Édeskevés

Kultúrpolitika a Horthy-rendszer árnyékában

Az elmúlt évek jobboldali kultúrpolitikájában voltak már jobb próbálkozások is, emlékszünk, amikor Orbán még Márait ajándékozott Tony Blair-nek, azóta azonban, mondjuk a Fidesz politikájának romlásával, az első és a második Orbán-kormány közti színvonalcsökkenést jelezve Márai is Wass Albertté változott, a Himnusz Székely Himnusszá, miközben a színházakat az igazgatáshoz dilettáns Fidesz-káderek és Dörner Györgyök kapják, az oktatási rendszert pedig úgy teszik tönkre, ahogy.

2012.05.23 11:42sabater - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Utóbbival mondjuk nem vagyunk egyedül a világban. Spanyolországban például 11-20 százalékot – előbbi számot a kormány mondja, utóbbit az oktatási szakma – faragnak le az oktatás állami költségeiből. Nálunk ilyen drasztikus lépésekre nem került sor, de haladunk ennek az irányába: a Széll Kálmán tervek például komoly csapást mértek a felsőoktatásra, mostantól kezdve legnagyobbrészt tényleg csak jogászok gyerekei lehetnek jogászok, közgazdászokéi pedig közgazdászok, mert másnak esélye sem lesz kipengetni a félévente többszázezres tandíjat. De ez vonatkozik bizonyos bölcsészszakmákra is.

Ami azért baj, mert reménykedhettünk, hogy a Fidesz a választási rendszer átírásában tanúsított végtelen kreativitása okozta, várhatóan 10-20 éves uralma alatt csak kitermelődik egy olyan jobboldali generáció, aki képes értékelni egy olyan kultúrát, amelynek nem szerves része az antiszemitizmus, a Horthy-rendszer visszasírása, a revizionista gondolatok megfogalmazása. Aki legalább kicsit kínosan érzi magát, ha a Parlamentben Székely Himnuszt énekelnek, ha szobrot avatnak az egykori kormányzóról, ha Wass Albertet akarják az alaptantervbe erőltetni, ha Hoffmann Rózsa tizenkilencedik századot idéző osztályfőnöki órát tart, ha az egyházak átveszik egy település összes oktatási intézményét, és így tovább.

Meg tudunk érteni mindenkit: azt is, aki most értetlenül vagy felháborodva bámulja a monitort, és azt is, aki most helyeslően bólogat. Ezek ugyanis politikától terhelt oktatási-kulturális kérdések. Egy normális szellemi alapokon nyugvó országban a közoktatás átpolitizáltságának csökkentése alapvető elvárás, ahogyan az is, hogy a kultúra az állam támogatását élvezve, de annak befolyását minimálisra csökkentve tudjon működni. Ezért nem helyes, ha Novák Elődhöz hasonló, mínuszos életrajzzal és nulla kulturális tapasztalattal – ezalatt a kultúrában dolgozott hónapok számát értem – művészeti kérdéseket, például Alföldi Róbert leváltását akarják elérni, természetesen rasszista-homofób alapon, hiszen más mércét nem ismernek.

Ezért nevetséges, amikor a Jobbik a költőként, regényíróként és Villon-fordítóként is kiváló Faludy György kitiltását követeli a tananyagból biszexualitására hivatkozva, és a szintén homoszexuális, de antiszemita Tormay Cécile-t javasolják helyette. És ezért szánalmas, hogy a Fidesz kultúrpolitikája alig különbözik ettől. Ők Horthy-szobrot avatnak (még egyszer: az a csávó, aki teljesen értelmetlenül vitte Magyarországot világháborúba, aki Hitlernek írott levelében azt bizonygatja, hogy „ő volt az első, aki hangosan hirdette az antiszemitizmust”, aki alatt a zsidótörvényeket elfogadták, és nem utolsósorban, aki alatt Magyarország nem lett sokkal jobb hely), röghöz kötnek, Tormay helyett Wasst és Nyírőt raknak az alaptantervbe (összefüggés: mindketten antiszemiták voltak, éljen), és színházat adnak Dörner Györgynek, aki néha istenhitet szab meg egy szerződéshosszabbítás feltételéül.

A Fidesz és a Jobbik kultúrpolitikája között csupán két különbség van: az első a mérték (tehát a Fidesz még mindig képes egyfajta önmegtartóztatást mutatni, bár a kelleténél jóval kevesebbet), a második, hogy valószínűleg néhányan a színházhoz azért értenek, mert Alföldit minden politikai nyomás ellenére megtartották a Nemzeti igazgatójának. Mindez azonban nemcsak ahhoz édeskevés, hogy az ország kultúrája a XXI. századnak megfelelő igények szerint fejlődjön, de ahhoz is, hogy általunk annyira várt fiatal, a jobboldal politikai kultúrát és kultúrpolitikát ízlésesebbé tenni, a giccstől eltávolítani képes értelmiség kinevelődjön.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.