Felelősséget kell vállalniuk

Azeri kiadatás - Martonyi: összkormányzati döntés született

Martonyi János külügyminiszter szerint a kormány döntött Ramil Safarov átadásáról, ezért a kormány minden tagjának vállalnia kell a felelősséget.

2012.09.12 14:12MTI

A tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén elmondta, az azeri katonatiszt 2004-ben kezdődött ügyével Magyarország "akarva-akaratlanul" bekerült az azeri-örmény konfliktusba, amelyből az átadással ki akart lépni. Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke ezzel szemben hangsúlyozta, az ország a lépéssel éppen hogy belépett a konfliktusba.

Martonyi János határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a döntés hátterében bármilyen megállapodás állt volna Azerbajdzsánnal, és ezt - tette hozzá - az idő is igazolni fogja.

A miniszter az ellenzéki képviselők kérdéseire sem kívánt a döntés részleteiről, annak előzményeiről beszélni, így arról sem, hogy az egyes tárcáknak vagy a kormánytagoknak mi volt az álláspontja a kiadatásról. A kormány döntött, ezért a kormánynak kell vállalnia a felelősséget - szögezte le.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden azt mondta, ő mondta ki a döntést az azeri kiadatási ügyben, amelyben semmi olyan nem történt a magyar kormány döntése nyomán, amellyel előtte ne számoltak volna.

Martonyi János szerint az azeri fél egyértelmű kötelezettséget vállalt a büntetés folytatására, ezért a magyar kormány jóhiszeműen járt el. "A teljes biztosíték lehetetlen", de létezik jóhiszemű együttműködés, aminek azonban Azerbajdzsán nem tett eleget - fogalmazott. Szavai szerint fájdalmas és nem könnyű döntést hoztak a kiadatásról; ezzel utalt az évszázados jó magyar-örmény kapcsolatokra, a Magyarországon élő örményekre, valamint az örmény származású aradi vértanúkra.

A tárcavezető úgy látja, a jelenlegi helyzetben az indulatok csillapítása a feladat. Fontos, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjanak ahhoz, hogy a feszültség ne növekedjen Azerbajdzsán és Örményország között, ez egyébként az ő érdekük is - mutatott rá. Megjegyezte, a jelenlegi helyzetben nem segítenek sem a túlzások, sem a sértegetések.

A külügyminiszter szombaton az EU informális tanácsülésén részletesen beszámolt az ügyről kollégáinak, és - mint mondta - egyetlen bírálatot sem kapott tőlük, ahogyan a NATO főtitkárától sem. Hozzáfűzte: az eljárásban Magyarországot érte sérelem.

A történtekkel kapcsolatban a tárcavezető párhuzamot vont egy 1983-as esettel, amikor a francia hatóságok átadták hazájának azt az örmény férfit, aki egy párizsi robbantásos merényletben két embert megölt.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az ülésen hangoztatta, Magyarország megfelelő jogi garanciát kapott Azerbajdzsántól, és a nemzetközi jog szabályai szerint járt el. A kiadatásról szóló strasbourgi konvenció is kockázatokat rejt magában, mert ha átadnak hazájának egy elítéltet, az ott várhatóan kedvezőbb helyzetbe kerül - fogalmazott.

Az államtitkár kijelentette, a korábbi kormányzati ciklusokból nem talált formális döntést tartalmazó irat az ügyben.


Az ülést kezdeményező Kovács László szerint pártja részt akar venni a kárenyhítésben, de ehhez fel kell tárni a döntés okait és azt, hogy kiket terhel felelősség. Le kell vonni a tanulságokat, hogy többet ilyen hiba ne fordulhasson elő - mondta.

A szocialista politikus súlyos nemzetközi botránynak nevezte a történteket, és azt mondta, hiányzott az elnöki kegyelem lehetőségét érintő garancia az azeri féltől kapott dokumentumból.

Vona Gábor (Jobbik) arról beszélt, a vita "ki nem mondott" tárgya valójában az, hogy volt-e háttér-megállapodás Magyarország és Azerbajdzsán között. Kevés szó esik arról, hogy milyen hatással jár az ügy a magyar-azeri és a magyar-török kapcsolatokra - közölte. Hozzátette: óvatosnak kell lenni, nehogy elveszítsük "Azerbajdzsán jóindulatát".

Ertsey Katalin (LMP) azt emelte ki, hogy a kormányt senki sem kényszerítette a döntésre az azeri katonatiszt átadásáról.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.