Handó Tünde az OBH, Darák Péter a Kúria elnöke

Orbánnal együtt repülnek az új bírósági vezetők is?

Molnár Csaba közölte: nem vesznek részt az új bírósági vezetők megválasztásában a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó független képviselők.

_{2011.12.13 11:51}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A DK alelnöke azt mondta: a Kúria elnökének jelölt Darák Pétert és az Országos Bírósági Hivatal élére jelölt Handó Tündét szakmailag alkalmatlannak, politikailag elfogultnak tartják.

"Egyetlen dolguk lesz majd: Orbán rendszerének a szolgálata. Ezért már most felhívjuk a figyelmüket arra, hogy Orbán rendszerének bukásakor nekik is kell távozniuk kell. Ők nem Magyarországot és nem a független igazságszolgáltatást akarják szolgálni, hanem Orbán Viktort, ezért mandátumuk sem lehet hosszabb a miniszterelnökénél" - fogalmazott.

A szavazástól való távolmaradásukat Molnár Csaba úgy indokolta: nem "piszkítják be" a kezüket a szavazólapok átvételével, amikor a kormánytöbbség a független jogállam egyik utolsó bástyáját rombolja le.

Azt is mondta, hogy a DK szerint Magyarországon tisztességes és felkészült bírói kar működik, amelynek azonban ezután lényegesen nehezebb dolga lesz, "ellen kell állnia a politikai megrendeléseknek".

MSZP: minden független szerv élén a Fideszhez lojális vezető fog állni

Az MSZP szerint az új bírósági vezetők megválasztásával nem marad olyan hatalmi ág vagy független alkotmányos szerv, amelynek élén nem a Fideszhez lojális vezető áll - mondta Bárándy Gergely országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón.

A Kúria elnökének jelölt Darák Péter és az Országos Bírósági Hivatal élére jelölt Handó Tünde megválasztásáról kedden dönt a parlament.

A jelölésekről Bárándy Gergely úgy vélekedett: Schmitt Pál köztársasági elnök - akit bábnak nevezett - ezúttal is szolgai módon tett eleget a Fidesz megrendelésének.

A szocialista politikus szégyennek nevezte Handó Tünde jelölését, mondván, hogy így az egyik fideszes politikus - Szájer József európai parlamenti képviselő - felesége, az Orbán-család több évtizedes barátja felelhet a bíróságok igazgatásáért, a bírók és a bírósági vezetők kinevezéséért, ügyek áthelyezéséről másik bíróságra.

Darák Péterről szólva azt mondta: szakmai hiányosságai - így például a vezetői tapasztalat hiánya miatt - nem támogatják megválasztását, ugyanakkor elutasításuk az eljárásnak és az igazságszolgáltatási reform egészének is szól. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra: Baka András legfelsőbb bírósági elnöknek négy évvel mandátuma lejárta előtt kell távoznia, amit Bárándy Gergely azzal hozott összefüggésbe, hogy a főbíró többször kritizálta a kormány igazságszolgáltatást érintő döntéseit, a semmisségi törvényt és az igazságügyi reformot.

Arra is kitért, hogy ez egyben üzenet Darák Péternek: "vagy lojális lesz, vagy parírozni fog, vagy mehet ő is". Bárándy Gergely szerint mindazonáltal ilyen előzmények után kérdéses, hogy komoly szakember vállalta-e volna a jelölést.

Az MSZP-s politikus kifejtette: Darák Péter a Legfelsőbb Bíróságon beosztott bíró volt, vezető soha. Amikor kollégiumvezetői állásra pályázott, kollégáinak egyharmada sem támogatta, ahogy fél évvel ezelőtt - amikor ez a tisztség megürült abban a bírói tanácsban, amelynek tagja volt - megbízott tanácselnökké sem választották meg. "Kijelenthetjük, hogy kollégái tiszteletét és támogatását ez a jelölt nem bírja" - fogalmazott Bárándy Gergely.

Egyúttal közölte, az MSZP, amint lehetősége lesz rá, "visszaállítja a fékek és ellensúlyok rendszerét", ami szervezeti és személyi konzekvenciákkal is jár majd.

Handó Tünde életrajza

Az Országgyűlés ma titkos szavazással dönt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal elnökéről. Schmitt Pál köztársasági elnök e posztra Handó Tündét jelölte.

Handó Tünde 1962. május 1-jén született Salgótarjánban. 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983-1986-ban a Bibó István Szakkollégium (korábban ELTE Jogász Szakkollégium) tagja volt.

1986-tól 1990-ig fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, majd ugyanitt bírósági titkár lett. 1991. május 1-jétől a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kinevezett bírója, 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke volt. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén. 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró.

