Nem vizsgálja bizottság a pártállami aktákat

Schiffer: sajnálatos módon összenőtt, ami összetartozik

Schiffer András közölte: az LMP szerint az elmúlt húsz év politikai erőinek a közös szégyene, hogy nem állhat fel a pártállam működése során keletkezett állambiztonsági akták sorsát vizsgáló parlamenti bizottság.

2012.05.04 13:08MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Sajnálatos módon összenőtt, ami összetartozik" – jelentette ki az ellenzéki politikus, aki úgy értékeli, a testületet azért nem lehet felállítani, mert a Fidesz és az MSZP "összezárt" és képviselői nem támogatták a kezdeményezést. Hozzátette, hogy éppen ezek azok a pártok, akik felelősek azért, hogy a rendszerváltozást követően a "szőnyeg alá söpörték" az iratnyilvánosság ügyét.
   
A bizottság felállítása mellett az LMP és a Jobbik politikusai, illetve három független képviselő, Szili Katalin, Ivády Gábor és Molnár Oszkár állt ki, így viszont nem gyűlt össze a minimálisan szükséges 78 aláírás.
   
Schiffer András emlékeztetett arra, hogy három héttel korábban azért kezdeményezték a vizsgálóbizottság létrehozását, mert egy jogállamban elfogadhatatlan módon az iratmegsemmisítés gyakorlata az 1990-es, úgynevezett Duna-gate botrány, illetve még a rendszerváltozás után is folytatódott.
   
Hangsúlyozta, a bizottság azt vizsgálta volna, kik férhettek hozzá az állambiztonsági iratokhoz, illetve hogy kiket és milyen felelősség terhel az iratmegsemmisítésekért. A vizsgált időszak Németh Miklós kormányától egészen a második Orbán-kormány időszakág tartott volna.
   
Schiffer András leszögezte: ennek ellenére pártjuk továbbra is elkötelezett a kommunista állambiztonsági múlt feltárásában.
   
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a továbbiakban, azt felelte, kíváncsian várják, hogy mit tesz a kormány a Nemzeti Emlékezet Bizottság ügyében. Hozzátette, továbbra is az az álláspontjuk, hogy a testület felállításának "belengetése" egy elterelő hadművelet. Szerinte szükség lehet egy ilyen bizottságra, lengyel, illetve dél-afrikai mintára, de előbb meg kell teremteni az aktanyilvánosságot.
   
Schiffer András az ügy szomorú apropójának nevezte, hogy elhunyt Orosz István, akit az első szamizdatosként jellemzett, "akit annak idején, a Kádár-rendszer végén az állambiztonsági szolgálatok kényszerítettek külföldre". Mint mondta, ő volt az, aki példát mutatott abból, hogy hogyan lehetett nem együttműködni a kommunista rendszerrel. Kijelentette: Orosz István és a hozzá hasonló kevesek emlékének is tartoznak azzal, hogy nem hagyják annyiban, ha "a hatalom a szőnyeg alá akarja söpörni az aktanyilvánosság ügyét".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.