Vannak nemkívánatos jelenségek

Tusványos: Szabadság vagy cenzúra?

A magyar médiaalkotmány példátlan szabadságot biztosít az újságírók számára, mégis vannak nemkívánatos jelenségek a sajtóban.

2012.07.27 18:12MTI

Szalai Annamária, az NMHH elnöke elsősorban a kereskedelmi okokból gyakorolt öncenzúra példáit említette. Elmondta, a cenzúra fogalma nehezen értelmezhetővé vált a jelenlegi információbőségben. "Ma olyan sok tartalom áraszt el, hogy abból eleve válogatni kell. Ez cenzúra?" - tette fel a kérdést. Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója megerősítette korábbi álláspontját, hogy a közszolgálati médiának lojálisnak kell lennie a kormányhoz és tisztességesnek az ellenzékhez. Belénessy úgy vélekedett, hogy a hírügynökség esetében nem sok értelme lenne a cenzúrának.
 
Ha az MTI nem írna meg valami fontosat, a saját hitelét rombolná, hiszen a hírek más csatornákon úgyis nyilvánosságra kerülnek - mondta, s hozzátette: "aki ebben a szakmában azt mondja, nincsen kapcsolata politikával, az hazudik". A vezérigazgató azt tartotta fontosnak, hogy ez a kapcsolat rendezett legyen. Belénessy Csaba azt is elmondta, hogy "a közszolgálati média nem beszélhet százfelé, és nem beszélhet felelőtlenül". 

Hozzátette: az MTI a politikai témájú hírek esetében a francia modellt alkalmazza: a hírek harmadának a kormány, harmadának a kormánypártok, harmadának pedig az ellenzék álláspontját kell tükröznie. Gazsó L. Ferenc a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)vezérigazgató-helyettese megemlítette, a korosztályához tartozó újságírók a pártállami korban még szembesültek a cenzorok jelenlétével. Szerinte a generációváltással az öncenzúra mértéke is enyhül a magyar sajtóban. "Amiként az idősebbeknek még összeszorul a gyomruk, ha átlépik az államhatárt, az ifjak már nevetnek a határátlépéskor" - jellemezte a mentalitásváltást a vezérigazgató-helyettes.

A tusványosi pódiumbeszélgetésen kitértek arra is, hogy miként kellene megjeleníteni a határon túli témákat a magyar médiában. Szalai Annamária egy felmérés eredményeit említve sajnálatosnak tartotta, hogy a magyarországi médiafogyasztókat egyre kevésbé érdekli a külhoni magyarság ügye. Csinta Samu, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a külhoni magyarokkal foglalkozó tévéműsorok "gettósítását", a határon túliak bemutatásával kapcsolatos sztereotípiákat kifogásolta. 

Belénessy Csaba úgy vélekedett, hogy a Kárpát-medence egységes szemlélete kellene hogy jellemezze a média teljes műsorfolyamát. "A budapesti időjárás-jelentésnek is azzal kellene kezdődnie, hogy Csíkszeredában volt a leghidegebb" - ecsetelte a vezérigazgató. Gazsó L. Ferenc úgy vélte, a külhoni magyarokat bemutató önálló műsorokra is szükség van, de a határon túli témák más műsorokba való integrálását is folytatni kell.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.