Ab-döntés - ÖSSZEFOGLALÓ

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit.

2012.12.17 19:11MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Fidesz "egybevár" több Ab-döntést, és azok után közli, hogy milyen lépéseket tervez, a KDNP jövőben is határozott és erőteljes védelmet kíván adni a házasság intézményének. Az MSZP, a Jobbik és az LMP üdvözölte az Ab döntését. Az ombudsman szerint a határozat megmutatta, hogy az alaptörvény segítségével hatékonyan lehet korrigálni a törvényhozás döntéseit.

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit.
   
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a tavaly elfogadott családvédelmi törvény egyes - a család fogalmáról, vaA Fidesz "egybevár" több Ab-döntést, és azok után közli, hogy milyen lépéseket tervez, a KDNP jövőben is határozott és erőteljes védelmet kíván adni a házasság intézményének. Az MSZP, a Jobbik és az LMP üdvözölte az Ab döntését. Az ombudsman szerint a határozat megmutatta, hogy az alaptörvény segítségével hatékonyan lehet korrigálni a törvényhozás döntéseit.

 Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit.
   
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a tavaly elfogadott családvédelmi törvény egyes - a család fogalmáról, valamint a törvényes öröklés rendjéről szóló - szabályait diszkriminatívnak találva június elején kezdeményezte az alkotmánybírósági vizsgálatot.
   
Az Ab határozatában megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések alaptörvénybe ütköznek, és ezért megsemmisítette őket. Indoklása szerint a családjogi törvény túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg. Továbbá kimondta azt is: az alaptörvényből nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre - például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra - ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége.
  
  "Ha a jogalkotó a családokra nézve kíván jogokat és kötelezettségeket megállapítani, akkor azoktól a személyektől, akik a családalapítást házasságkötés nélkül, más tartós érzelmi és gazdasági életközösségben kívánják megvalósítani, jogokat nem vonhat vissza, a társkapcsolati forma meglévő védelmi szintjét nem csökkentheti" - rögzítette a testület.

Az Ab hangsúlyozta, hogy a családokat megillető alaptörvényi védelem kiterjed azokra a tartós jellegű társkapcsolatokra is, amelyekből közös gyermek származik. Ebben az esetben az állam intézményvédelmi kötelezettségének az a vonása került előtérbe, amely a keletkezett új életet hivatott oltalmazni - attól függetlenül, hogy az a jogalkotó által milyen szinten szabályozott vagy esetleg nem szabályozott együttélési formából származik.
   
Az Ab az öröklési szabályokkal kapcsolatban pedig kimondta, hogy a törvényes öröklés rendjének egyértelműnek kell lennie, a vizsgált rendelkezések viszont olyan mértékben mondanak ellen a polgári törvénykönyvben rögzítetteknek, hogy ez jogalkalmazói jogértelmezéssel már nem oldható fel, így sértik a jogbiztonságot.
   
A családvédelmi törvény örökléssel kapcsolatos rendelkezését az ombudsman június elejei indítványa nyomán néhány héten belül, még a törvény július elsejei hatályba lépése előtt felfüggesztette az Ab. A testület ekkor élt először az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amelynek alapján egy törvényi rendelkezés hatálybalépését vizsgálata idejére felfüggesztheti. Az Ab döntését már akkor azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a Ptk. és a családvédelmi törvény nincs összhangban, és ez súlyos bizonytalanságot okoz, továbbá kimondta, hogy "a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján".
   
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője hétfőn azt közölte, pártja "egybevárja" azokat a döntéseket, amelyeket az Ab hoz a közeljövőben az előtte fekvő fontos ügyekben, és azután közli ezekkel kapcsolatos terveit.
   
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt közölte, a KDNP a jövőben is határozottan és erőteljesen szeretné megvédeni a házasság és család intézményét, és ennek mindenféle fellazítását társadalomellenesnek tartja. Harrach Péter szerint az öröklésre vonatkozó - hétfőn megsemmisített passzusok - az új Ptk. elfogadásával rendeződni fognak.
   
Az MSZP szerint az Ab döntése után a parlamentnek le kellene vennie a napirendről az új Ptk. módosító javaslatainak határozathozatalát. Lendvai Ildikó, a parlament emberi jogi bizottságának szocialista tagja közleményben üdvözölte a döntést, amely szerinte rehabilitálta az élettársi kapcsolatban élőket, megsemmisítve a családvédelmi törvény "őskonzervatív" családdefinícióját.
   
A Jobbik üdvözli az Ab hétfői döntését, mert bár az ellenzéki párt támogatja a házasság intézményének erősítését, de mindezt nem az élettársi együttélés rovására - mondta Sneider Tamás, a párt országgyűlési képviselője az MTI-nek.

 A LMP szerint az Ab döntése megakadályozta, hogy "az erőszakos kisebbségi kormánypárt, a KDNP ideológiai nyomására" egy szűkítő értelmezéssel valódi családok százezreitől tagadják meg ezt a státust - írta Ertsey Katalin az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
   
Az Együtt 2014 Választói Mozgalom közleményében üdvözölte az Ab határozatát, szerintük a döntéssel a "minden gyermek egyenlő" jogállami elv győzedelmeskedett.
   
Szabó Máté az Ab döntésére reagálva az MTI-nek azt mondta: az Ab hétfői határozata megmutatta, hogy az alaptörvény segítségével hatékonyan lehet korrigálni a törvényhozás döntéseit.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.