Október 23.

Csáky: magyar közösségi jogok nélkül nem létezhet igazi szabadság

"Magyar közösségi jogok nélkül nincs, nem létezhet igazi szabadság és igazi demokrácia."

2013.10.22 19:42MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezt hangsúlyozta Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese a Rákóczi Szövetség 1956-os koszorúzási ünnepségén kedden a budapesti Bem téren.

Mint elmondta, "nem létezik, nem létezhet szelektív demokrácia", nem működhet sikeresen az olyan demokrácia, amely elismeri a polgári szabadságjogokat, a gazdasági és a pénzügyek liberalizálását, de amely a kisebbségi jogok vonatkozásában a diktatúrák modelljét akarja továbbvinni.

Egyetlen nemzet sem lehet szabadabb azáltal, hogy megpróbálja a saját kisebbségi közösségeinek jogait csökkenteni - hangsúlyozta.

Csáky Pál felhívta a figyelmet arra: azzal, hogy kiterjedt autonómiát kapnak a felvidéki, erdélyi és délvidéki magyarok, Szlovákia, Románia és Szerbia nem gyengül, hanem erősödik, és erősödik a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-szlovák barátság és egymásrautaltság is.

Úgy fogalmazott: Magyarország ma bizonyára másutt tartana gazdasági, politikai és társadalmi szempontból is, ha a mindenkori magyar politikai vezetés olyan elszánt, annyira átgondolt önszervezési folyamatot valósított volna meg az elmúlt évtizedekben, mint a Rákóczi Szövetség, amely jó példája a határokon átnyúló hatékony nemzetépítésnek.

Emlékeztetett arra, hogy 1956 volt "az első nagy nemzeti megpróbáltatás, amelyet a külhoni magyarok kívülről voltak kénytelenek szemlélni", és ez volt az első olyan nagy nemzeti téma a 20. században, amely "erőteljesen szembeállított bennünket, felvidéki magyart a felvidéki magyarral, erdélyi magyart az erdélyi magyarral és délvidéki magyart a délvidéki magyarral", mert "ekkor már erőteljesen működött a kommunista agymosás sorainkban".

Szólt arról: az igazi magyar akkor sem tagadja meg nemzetét, "ha abban (...) esetleg problémák merülnek fel, ha nemzetünk éppen nincs jó kondícióban. Az igazi magyar a mi szemünkben az, aki az esetleges rossz időkben is vállalja a sorsközösséget nemzetével."

Albert Camus Nobel-díjas írót idézve hozzátette: "csak úgy maradhatunk hívek Magyarországoz, ha soha és sehol el nem áruljuk azt az ügyet, amiért a magyar forradalmárok az életüket adták, és soha sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.

"Csáky Pál megjegyezte: egy forradalom történéseit nem lehet kiszámítani, és nem lehet megtervezni, 1956. október 23. pedig "egy robbanás volt a tisztességes magyar lelkekben, (...) amely azt mondta, hogy emberi méltóságunknak tartozunk annyival, hogy elmondjuk, ez az iga már elviselhetetlen, mi szabad emberek, szabad magyarok akarunk lenni, bármilyen következményekkel is jár ez."

A politikus hangsúlyozta: a szabadság szellemét nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, azt eltiporni ideig-óráig lehet ugyan, de kiiktatni az emberi létből nem lehet. A lényeg tehát 1956-tal kapcsolatban az, hogy "nem az okoskodók, a hatalomhoz dörgölőzők, nem a szovjetpártiak győztek, hanem a sokszor megcsúfolt, megtagadott, sokszor élhetetlennek tartott tisztességes emberek, akik (...) szabadok akartak lenni" - összegezte.

Zsámbok Eduárd kolozsvári egyetemista arról beszélt, hogy a jövő nemzedékei hálával tartoznak az 1956-os "tisztító" forradalomnak, amelynek hőseiről példát kell venni. Mint mondta, a modern kor értékei között "a szabadság a legjobb", ami nem rendelhető alá semmilyen más értéknek.

Az ünnepség végén Bem József, az 1848-1849-es szabadságharc hadvezérének szobra előtt koszorúztak az 1956-os forradalmárok emléke előtt tisztelegve mások mellett Kumin Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevében Csallóközi Zoltán kabinetfőnök, Csáky Pál, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Rákóczi Szövetség, a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselői.

A Rákóczi Szövetség szervezésében mintegy 1200 határon túli magyar középiskolás és egyetemista vonult nemzeti zászlókat lobogtatva a budapesti Műegyetemtől a Bem térig. A fáklyás felvonulás élén egy koszorút vittek, illetve népviseletbe öltözött fiatalok haladtak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.