mindig lehetett számítani a felsőoktatásban és a közös kutatásokban - tette hozzá.

A megállapodás alapján a Mol saját szakemberei közül oktatókat biztosít több karon, illetve finanszírozza - a régióban egyedülálló módon - a természettudományos képzési programok elindítását, amelyek nemzetközi szinten is versenyképes tudást biztosítanak az olaj- és gáziparban elhelyezkedni vágyó hallgatóknak.

A Mol 2007 és 2009 után harmadik alkalommal köt együttműködési megállapodást a hazai egyetemekkel - hangsúlyozta az aláírást megelőző beszédében Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető-igazgatója. Mint elmondta, az iparágnak szüksége van a versenyképes tudásra és az utánpótlásra, amelyhez szükség van az egyetemek együttműködésére, hiszen világszerte hiány van jól felkészült szakemberekből.

Fasimon Sándor szerint a magyarországi fiatalok állásnélkülisége azt mutatja, hogy strukturális problémák vannak a felsőoktatásban, ezért azt közelebb kell vinni a gazdasághoz. Fontos, hogy növekedjen a természettudományos hallgatók létszáma, ezért a Mol ügyvezető-igazgatója azt kérte az egyetemektől, hogy nyissanak a gyakorlati képzés felé.

Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora beszédében a megállapodás egyik üzenetének azt nevezte, hogy az ország legnagyobb vállalata felismerte a stabilitás és a kiszámíthatóság fontosságát. A Mol mecénás szerepet is vállalt az egyetemek technikai eszközeinek meghatározó jelentőségű fejlesztésében is - tette hozzá.

Karácsony András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem stratégiai ügyekért felelős rektorhelyettese is fontosnak nevezte a mecénások szerepét és reményét fejezte ki, hogy ez a támogatás más magyarországi gazdasági szereplők számára is példaadó lesz. Hozzátette: örömmel tapasztalták, hogy a közép-európai régióban meghatározó Mol számára fontos az együttműködés az egyetemekkel.

Torma András, a Miskolci Egyetem rektora a felsőoktatási intézmény jövőjét befolyásoló rendkívül fontos eseménynek nevezte a megállapodás aláírását. Mint elmondta, a magyar műszaki felsőoktatás egyik legrégebbi intézményeként rendkívül fontosnak tartják az iparral való kapcsolatot. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon olaj- és gázmérnöki képzés csak Miskolcon van, nagy jelentőségűnek nevezte a Mol-tanszék létrehozását, valamint az angol nyelvű szakképzés beindítását.

Friedler Ferenc, a veszprémi Pannon Egyetem rektora szerint a Mol nem azért fontos, mert sok munkahelyet biztosít, hanem mert nemzetközi élvonalbeli innovációs tevékenységet folytat. Ezt a folyamatot akarják ezzel az együttműködéssel erősíteni. Elmondása szerint az oktatás, a kutatás és az innováció a legfontosabb, de a megfelelő színvonalhoz garantálni kell, hogy ez a három tevékenység egyenrangú legyen és egymást erősítse.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora emlékeztetett rá, hogy az intézmény kutatócsoportja 20 éve működik együtt a Mollal. Valódi nemzetközi színvonalhoz ilyen partnerekre van szükség - tette hozzá. Álláspontja szerint színvonalas ipar és felsőoktatás nehezen képzelhető el a két szféra együttműködése nélkül.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.