1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja, 1999-től a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett.

Több konferencia, továbbképzés szervezője, hallgatója, előadója volt az elmúlt évtizedben; munkajogi tárgyú cikkeket, tanulmányokat publikált jogi folyóiratokban.

Handó Tünde férjezett, egy leánygyermek édesanyja.

Handó Tünde az OBH, Darák Péter a Kúria elnöke

Megválasztotta az új bírósági vezetőket kedden, titkos szavazáson az Országgyűlés: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter; mindkettejük megbízatása kilenc évre szól.

Az államfő jelöltjeiről történő döntés kétharmados többséget igényelt. Handó Tünde megválasztását 258, Darák Péterét pedig 275 képviselő támogatta. Az új bírósági vezetők megválasztásuk után az Országgyűlés előtt letették hivatali esküjüket.

Darák Péter esetében 362-en szavaztak: 4 érvénytelen voks volt és 358 érvényes, ebből 275 az igen és 83 a nem szavazat. Handó Tünde megválasztásakor 361 szavazatból 6 volt érvénytelen és 355 érvényes, a jelöltre 258-an szavaztak igennel, 97-en nemmel.

A szocialisták nem vettek részt az titkos szavazás eredményének kihirdetésén, és a megválasztott bírósági vezetők eskütételén sem.

A képviselők - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával - november 28-án döntöttek arról, hogy januártól elválik a Kúria - mai nevén LB - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye.

A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). Az OBH elnöke újraválasztható, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament addig nem talál a helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodik.

A bírósági hivatal elnökének feladata lesz a többi között, hogy - az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében - másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.

A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és - amennyiben egy büntetőügy megyei szinten kezdődik - a harmadfokú eljárás lefolytatása. Továbbra is végzi majd a joggyakorlat egységesítését, és dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről, indokolt esetben a megsemmisítésükről, továbbá megállapíthatja, ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.

Darák Péter életrajza

Az Országgyűlés ma titkos szavazással dönt a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökéről. Schmitt Pál köztársasági elnök a posztra Darák Pétert jelölte.

Darák Péter 1981-ben érettségizett Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Jogi tanulmányait a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte 1982-1987-ben, majd ugyanitt végezte el a doktori iskolát 2004 és 2007 között.

Az egyetem után Zalaegerszegen kezdett dolgozni a városi ügyészségen mint fogalmazó, majd ügyész. 1991-ben nevezték ki a városi bíróság bírájának, 1997-től csoportvezető bíróként működött.

1999-ben került a Legfelsőbb Bíróság munkatársai közé, előbb mint a Közigazgatási Kollégium berendelt bírója, 2000-től mint e kollégium legfelsőbb bírósági bírója. 2002-ben lett az Igazságügyi Minisztérium polgári jogi főosztályán berendelt bíró, 2003-ban pedig ismét a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának legfelsőbb bírósági bírója, ezt a tisztséget jelenleg is betölti.

Darák Péter pályafutása során több szakmai megbízatást kapott. 2001 óta tagja az új polgári törvénykönyv személyek kodifikációs munkabizottságának, 2002-ben lett elnöke a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének, 2003-ban lett a Legfelsőbb Bíróság delegált képviselője, majd elnökségi tagja az Európai Környezetvédelmi Bírák Fórumának (EUFJE). 2003-tól a Magyar Jogász Egylet közjogi és közigazgatási szakosztályának elnöke, 2004-től a Deák Ferenc Díj Testület titkára. 2009-től záróvizsga-bizottsági elnök az ELTE ÁJK-n és a Széchenyi István Egyetemen. 2009-ben lett szerkesztőbizottsági tagja az Új Magyar Közigazgatás, majd a Jog Állam Politika című folyóiratnak. 2010-től tagja az Adójogi Bírák Nemzetközi Szervezetének.

Szakmai tapasztalatait az oktatásban is kamatoztatja. 1999 óta vesz részt az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala által szervezett bírói továbbképzéseken. 2000 és 2004 között bekapcsolódott a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Kara távoktatási és posztgraduális képzésébe.

2001 óta a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ingatlanforgalmazói szakjogászi képzésének vezetője. 2005-től tanít az ELTE ÁJK pénzügyi jogi tanszékén mint tanársegéd, majd adjunktus. 2010-től a Széchenyi István Szakkollégiumban is oktat. 2009 óta a Legfelsőbb Bíróság európai jogi szaktanácsadója.

Több szakkönyv és cikk szerzője, illetve társszerzője, nemzetközi konferenciák meghívott előadója.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!