Várhatóan hétfőn

Dönt az Ab a bírák nyugdíjazásának ügyében

Várhatóan döntés születik a bírák nyugdíjazásának ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői ülésén.

_{2012.07.15 17:07}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Az origo.hu úgy tudja: a testület alkotmányellenesnek minősíti és megsemmisíti azt a törvényi rendelkezést, amely a bírák szolgálati jogviszonyát az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz köti, amely jelenleg 62 év.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére szerdán közölte, hogy a testület nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésének napirendjén szerepel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet, amelyet már több korábbi ülésen is megvitattak, hétfőn pedig várhatóan döntés születik.

A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz igazítását az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.

Idén a mintegy 2900 fős bírói karból összesen 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírók kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk. Nem vonatkozik ugyanakkor ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlójára, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre vagy az egyetemi tanárokra. A korhatár idei leszállítása zömmel a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy 70 bírájának pedig a harmadát.

Baka András korábbi legfelsőbb bírósági elnök - akit Sólyom László köztársasági elnök javaslatára választott meg 2009-ben hat évre a parlament - 2014-ben tölti be 62. életévét, az új alaptörvény átmeneti rendelkezése azonban megszüntette megbízatását.

Máshol sem ritka a 70 év

Európa legtöbb országában 65 év vagy annál magasabb a bírák nyugdíjkorhatára, nem ritka a 70 év sem. Magyarországéhoz hasonló szabályozás van Máltán és Szlovákiában.

Az origo.hu szombaton közzétett értesülése szerint az Ab várhatóan alkotmányellenesnek minősíti és megsemmisíti a bírák jogállásáról szóló törvény megtámadott rendelkezéseit.

A hírportál úgy tudja: az Ab nem a korhatár 70-ről 62 évre csökkentését kifogásolja, hanem azt, hogy a törvényben nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalma. Az alaptörvény a bírói alkalmazás életkori szabályairól mindössze annyit ír, hogy a Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, de a bírósági törvényben is csak annyi áll, hogy a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azt azonban, hogy ez pontosan hány éves kort jelent, egyik törvény sem határozza meg, csupán az alaptörvénynél és a bírósági törvénynél alacsonyabb rendű társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rögzíti jelenleg 62 évben, amely 2014-től fokozatosan emelkedik 65 évre.

A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését nemzetközi fórumok is vizsgálják. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegése eljárást Magyarország ellen. A bíróság pénteken bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már szeptemberben tárgyalják a kérdést.

Az MTI korábban úgy értesült: a gyorsított eljárásnak köszönhetően még ősszel megszülethet az ítélet. Ez az eljárási forma ritkaságnak számít az Európai Bíróság történetében, több évtized alatt csupán néhány esetben került rá sor.

Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.

Lövétei István alkotmányjogász korábban úgy vélekedett: bár meglehetősen egyértelmű, hogy a korhatár drasztikus leszállítása az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, az alaptörvénybe írt rendelkezések megsemmisítésére nincs lehetősége a testületnek. Igaz, azt vizsgálhatja, hogy ellentmondanak-e egymásnak - ez esetben például fennáll-e a bírói függetlenség, a diszkrimináció tilalma és a bírák nyugdíjazása közti ellentét -, és ennek nyomán a taláros testület állást foglalhat abban a kérdésben is, hogy mely rendelkezések élveznek elsőbbséget, a konkuráló passzusok közül melyik alkalmazható és melyik nem.

Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos, és ezt az erre hivatott testület meg is állapíthatja - jegyezte meg korábban a szakember, aki kifejtette azt is: az Ab-nak a magyar alaptörvényre kell támaszkodnia döntése meghozatalánál, ezzel szemben a strasbourgi bíróság a magyar állami döntés és az európai emberi jogi egyezménnyel összhangját vizsgálja, míg a luxembourgi bíróság az uniós joggal veti azt egybe.

Lővétei István úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Ab pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a napokban az InfoRádióban arról beszélt: amennyiben az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!